Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-06-12 / 24. szám

dr. Bartók György személyében, ki mindig az ellenzékkel tartott. Hatalmas erőt nyertünk Hegedűs Sándor orsz. képviselőben, kit az egyházi téren szerzett kiváló érdemei elismeréseül egyhangúlag közgyűlésünk rendes tagjává választottunk. Kiegészítettük konventi képviseleteinket, megválasztván Szász Gerő helyére Molnár Albert kolozsvári theol. tanárt, az Erdélyi Prot. Lap szerkesztőjét. Ezeken kivül választottunk még egy csomó egyházmegyei és kollégiumi fő-és algondnokot. Ezek a választások is részben meglepetés számba vehetők s arra engednek következtetnünk, hogy jelentős fordulathoz értünk erdélyi egyházkerületünk kormányzatában. Z. folytán megürült egyházkerületi főjegyzői állásra is nem az igazgató-tanács jelöltje: Bartha Lajos helyettes főjegyző és egyházkerületi közügyigazgató választatott meg, hanem Bartók György dr. az ellenzék jelöltje, a kinek személyében azonban az egyházkerület egy nagytehetségű és az anyaszentegyház ügyeiért igazán lelkesülő férfit kapott. Az igazgató-tanácscsal szemben megnyilatkozot, ezen bizalmatlanság, a személyi ügyeket tekintve, jó részt indokolt is, a mint ezt maga Bánffy Dezső báró az elnöki székből is hangoztatta; de ezektől a személyi és párttekintetektől elvonatkozva, az igazgató tanács jó munkát végez. Mert ennek a tanácsnak ez évi jelentése is arról győzhetett meg mindenkit, hogy az erdélyi ref. egyházkerület a haladás és a fejlődés útján van, s hogy azok a nagyfontosságú ügyek, melyeket az igazgató-tanács előkészít és megoldásra az egyházkerületi közgyűlés élé terjeszt, mindnyájan az anyaszentegyház javát és előmenetelét igyekeznek munkálni. Még inkább áll ez a püspöki jelentésről. A terjedelmes és kitűnően megszerkesztett püspöki jelentésre, minthogy azt a Lap főbb részleteiben közölni fogja, csak egyszerűen reá mutatok. Láthatja ebből mindenki, hogy mit tehet 13 esztendő leforgása alatt egy férfiú, ha az Istentől reábtzott talentumokat igazán értékesíteni akarja. A közgyűlés folyamán nagyobb vitát idézett elé a kolozsvári ismert papválasztás ügye, melyet egyházi és politikai lapok, annak idején, nagyon sokat szellőztettek. Az egyházi ellenzék, élén Bartha Miklós országgyűlési képviselővel, okvetlen azon volt, hogy a választást meg kell semmisíteni, mert lényeges törvénysértés követtetett el. Pedig, hogy a dolog lényegére nézve, az ellenzék felfogása is milyen volt: azt leginkább bizonyítja Bartha Miklósnak az a kijelentése, a melyet nem szószerint ugyan de a lehető híven közlök: A főtiszteletű püspök úrnak volt egy kedvenc jelöltje a kolozsvári 4-ik papi állomásra: Molnár Lőrincz aa; nekünk is van egy kedvenc jelöltünk: Molnár Lőrincz aa, kinek én a kolozsvári 4-ik papi állomására való megválasztatását, a mennyiben valamit emberileg megígérni biztosan lehet, magam és pártom nevében bizonyosra megígérem, csakhogy a kerületi közgyűlés semmisítse meg a választást. A kerületi közgyűlés azonban, miután egy bíróilag bevégzett ténynyel állott szemben, e megsemmisítés tényének kimondásába nem ment bele, mire Bartha Miklós is, épen a szavazás elrendelésének pillanatában, visszavette határozati javaslatát, a miáltal nemcsak befejezést nyert e kényes úgy, hanem a nagy ellenzéki férfiú eljárása is közmegelégedést keltett. Még csak azt említem meg, hogy a gyulafehérvári egyházmegye azon javaslatát, hogy összes felekezeti középiskoláinkban útját és módját kellene találni annak, hogy a pap-fiúk a lehető legnagyobb kedvezményekben részesíttessenek s így rájuk nézve megkönnyíttessék a tanulás: a közgyűlés kiküldötte az illető középiskolák elöljáróságaihoz, hogy azok tegyenek jelentést, hogy hol és minő mértékű lehet az a segély, illetve támogatás, a melyben a szegény pap-fiúkat részesíthetik. Ezen a téren is hát egy új korszaknak nézhetünk elébe, mely a szegény református papság vállain a naponként sokasadó terheket könnyíteni fogja. Ajánljuk ez életrevaló javaslatot a testvér-egyházkerületnek becses figyelmébe. Még csak azt említem föl, hogy választásokból az idei közgyűlésen is bőven kijutott. Választottunk két egyházkerületi főgondnokot, gróf Bánffy György és Zeyk Dániel személyében; ez utóbbi az enyedi kérdésben az ellenzékkel tartott. Választottunk egyházkerületi főjegyzőt, IRODALOM. ** A »Külmisszió« című evangélikus hittérítési folyóirat, mely másfél év óta az Evang. Egyházi Szemle mellékleteképen jelent meg, f. é, április hó 1-ével évnegyedes folyóirattá alakult át. Szerkesztője a régi maradt Scholtz Ödön ágfalvai (Sopronm.) evang. lelkész. A külmisszió célja a külföldi, különösen evang. misszió-ügyet figyelemmel kisérni s annak mozgalmait ismertetni, a végből, hogy a misszió ügye iránt hazánkban is érdeklődést keltsen s annak lehetőleg irányt mutasson. A folyóirat előfizetése egész évre 1 korona. Megrendelések a szerkesztőhöz küldendők. ** A »Magyar Könyvtár«-ban, a Lampel-féle kiadócég ez életrevaló vállalatában Jókai Mór, a magyar írók fejedelme is a munkatársak közé állott, »Emlékbeszéd Rudolf trónörökösről és egyéb beszédek« c. művével, melyben a Rudolf trónörökösről, Jósika Miklósról szóló emlékbeszédek, a Kossuth temetésén mondott gyászbeszéd s az idei márciusi ünnepeken elmondott két szónoklat vannak összegyűjtve. Jókai füzete mellé Petőfi Sándor prózai munkáinak egy füzete sorakozik. Kozma Andor a népszerű szatirikus egy csomó »Víg Elbeszélés «-sel gazdagította a vállalatot. A külföldi irodalom termékei közül Poenak világhírű Rejtelmes történetei-bői kapunk kettőt, Tolnai Vilmos fordításában, aztán pedig Schiller egyik legszebb drámáját, a Messinai Menyasszonyt, melyet iskoláinkban sokat olvasnak és melyet most a nemzeti színház számára Váradi Antal fordított magyarra. Mind e füzetek 15 kr.-jával egyenként is kaphatók minden könyvkereskedésben. ** A Magyar nép múltja és jelene című díszes kiállítású hatalmas munkából, melyet Benedek Elek írt, most jelent meg 13-ik és 14-ik füzet, melyek mindegyike méltán sorakozik az előbbiekhez, minthogy úgy az előadás módja, mint a tőzsgyökeres magyaros stilus és történeti alaposság tekintetében a legszigorúbb kritika igényeit is kielégítik. Ezek a füzetek a kurucvilág utáni csöndes évek, a Pero-féle lázadás s Mária Teréziának a nép érdekében tett intézkedései leírásával foglalkoznak. Az Athenaeum kiadásában megjelenő munka egy-egy füzete 30 krajcárért kapható.