Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-06-12 / 24. szám

EGYHÁZ. Az ujbanovcei ref. misszió kötelékébe tartozó vukovári fiókegyház presbyteriuma nevében és megbízásából a következő sorok szives közreadására kérem a nagyt. Szerkesztőséget: Vukovári gyülekezetünk presbyteriuma legközelebb tartott ülésében örömmel és hálával vezethette jegyzőkönyvébe köszönetnyilvánítását ama nagyérdemű jóltevők irányában, kik időről-időre, tetteikkel és áldozataikkal bizonyítják meg, hogy még mindig vannak és működnek a mi sorainkban is az evangélium szellemétől áthatott lelkek, kik az evangéliumi vallás iránt való olthatatlan szeretetet nemcsak magokban hordják, de azt átplántálják a jövendő földébe is, még pedig megelevenítő és termékenyítő hatással. Az evangélium igaz, munkás szellemének biztos jelenlétét s folytontartó erejét mutatják nekünk ama szives adományok, melyeket vukovári ref. gyülekezetünk most ismételten nyert nagyérdemű patrónusai kegyességéből. Ugyanis vukovári kisded gyülekezetünk súlyos anyagi helyzetéről megemlékezve, ennek segélyezésére Cseh Ervin szerémvármegyei főispán úr, alsó-baranyabácsi egyházmegyénk gondnoka 150 irtot, Kelecsényi Zádor vukovári kir. közjegyző és egyházmegyei vil. tanácsbiró úr szintén 150 frtot adományozott; Vukovár város tanácsa pedig pénztárából 100 frt segélyt utalt ki. Midőn e nagybecsű kegyes adományokért az adományozó patronusok és ezek sorába lépő városi vezérférfiak iránt az egyházközség elévülhetetlen háláját a presbyterium nevében legmélyebb tisztelettel tolmácsolni szerencsés vagyok: ugyanakkor jól esik kifejezést adni azon megnyugtató reménységnek, hogy míg az ilyen munkás és megelevenítő hatású evangéliumi szellemet itt-ott, ha csak egyes kiváló jellemekben is megtestesülve, az építés, alkotás nehéz munkájában hév szivvel buzgólkodva látjuk: addig anyaszentegyházunk létezésében, fönmaradásában s a mozdíthatatlan ország valóságában bizton hihetünk, bízvást bízhatunk. Vajha ily példák, mint a pünkösdi lélek szárnyainak bűvös csapásai, közelben-távolban megérintenék a sziveket 1 Uj-Banovcén, 1898. május hó 30-án A vukovári presbyterium nevében: Vásárhelyi Zs. missziói ref. lelkész. A kongrua-javaslat a főrendiházban. Folyó hó 7-én foglalkozott a főrendiház a lelkészi jövedelmek kiegészítéséről szóló törvényjavaslattal s mind általánosságban, mint részleteiben változatlanul elfogadta. A görögkeletiek részéről Metianu János és Popea Miklós, a gör. katholikusok részéről Mihályi Viktor szólaltak fel. Metianu János a gör. keleti román egyház nevében kijelentette, hogy egyháza a javaslatot nem fogadja el, mert az oly feltételek mellett kíván csak segélyt nyújtani, a mely veszélyezteti az egyház függetlenségét. Ugyanígy nyilatkozott Popea Miklós és Mihályi Viktor is. Az evangélikusok részéről báró Prónay Dezső, Baltik Frigyes püspök és Podmaniczky Géza szólt a javaslathoz. Prónay általánosságban sem fogadja el azt, mivel nem egyenlő mértékkel mér az egyházaknak s azonkívül megbolygatja az egyház szervezetét is. A lelkésznek az egyház szolgájának kell lennie, e javaslat pedig az állammal hozza igen erős függésbe. Panaszolja, hogy "ámbár az evang. egyház törvényei kánoni vétségnek minősítik az állam ellen való izgatást, a kormány mégsem bízik meg az egyházi törvényszékekben, hanem azok felett még 1egy másik, az egyházon kívül álló hatóságoi statuál. Ő tehát elvből ellensége a javaslatnak s miután nem lehet reménye, hogy azon változtatás történnék, általánosságban sem fogadja azt el. Baltik Frigyes kész ugyan megadni az államnak minden hatalmat a maga biztosítására, de azt nem tartja megengedhetőnek, hogy az állam fegyelmi hatósága lehessen az evangélikus lelkészeknek. Nagy hibája a javaslatnak, hogy nem veszi figyelembe az egyháztagok önmegadóztatását; s így az evang. egyház, mely lelkészei fentartására a legtöbbet áldozott, a legrövidebbet húzza. Pedig ha a nagy teher továbbra is megmarad, az veszélyeztetni fogja az egyház belső nyugalmát. A javaslatot jelen szerkezetében nem fogadja el. Podmaniczky Géza azt kívánná, hogy a segélyezés a lélekszám arányában történnék. Egyébként a javaslatot elfogadja. A világiak közül Solymossy Ödön báró, Ernuszt Kelemen pártolták a javaslatot, míg Eszterházy Miklós Móricz és Zichy Nándor grófok, miután a javaslatban az absolitismus csirája rejlik; az állami omnipo.tenciát szolgálja, a nemzetiségeket hatalma alá akarja keríteni s a protestáns egyházakat békóba veri: nem fogadják el azt. Wlassics miniszter, a felszólalásokra válaszolva, védi annak intencióit s kijelentve, hogy azon nem hajtandó semmit változtatni, elfogadásra ajánlja. A többség a javaslatot előbb általánosságban, majd a 11. és a 17. §-nál történt rövid felszólalások után részleteiben is változatlanul elfogadta, s most már csak a király szentesítése hiányzik, hogy a törvény tényleg életbe lépjen s meghozza a maga hatásait. Hogy a hatás jó lesz-e, rosz lesz-e, a felett vitáztunk eleget s majd a gyakorlat mutatja meg, hogy melyikünknek volt igaza. Őszintén óhajtjuk, hogy a nyerendő tapasztalatok minket hazudtoljanak meg, kik nem nagy lelkesedéssel üdvözöltük e törvényt még javaslat korában. ISKOLA. A budapesti ref. főgimnáziumban f. hő 6-án tartották meg székfoglaló értekezéseiket Bélteky Albert és dr. Pruzsinszky Pál tanárok. Bélteky Alhert a «vacuumról» tartott érdekes előadást. Ismertette a XVII. század alatt ez irányban tett kísérleteket; vázolta Faraday és Maxwell működését; bemutatta Herz és Röntgen kísérleteit és összehasonlította Galilei és Faraday működéseit, s előadását kísérletekkel tette még érdekesebbé. Pruzsinszky Pál a magyar földmívelő osztálynak a szatmári béke idejében való helyzetéről tartott felolvasást, s nagy készültséggel és tudással festette a kor rettenetes nyomorúságait. A székfoglalókat díszes közönség hallgatta végig, a kiknek sorában ott voltak Szász Károly Püspök, dr. Csiky műegyetemi tanár, Farkas József, Petri Elek, Szabó Aladár és Hamar István theologiai tanárok. Az előadások után Szász Károly püspök is üdvözölte a tanárokat és egy hatalmas beszédben vonta le a felolvasások tanulságait. A tornaversenyek, mint modern suplikálások. Évről-évre az ország különböző részeiben tartanak a középiskolák országos tornaversenyeket, a melyek nemcsak a testedzés, erő és ügyesség összemérése szempontjából fontosak, hanem, mint megannyi tanulmányutak, ismeret-