Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-06-12 / 24. szám

tár« című kiadványsorozat a művelt osztálynál. — Mind­ezeket elismerik nemcsak az egyházi körök, hanem elis­merte és méltányolta a millennáris országos kiállítás zsűrije is, mikor a Társaságot a vallásos és hazafias kul­tura emelése érdekében kifejtett hazafias működéséért kiállítási éremmel és oklevéllel tüntetette ki. Ám azért a Társaság számbeli és anyagi ereje még mindig nagyon gyenge, bár a választmány és a tisztikar minden lehetőt elkövet az anyagi helyzet emelésére is. Az anyagi helyzet képe röviden az, hogy a Társaság a lehető legszerényebb keretekben dolgozik s alig hatezer frtos budget mellett közel hétezer frt a tagdíj-hátralék. Az igazgatóválasztmány és a rákövetkező közgyűlés belátta a helyzet tarthatlanságát. Erélyes intézkedéseket tett a tagdíjak beszedésére; Szász Károly püspök indít­ványára kimondta, hogy a több év óta hátralékosok, ha fizetésre való felszólítás után sem teljesítik kötelességöket, törvény útján is rá szorítandók a fizetésre. Továbbá Zo­ványi Jenő indítványára elhatározta, hogy a társaság számára új tagok szerzése országosan megindítandó, mert az már mégis csak tűrhetetlen állapot, hogy a két pro­testáns egyháznak számos olyan híve távol marad az Írod. Társaságtól, a kik különben az egyházi közigazga­tásban mint gondnokok, tanácsbirák. egyháztanácsosok stb. előkelő és befolyásos állást foglalnak el. Ezeket a közö­nyöseket meg fogja keresni s megkísérli körébe vonni a Társaság, s bizalommal kéri tagjait, különösen lelkészi tagjait, hogy ebben a propaganda-csinálásban hathatósan támogassák. A Társaság szellemi és anyagi erősítésére céloz Szőts Farkas titkárnak a közgyűlés által elfogadott amaz indítványa, hogy az ország nagyobb protestáns központ­jain a Társaság a központtal szerves kapcsolatban iro­daim') köröket, quasi fiók-egyesületeket szervezzen, s úgy ezekben, mint a budapesti központon a téli időszakban felolvasásokat rendezzen. Ezek fokoznák a társulati szel­lemet, erősítenék a protestáns összetartást s úgy a cél népszerűsítésére, mint a tagok szaporítására üdvös befo­lyással lehetnének. Említésre méltó határozata a közgyűlésnek a választ­mány fele részben való megújítása és két új tag válasz­tása. Az alapszabályszerüleg kilépett úgy fővárosi, mint vidéki választmányi tagok kivétel nélkül mind újból meg­választattak. Fovárosiak: Bachat Dániel, Beöthy Zsolt, Csiky Kálmán. György Endre, Győry Elek, Horváth Sándor, Perlaky Elek, Petri Elek; vidékiek: Antal Gábor Komárom, Arday J., Dániel Zsarnó, Ballagi Géza Sáros­patak, Csengey Gusztáv Eperjes, Duka Tivadar London, Kiss Áron Debrecen, Koncz József Marosvásárhely, Kun Bertalan Miskolc, Kuun Géza gróf M.-Néme'i, Masznyik Endre Pozsony, Mitrovics Gyula Debrecen, Német István Papa, Radáesi György Sárospatak, Révész Kálmán Kassa. Sárkány Sámuel Pilis, Schneller István Kolozsvár, Szabó János H.-M.-Vásárhely, Szöllősy Antal Makó, Zelenka Pál Miskolc. A fővárosiak közül elhunyt Tisza Lajos gróf, helyére Tisza István gróf, a vidékiek közül kidőlt Brez­nvik János helyébe Stromp László pozsonyi theol. tanár választattak be a választmányba. A Társaság kiadványainak, különösen népszerű ira­tainak terjesztése körül többen szép sikerrel buzgólkodtak a mult évben is, noha a füzetkék kelendőségében a nagy gazdasági válság miatt jelentékeny csökkenés (46 ezer példányról 26 ezerre) történt. A kiadványok terjesztőinek, kik között Kutas Bálint törökszentmiklósi, Harsányi Sándor chicagói. Veres József orosházi lelkészek és Csurka István debreceni tanító állnak legelői, a közgyűlés köszönetet és elismerést szavazott s felkéri a többi lelkészeket és taní­tókat is, hogy a Társaságot ez erkölcsnemesítő és hit­szilárdító munkájában támogatni szíveskedjenek. A Társaság jövő évi programmjául megállapíttatott: a Prot. Szemle folytatása; könyvkiadványul egy kötet »Egyháztörténeti részletek* ; a »Koszorú«-ban tíz újabb füzet kiadása (melyeknél a mintegy 500 frtnyi szerkesztői és írói díjak fedezését ismét Hegedűs Sándor másodelnö­künk vállalta el). Végül Hegedűs Sándor erélyes sürge­tésére elhatároztatott, hogy a tervezett »Bibliai Lexikon«-ra a szükséges kiadási költség (mintegy 9 ezer frt) társa­dalmi úton aláírásokból és előfizetésből egyesektől és tes­tületektől a f. év őszén összegyűjtessék s a hézagpótló fontos munka Kcnessey Béla szerkesztésében a biblia­tudósok közreműködésével megindíttassék. Az alapul vett Calwer Bibel-Lexikon kép-clichéinek megszerzése végett dr. Szabó Aladár külföldre utazó vál. tag számára a szükséges útiköltséget Hegedűs Sándor másodelnök űr előre kifizette. Közgyűlés után, mely a választmányi ülést nyom­ban követte, ismerkedő estre gyültünk a sétatéri kioszk gyönyörű helyiségébe. Hangulatos, kedélyes és a köz­gyűlésnél látogatottabb volt ez az összejövetel, melyen megemlékeztünk távollevő, de lélekben velünk érző elnö­künkről, Gyurátz püspök úrról is, ki gyönge egészsége miatt, nagy sajnálatunkra, nem jelenhetett meg a messzi Kolozsváron. Másnap, június 1-je a szellemi diadalok napja volt. Kilenc órakor templomba vonultunk. Közönségünk itt már elég számos és nagyon fényes volt. A másnap kezdődő erdélyi egyházkerületi gyűlésnek több tagja és Kolozsvár városának intelligenciája szép számmal megjelent tem­plomi ünnepünkön. (Hanem azért az egyházkerület nagy­számú világi urai gróf Kuun Gézán és Hegedűs Sándoron kivül itt sem voltak láthatók.) A remek ódon templomban hatalmasan hangzott föl ajkainkon a »Te benned bíz­tunk« és gyönyörködtek leikeink a »Kolozsvári Dalkör« művészi énekében. De az igazi lelki élvezet ezután követ­kezett. Kenessey Béla prédikált, ez a gyenge testű, de hatalmas lelkű férfiú, és hirdette az igét oly erővel, oly méltóságosan és oly hatással, hogy mi mindnyájan elál­mélkodánk. Az Úr lelke vala ő rajta, valóságos pünkösdi tűz és lélek áradt ki belőle. Élveztünk, épültünk, gyö­nyörködtünk az ihletett férfi hatalmas lelkében. Azután nagygyűlésre mentünk a theol. fakultás dísz­termébe. Közönségünk, melyet ügy látszik, lépésről-lépésre

Next

/
Oldalképek
Tartalom