Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1898-06-12 / 24. szám
tár« című kiadványsorozat a művelt osztálynál. — Mindezeket elismerik nemcsak az egyházi körök, hanem elismerte és méltányolta a millennáris országos kiállítás zsűrije is, mikor a Társaságot a vallásos és hazafias kultura emelése érdekében kifejtett hazafias működéséért kiállítási éremmel és oklevéllel tüntetette ki. Ám azért a Társaság számbeli és anyagi ereje még mindig nagyon gyenge, bár a választmány és a tisztikar minden lehetőt elkövet az anyagi helyzet emelésére is. Az anyagi helyzet képe röviden az, hogy a Társaság a lehető legszerényebb keretekben dolgozik s alig hatezer frtos budget mellett közel hétezer frt a tagdíj-hátralék. Az igazgatóválasztmány és a rákövetkező közgyűlés belátta a helyzet tarthatlanságát. Erélyes intézkedéseket tett a tagdíjak beszedésére; Szász Károly püspök indítványára kimondta, hogy a több év óta hátralékosok, ha fizetésre való felszólítás után sem teljesítik kötelességöket, törvény útján is rá szorítandók a fizetésre. Továbbá Zoványi Jenő indítványára elhatározta, hogy a társaság számára új tagok szerzése országosan megindítandó, mert az már mégis csak tűrhetetlen állapot, hogy a két protestáns egyháznak számos olyan híve távol marad az Írod. Társaságtól, a kik különben az egyházi közigazgatásban mint gondnokok, tanácsbirák. egyháztanácsosok stb. előkelő és befolyásos állást foglalnak el. Ezeket a közönyöseket meg fogja keresni s megkísérli körébe vonni a Társaság, s bizalommal kéri tagjait, különösen lelkészi tagjait, hogy ebben a propaganda-csinálásban hathatósan támogassák. A Társaság szellemi és anyagi erősítésére céloz Szőts Farkas titkárnak a közgyűlés által elfogadott amaz indítványa, hogy az ország nagyobb protestáns központjain a Társaság a központtal szerves kapcsolatban irodaim') köröket, quasi fiók-egyesületeket szervezzen, s úgy ezekben, mint a budapesti központon a téli időszakban felolvasásokat rendezzen. Ezek fokoznák a társulati szellemet, erősítenék a protestáns összetartást s úgy a cél népszerűsítésére, mint a tagok szaporítására üdvös befolyással lehetnének. Említésre méltó határozata a közgyűlésnek a választmány fele részben való megújítása és két új tag választása. Az alapszabályszerüleg kilépett úgy fővárosi, mint vidéki választmányi tagok kivétel nélkül mind újból megválasztattak. Fovárosiak: Bachat Dániel, Beöthy Zsolt, Csiky Kálmán. György Endre, Győry Elek, Horváth Sándor, Perlaky Elek, Petri Elek; vidékiek: Antal Gábor Komárom, Arday J., Dániel Zsarnó, Ballagi Géza Sárospatak, Csengey Gusztáv Eperjes, Duka Tivadar London, Kiss Áron Debrecen, Koncz József Marosvásárhely, Kun Bertalan Miskolc, Kuun Géza gróf M.-Néme'i, Masznyik Endre Pozsony, Mitrovics Gyula Debrecen, Német István Papa, Radáesi György Sárospatak, Révész Kálmán Kassa. Sárkány Sámuel Pilis, Schneller István Kolozsvár, Szabó János H.-M.-Vásárhely, Szöllősy Antal Makó, Zelenka Pál Miskolc. A fővárosiak közül elhunyt Tisza Lajos gróf, helyére Tisza István gróf, a vidékiek közül kidőlt Breznvik János helyébe Stromp László pozsonyi theol. tanár választattak be a választmányba. A Társaság kiadványainak, különösen népszerű iratainak terjesztése körül többen szép sikerrel buzgólkodtak a mult évben is, noha a füzetkék kelendőségében a nagy gazdasági válság miatt jelentékeny csökkenés (46 ezer példányról 26 ezerre) történt. A kiadványok terjesztőinek, kik között Kutas Bálint törökszentmiklósi, Harsányi Sándor chicagói. Veres József orosházi lelkészek és Csurka István debreceni tanító állnak legelői, a közgyűlés köszönetet és elismerést szavazott s felkéri a többi lelkészeket és tanítókat is, hogy a Társaságot ez erkölcsnemesítő és hitszilárdító munkájában támogatni szíveskedjenek. A Társaság jövő évi programmjául megállapíttatott: a Prot. Szemle folytatása; könyvkiadványul egy kötet »Egyháztörténeti részletek* ; a »Koszorú«-ban tíz újabb füzet kiadása (melyeknél a mintegy 500 frtnyi szerkesztői és írói díjak fedezését ismét Hegedűs Sándor másodelnökünk vállalta el). Végül Hegedűs Sándor erélyes sürgetésére elhatároztatott, hogy a tervezett »Bibliai Lexikon«-ra a szükséges kiadási költség (mintegy 9 ezer frt) társadalmi úton aláírásokból és előfizetésből egyesektől és testületektől a f. év őszén összegyűjtessék s a hézagpótló fontos munka Kcnessey Béla szerkesztésében a bibliatudósok közreműködésével megindíttassék. Az alapul vett Calwer Bibel-Lexikon kép-clichéinek megszerzése végett dr. Szabó Aladár külföldre utazó vál. tag számára a szükséges útiköltséget Hegedűs Sándor másodelnök űr előre kifizette. Közgyűlés után, mely a választmányi ülést nyomban követte, ismerkedő estre gyültünk a sétatéri kioszk gyönyörű helyiségébe. Hangulatos, kedélyes és a közgyűlésnél látogatottabb volt ez az összejövetel, melyen megemlékeztünk távollevő, de lélekben velünk érző elnökünkről, Gyurátz püspök úrról is, ki gyönge egészsége miatt, nagy sajnálatunkra, nem jelenhetett meg a messzi Kolozsváron. Másnap, június 1-je a szellemi diadalok napja volt. Kilenc órakor templomba vonultunk. Közönségünk itt már elég számos és nagyon fényes volt. A másnap kezdődő erdélyi egyházkerületi gyűlésnek több tagja és Kolozsvár városának intelligenciája szép számmal megjelent templomi ünnepünkön. (Hanem azért az egyházkerület nagyszámú világi urai gróf Kuun Gézán és Hegedűs Sándoron kivül itt sem voltak láthatók.) A remek ódon templomban hatalmasan hangzott föl ajkainkon a »Te benned bíztunk« és gyönyörködtek leikeink a »Kolozsvári Dalkör« művészi énekében. De az igazi lelki élvezet ezután következett. Kenessey Béla prédikált, ez a gyenge testű, de hatalmas lelkű férfiú, és hirdette az igét oly erővel, oly méltóságosan és oly hatással, hogy mi mindnyájan elálmélkodánk. Az Úr lelke vala ő rajta, valóságos pünkösdi tűz és lélek áradt ki belőle. Élveztünk, épültünk, gyönyörködtünk az ihletett férfi hatalmas lelkében. Azután nagygyűlésre mentünk a theol. fakultás dísztermébe. Közönségünk, melyet ügy látszik, lépésről-lépésre