Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-06-05 / 23. szám

Ez indítvány bizottsági tárgyalása s az előleges intézkedések megtétele végett az ügyrend 28. § -a alapján küldjön ki az egyházmegyei közgyűlés egy öttagü bizott­ságot, a következő utasítással: 1. Vegye ez indítványt minden oldalról komoly vizsgálat alá, s azt, a beállható viszonyok legapróbb részeire való tekintettel megbírálva, véleményes javaslatát a folyó évi rendes közgyűlésre múlhatatlanul terjeszsze be. 2. E bizottság tiszte legyen a konvent által kiadott » Jelentő ív« kellő betölthetése végett további részletes utasítást kidolgozni, melyet esperes úr a jelentő ívekkel együtt küldjön az egyházakhoz, megjelölvén a beadás határidejét s a bizottságnak azt a tagját, kihez a jelen­tések beterjesztendők. 3. Legyen e bizottság felhatalmazva, hogy azokra a kérdésekre vonatkozólag, melyek a konvent ívén nem foglaltatnak, külön feleleteket követelhessen, melyeket lelkiismeretesen és pontosan megadni a presbvteriumok köteleztessenek. 4. E jegyzőkönyv kapcsán esperes úr bizassék meg, miszerint a vármegye első tisztviselőjét keresse meg az iránt, hogy az illetékes községi és körjegyzőket, a járási főszolgabirák útján, utasítani szíveskedjék, hogy az egyes községekben névszerint kimutatandó reform, családfők állami egyenes adóját bejegyezni, illetve a kateszteri ívekből a lelkészi és tanítói hivatalt illető földek kataszteri tiszta jövedelmét, esetleg a legközelebb eső uradalmi bérelt földek kataszteri holdanként számított bérjövedel­mét hitelesen mutassák ki. Hasonlóan keresendő meg Pécs sz. kir. város polgármestere, az illető hivatalok utasí­tása végett. 5. A bizottság a beszerzendő adatok alapján álla­pítsa meg minden egyes egyházközségre nézve a hiva­talnokok fix fizetését, mutassa ki a fedezetet, jelölje meg a hiányt s tegyen javaslatot azok fedezésére, valamint a csoportosítandó egyházak csoportosítása s ennek mikéntje szempontjából. 6. Számítása biztossága végett, a konfirmált lelkek számából h°/0 -o\, az adóalapból pedig annyit üssön le, hogy a számítás alapját megbízható kikerekített összegek képezzék. Egyúttal dolgozzon ki részletes utasítást a pres­byteriumok részére, a kivetés és behajtás módozataira nézve. 7. A bizottság munkálatát nyomassa ki s küldje meg minden presybiteriumoknak s az összes tanácsbirák­nak is. 8. A bizottság munkálata a f. évi rendes közgyűlés napirendjére már most tűzessék ki, hogy az e tárgyban hozandó határozat a főt. egyházkerület közgyűlésére fel legyen terjeszthető. 9. Végül mondja ki az egyházmegyei közgyűlés, miszerint annak a reményének ad kifejezést, sőt el is várja gyülekezeteinktől úgy, mint minden egyes híveinktől, hogy sorsuk javítását célzó e komoly igyekezetünket evan­géliumi reformált hívekhez illő buzgósággal s felebaráti szeretettől áthatott szívvel fogadván, az elé necsak hogy óvakodnak akadályt gördíteni, de sőt a Krisztus parancsa, a szeretet evangéliuma által hirdetett magasztos elvekkel egyező, mert azokra fektetett e legtisztább törekvést lelkes buzgalommal támogatni s érvényre juttatni igyekeznek, s hálás köszönettel fogadva az egyházmegyei hatóság atyai gondoskodását, s tisztelve a papságnak, a fizetés rendezésnél elkerülhetetlen, önként felajánlt nagylelkűségét, az anyagi tekintetben való nagymérvű önmegtagadással párosult áldozatkészségét, s bizalommal nézve a nemes és önzetlen irányú fizetés-rendezés gyors megvalósulása elé, addig is, a jelenben fenálló fizetési kötelezettségüket, a jobb jövő reményében önként, és hű egyháztagokhoz illő készséggel pontosan teljesítendik. Beadta: Morvay Ferencz, egyházmegyei főjegyző. ISKOLAÜGY. Wlassics Gyula vall, és közokt. miniszter megnyitó beszéde a közokt. tanács összes ülésében. * A közoktatási tanács szervezetét megállapító sza­bályok teszik nekem kedves kötelességemmé, hogy a mai teljes ülést megnyissam. Örülök, hogy ez alkalommal is közvetlen érintkezésbe léphetek hazám közoktatásügyének vezető munkásaival és csak azt sajnálom, hogy a tanács tagjai száma korlátoltságánál fogva nem foglalhat e tanács­ban mindaz helyet, ki tehetségénél, tapasztalatainál és állásánál fogva a közoktatásügy reform-munkájában ta­nácsadásra hivatott. De megnyugtat engem egyrészről az, hogy a közoktatási tanács már szervezeténél fogva sem elzárt testület, mert minden ahhoz értőnek alkalom adható a közvetlen közremunkálásra; másrészről gyakran fejtettem ki a törvényhozás színe előtt is, hogy minden lényegbe vágó közoktatási reformot nem csak a szoros tanügyi szakkörök, de a nemzeti értelmiség ítélőszéke elé kivánok vinni, mielőtt azzal a gyakorlati kormányzati vagy törvényhozási politika terére lépek ki. Ha van reformalkotás, melynek a nemzeti értelmi­ség bírálatán kell átszűrődnie, úgy a közoktatásügy alap­vető kérdései azok, hisz ezeknek megoldása a nagy mara­dandó állam és a nemzet föntartó érdekeket szolgálja. Az iskola rendszereinek reformja terén kisebb tévedések is végzetes következményekkel járhatnak, de egy egészé­ben elhibázott rendszer épen a nemzet életérdekeit deré­kon támadná meg. Egyoldalú, akár a jövő előítéletének hódoló vagy a nemzet közakaratával összeolvadni nem tudó közoktatási rendszer emberöltőkig akaszthatja meg művelődésünk folyamatát. Ezért kell a gyökeres rendszer­változtatásoknál a legnagyobb óvatosság és körültekintő gondosság. Ezért van szükség minden értelmes főre, hogy vigye be munkáját a nagy iskolai reformok előkészítésé­nek küzdő porondjára. — Ha valahol meg kell valósítani a kormányzat művészetében a legnehezebbet, az emberi lehetőség szerint tiszta előrelátás elvét, úgy az iskola reformjának területe ez. Az iskola a jövő számára dolgo­zik. A jövő föladataira kell előkészíteni az új nemzedéket. Az új nemzedékre váró kor küzdelmeinek, haladási irá­nyának és eszközeinek, ezen kor társadalmi viszonyainak, mozgató erőinek, ezek tusainak, az ezekben rejlő igaz­ságoknak vaqy szociális eltévelyedési veszélyeknek fölis­merése lehet az új iskola tartalmának és keretének szilárd alapja. Azt keli emberi lehetőség szerint magunk elé vará­zsolni, mily eszmevilágban, minő szellemi és gazdasági társadalmi viszonyok között kell az új nemzedéknek betöl­teni polgári és emberi kötelességeit. Ennek fölismerésével még arra is kell törekedni, miként lehessen ezt az eszme­világot nemes tartalommal betölteni, az eltévedések veszé­lyének elejét venni, a haladást és tökéletesedést biztosító igazságokat megerősíteni. Lelki szemeink elé kell varázsolni, hogy a vallásosság, az erkölcs, a jellemképzés erős vérteze­téhez a tudásnak mily körét, a tudás nagy anyagának mily részét, mily faját kell nyújtani az iskolának, hogy az új nemzedék a struggle for life tusakodó küzdelmes * Az itt közlött beszédből az egyes kérdésekre vonatkozó részletezések kihagyattak. Sserk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom