Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-05-15 / 20. szám

Pál fiatal birtokos, Konta vagyonos polgár, kinek birtoka Pest határában volt, rendesen az ő gabonaföldjén tartatott meg — engedélyével — a buzaszentelési búcsú; Kónya megyei ügyész, a ki midőn Beleznay Jánost védte fivére: Ferenc ellen, az őt lőtte meg; Pethe Ferenc, végzett theologus, ki sokáig Hollandiában lakott és onnan házasodott, ipa volt Medgyaszay bécsi nagy kereskedőnek, tudós, író, és gazdasági lapszerkesztő; Utrechtben tanulása alatt kinyomatta a teljes magyar Bibliát 1794-ben, előszavát írta 1795. január 18-án; Angyalfy Márton, szintén gazdasági lapszerkesztő; Apostol, Galvácsi segédszerkesztők; Szijj gépgyáros, Szele (német) vászonkereskedő, Aebly (német) nagykereskedő; Ercsey, Jakabházt/, Kissé s Thury megyei hivatalnokok; Balla megyei főmérnök, ki a Lipótvárost mérte ki és rendezte; Vikus cukrász Helvéciából (utódai ma is élnek); JDécsy mérnök, Hajós dömsödi földbirtokos ; Beleznay gróf, kit fia lőtt meg, s a fiú e tettéért 1819-ben kivégeztetett; Vályi, ki Magyarország históriai földrajzát írta, (ez katholizált, hogy egyetemi tanárrá lehessen); Szánthó, kilépett lelkész, Beleznay grófnénak 2-ik férje, utódai élnek stb. stb. Kezdetben csak imaterme volt az egyházközségnek a mai Arany Jawos-utcán; későbben a város azon telket adta, hol most a helv. hitvallásúak temploma áll; ott lett épitve az imaterem és a papi lak. Atyám, Karacs Ferenc, már 1794-ben Pesten lakott és azok közé tartozott, kik nagyon szorgalmazták az egyházközség megalakítását. Mikor 1816-ban a pesti kálvinista templomot akarták építeni: atyám az egyik egyházi gyűlésen indítványozta, hogy jó lenne az építendő templom rajzát rézbe vésve elárusítani s az abból befolyó jövedelmet is az építés céljaira felhasználni, s ajánlkozott rá, hogy ő készséggel kimetszi s egy pár száz példányban sokszorosítva odaajándékozza az egyházközségnek. Az ajánlat elfogadtatott és tudomásom szerint Hódmezővásárhelyen, Makón és Mezőtúron e metszetből több példány kelt el. Bár a vallásos buzgóság vagy egy pár példányt megőrzött volna e becses régi emlékből! Midőn már mélyre volt leásva az építendő templom alapja, tanítónk — a segéd lelkész: Zilahy Imre ur, minket tanítványait lajtorjákon óvatosan leszállított — mondván: »Emlékezzetek vissza, ha öregek lesztek, ezen templom építésére!« A mélységből, minthogy az valaha temető volt, sok emberváz került elő; mémelyik koponyán még hosszú haj is volt. 1816-ban, midőn József nádor 0 fensége helvéthitvallású nőt, Anhalt-Bernburg-Schaumburgi Herminát vette nőül: ezen kedves, buzgó vallásos nőért hozatták Pestre Cleynmann Károly bécsi prédikátort, előkelő uraink sajátjukból rendelvén annak jó fizetést. A kedves, igen fiatal nádorné buzgón eljárt a templomba ; most is szinte előttem áll, mint ment el a mi székünk előtt két kisebb nővérével kézen fogva, saját székükig, mely vörös bársonynyal bevonva — épen a mi székünknek folytatása volt, a prédikáló szószék közelében. 1816-ban vette kezdetét a templom építése. 1817-ben a fiatal főhercegnő, kettőst szülvén, Istvánt és Herminát, meghalt és eltemettetett az épülő templom sírboltjában, 1817. szeptember 28-án. Láttam őt a ravatalon és végig néztem nagyszerű temetését. így tehát a fenséges nádor neje : Hermina, kiért lett leginkább szorgalmazva a templom építése, már csak mint halott szállíttatott a sírboltba. A ravatalánál prédikáló Báthory Gábor lelkipásztor is kifejezte ezt, így szólva: »Te, ennek az épülőfélben levő templomnak gyászos kriptája, melynek fundamentom kövét ennek a nagy Hercegasszonynak fenséges kezei tették le; azonban ennek nálunk maradt földi részét fogadtad legelőször fagyos öledbe: légy te monumentuma, emlékeztető oszlopa előttünk az ő drága virtusainak!* * Ezt a cikket a b. e. szerzőnek végrendeletileg reám hagyott kéziratai között találtam s az ő egyik végóhaja szerint arra használom fel, hogy e cikkek irói honoráriumaiból és közadakozásból összegyülemlő ősszegből a békési polgári leányiskola javára állítandó alapítvány nyal az Ő áldott emlékezetét megörökítsem s ha ezen felül némi fölösleg marad : az ő jeltelen sírjára egy szerény emlékkövet állítsak. Fölkérem tehát ez úton az ő számos tisztelőit, hogy e kegyeletes célom elérésében hálával veendő s nyilvánosan nyugtázandó kegyes adakozásaikkal támogatni szíveskedjenek. Kiváló tisztelettel: (címem) Jámbor Lajos, ev. ref. tanító Békésen. EGYHÁZ. Budapesti ref. egyházunk legszebb napjai közé sorozhatjuk május 8-ikát, a mikor új gondnokait választotta. A választó közgyűlést istentisztelet előzte meg, melyen Papp Károly lelkész prédikált a templomot zsúfolásig megtöltött közönség előtt. Istentisztelet után a gyülekezet szavazatképes tagjai, Szász Károly püspök és Karap Ferenc elnöklete alatt közgyűléssé alakultak. Ekkor Szász Károly rövid beszédben előadta, hogy a gyűlés feladata a Tisza Lajos gróf halálával megüresedett főgondnoki és Darányi Ignác lemondása által üressé vált első gondnoki állások betöltése. Főgondnokul meleg szavak kíséretében Hegedűs Sándor első gondnokot ajánlja, ki néhai Tisza Lajos betegeskedése alatt a főgondnoki teendők nagy részét nagy ügy buzgósággal és bölcs tapintattal végezte. Az ajánlatot a nagyszámú választó gyülekezet harsány éljenzéssel fogadta s miután a társelnök felszólítására más ajánlás nem tétetett, hanem mindenki a Hegedűs nevét hangoztatta, a világi elnök Hegedűs Sándort a budapesti egyház közfelkiáltással és egyhangúlag megválasztott főgondnokává nyilvánította. Ekkor, míg Szilassy Aladár vezetése alatt egy háromtagú küldöttség (Szilassy A., Kocsis A. és Kiss Károly) az új főgondnokért ment, ismét Szász Károly püspök lelkes ajánlatára a közgyűlés nagy lelkesedéssel és egyhangúlag Szilassy Aladár presbytert kiáltotta ki gondnokul. Kevés idő múlva megjelent