Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-04-17 / 16. szám

nedékházban és 973 nyári gyermek menedékházban (összesen 2115 óvóintézetben) helyet talált 189,034 gyermek, az egész számnak 18 2°/0

-a. Ama nagy számból azonban csak 65,291 olyan, ki óvodára szorul és nem talált helyet, úgy, hogy legalább még 816 Jdsdedóvó intézetre volna szükség. A kisdedóvóintézetek költsége az utolsó évben meghaladta az egy milliót, melynek körülbelül felét az állam fizeti. Érdekesek a tulajdonképeni népoktatás adatai, melyekből ide állítjuk a következőket: Az 1896/97. tanévben a 2.939,100 mindennapi és ismétlő tanköteles gyermek közül rendszeres iskolázásban részesült 79'67% arányban 2.341,624 gyermek. Az iskolába járók száma az előző évhez képest 7748-al szaporodott; 1870 óta az iskolakötelesek száma 654,359-cel szaporodott, ebből a magyarokra esik 440,792, a nem magyarokra esik 213,557. Elemi mindennapi iskolába járt: 893,131 fiú, 824,170 leány; általános ismétlő iskolába 242,536 fiú, 236,496 leány; iparosiskolába 57,225 fiú; alsófokú kereskedelmi iskolába 4714 fiú; felső népiskolába 341 fiú, 1134 leány; polgári iskolába 15,489 fiú, 21,037 leány; felsőbb leányiskolába 4389; felső kereskedelmi iskolába 1249 fiú; középiskolába 39,710 fiú. Itt, természetesen, csak az iskolakötelesekről, azaz a 6—15 éves gyermekekről van szó. Vallás szerint az összes 2.341,624 iskolaköteles a következőkép oszlik meg: Római kath 1.221,641 Gör. kath 204,286 Gör. keleti 242,919 Ev. ref. 346,113 Ág. evang 199,699 Unitárius 9,020 Izraelita 117,705 A vallási viszonyt tekintve, legteljesebb volt az iskolázás az előző évhez hasonlóan az 1896/97-ik tanévben is az ág. hitv. evangélikusoknál, a kiknél a tankötelesek 90*50% járt tényleg iskolába; egyenlő volt az iskolázás a római katholikusoknál és az ev. reformátusoknál 84'84%; legkevesebb: 62*0% a gör. katholikusoknál. Örömmel jelenti a miniszter, hogy a magyar anyanyelvűek száma lassan bár, de emelkedik, s absolut többségben van. Az előző évben az összes iskolába járóknak 53'86%-a, az 1896/97-ik tanévben 54'13% valt a magyar. E mellett a magyarság mérlegébe esnek előnyösen még a tanköteles koron felüllevő s a népoktatási intézetekbe járó növendékek. Anyanyelvi szempontból az iskolázásban: I. helyen álltak a németek 1000 közül 925 II. » » a tótok » » 845 III. » » a magyarok » » 836 IV. » » a szerbek » » 802 gyermek részesült oktatásban. Legjobb volt az iskolázás a következő megyékben: 1. Vas vármegye 96'49% 2. Moson 96'43 > 3. Sopron 95*34 » 4. Nyitra 94 20 » 5. Baranya . 93*61 » 6. Fehér 93*56 » 7. Esztergom vármegye .... 92 95 > 8. Heves 92*24» 9. Tolna 91*13 » 10. Brassó 91*10 » II. Pozsony . 90 32» 12. Gömör 90 23 » 13. Hont vármegye 90 08 » Legkisebb volt az iskolázás aránya a következő tankerületekben: Máramarosmegyében 42*48% Torda-Aranyos 50 56 » Szolnok-Doboka 54*62 » Hunyad 58*50> Ugocsa 59 64 » Alsó-Fehér 59*72 » Ezek, mint a miniszter megjegyzi, mind olyan tankerületek, melyekben sürü gör. kath. lakosság van. Iskola volt összesen 16,951; ezek közt állami 1359, községi 1910, a többi mind felekezeti. Tisztán magyar nyelvű 9948, magyarral vegyes nyelvű 3321, a többi magyar nyelv nélkül való, s ez képezi a nagy szorgalommal összeállított jelentésnek legszomorúbb pontját, mert 3682 olyan iskola van Magyarországban, a hol hazánk nyelvét nem tanulják Magyarország gyermekei. A képzőművészetre vonatkozó adatokból kiveszszük a következőket: A kormány a mult évben a következő műveket vette: Vastagh Györgytől: »A kárvallott cigány* 1800 frt, Ligeti Mórtól: »Éva* márvány szobor 2000 frt. Pataky László: »Vallatás* 2000 frt. Veress Zoltán: »Az örökség* 1500 frt. Zemplény Tivadar: »Az új kedvenc* 2000 frt Kernstock Károly: »Az agitátor* 1500 frt. Az I-ső festészeti mesteriskolának a lefolyt évben nyolc tanítványa volt. A tanítói nyugdíjalap 1896-ban 6953 nyugdíj és segélyre jogosult tagnak 833,463 frt 67 krt fizetett ki. Azonfelül a miniszter három árvaházat állított fel, melyekben 214 árvát neveltek. Ezekre 1892 óta a miniszter 243,101 frt 31 krt költött. Az alap tiszta vagyona volt 1896-dik év végén 12.121,936 frt 24V2

kr. Keresztesi Samu. T A R C A. Megállhat-e a halhatatlanság hite a világegyetem mai ismerete mellett? (Folytatás és vége.) De ha csakugyan igaz volna az, mit a természetvizsgálók mondanak s egész bizonyossággal állítanak, bármily nehezére esnék is, szivünknek, mégis meg kellene adni magunkat. Mert olyan nagy és nemes az emberi lélek, hogy az többre becsüli a fájó és sebző igazságot a vigasztaló és jóltevő balvélekedésnél. Jobb az igazság, az ő sötét éjszakájával, mint a csalódás és balvélekedés az ő fényes nappalával. Azért helytelenítjük azok eljárását, a kik úgy vélekednek, hogy az ember halhatatlanságának hitét karhatalommal kellene megvédeni, a mint erre nézve már tettek is kísérletet; és helytelenítjük azok okoskodását, a kik úgy vélekednek, hogy a magasabb életbe vetett hit ellen támadott ellenvetéseket egyszerűen el kell némítani, követni kell a szív sugallatát és figyelmen kívül kell hagyni az ellenmondásokat. De hát lehet-e az a hit megnyugtató, szilárd és vigasztaló hit, a mit ilyen elnémítással kell kicsikarni? Nem, mi itt is;,bátran és nyugodtan nézünk szemébe a komoly kérdésnek, a tudomány minden eszközét felhasz-