Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-04-10 / 15. szám

vezetése alatt álló minisztérium hatáskörébe utalta, a mely intézkedés már is termékenyítő és javító hatást gyakorolt a tankönyvirodalom fejlődésére. A középiskolai tanítás alapjául szolgáló, s a minisztériumba érkezett 107 mü közül engedélyeztetett 86, nemengedélyeztetett 5, tárgyalás alatt van 16 mű. A nem magyar tannyelvű középiskolák számára, melyek az előtt túlnyomóan külföldi tankönyveket használtak, vagy kéziratokból tanítottak, a miniszter vagy új tankönyveket íratott, vagy jó külföldi könyveket fordíttatott le, mely művekből már tekintélyes sorozat áll rendelkezésre. A népoktatási intézetek számára benyujtatot 196 mű, melyek közül a népiskolákra 48 ; a polgári fiú- és leány-, felső leány- és felső népiskolákra 73; a kereskedő és iparos tanonciskolákra 15; a felső kereskedelmi iskolákra 36; tanító-, tanítónő- és óvónőképző-intézetekre 10; vegyesekre 10 mü esik. A felsőbb tanintézetekről kevés új mondanivalója van a miniszternek. Az egyetemi építkezések, melyeknek lehetőségét az 1897-ben megszavazott 5 millió 200,000 koronányi hitel adja meg, megindultak, vagy küszöbön állanak. Nemsokára készen lesz a központi egyetemi épületnek főhomlokzata, mely szégyenletes állapotnak vet véget. A kolozsvári és budapesti új klinikák is épülnek; a műegyetem telkének megvásárlása is küszöbön van. Az egyetem hallgatóságának száma folyton nő; az 1896/97. tanévben az első félévben 4741, a másodikban 4330 hallgató volt. A jog- és államtudományi karban az I-ső félévben volt 3194; a Il.-ban 2868; az orvostudományi karban I-ső félévben volt 753; a Il.-ban 707; a bölcsészettudományi karban I-ső félévben volt 587; a II. félévben 557 hallgató. A jog- és államtudományi karban volt I. félévben 385 ev. ref.; a II. félévben 346 hallgató; izraelita volt 878, 806. Az orvostudományi karban volt 56, 51 ev. ref.; 381, 356 izraelita; a bölcsészettudományi karban 84, 78 ev. ref.; 126, 97 izraelita; míg az összes tudománykarokon volt a budapesti egyetemen 539, 487 ev. ref.; addig izraelita volt 1402, illetve 1276 hallgató. A kolozsvári egyetemen összesen volt 795, 726 hallgató, a kik között a jog- és államtudományi karban volt 116, 97 ev. ref.; 21, 19 izraelita; az orvostudományi karban 32, 31 ev ref.; 18, 18 izraelita; a bölcsészettudományi karban volt 90, 77 ev. ref.; s 1,1 izraelita hallgató. Nagyon érdekes és tanulságos ez összehasonlítás sok mástól eltekintve, csak azon szempontból is, hogy míg mi rendkívüli áldozatok árán is tartunk fenn közép- és népiskolákat, addig izraelita testvéreink csupán az egy budapesti rabbi képzőt tartják fenn saját erejükből. Az egyetemi és felekezeti theologiai intézetekben 1896/97. tanévben volt 1589 hallgató, az előző évben 1645, így a növendékek száma 56-tal fogyott. Ref. volt 157, ág. ev. 145. r. kath. 806, gör. kath. 199, göp. kel. 225, unit. 10, zsidó 48. A debreceni, kecskeméti, máramaros-szigeti, sárospataki jogakadémiákon volt összesen 503, illetve 466 hallgató. Debrecenben 238, 230; Kecskeméten 77, 70; Máramaros-Szigeten 112, 102; Sárospatakon 76, 64 hallgató. A középisicolákról szóló szakaszban a miniszter behatóan foglalkozik a tanárképzés és tanárhiány kérdésével, melyről azt mondja, hogy ha a középoktatást összes vonatkozásaiban tekintjük, a tanárkérdés területén merülnek fel ez idő szerint a legmesszebbre kiható és legnehezebben megoldható feladatok, nemcsak hazánkban, hanem az összes művelt államokban. A tanárhiány okát abban találja a miniszter, hogy részint új középiskolák létesültek, részint sok párhuzamos osztály keletkezett, részint pedig a felekezeti, községi stb. középiskolák az alaptörvény 47. §-a értelmében kötött szerződésekből kifolyólag állami mérték szerint rendeztettek be, s így legalább 60 középiskola tanárkarait átlag 2—3 tanárral kellett kiegészíteni, részint, mert az 1894. évi XXVII. t.-c. életbeléptetése, s ennek következményeként a hivatalukban elaggott, nem kis számú felekezeti tanároknak nyugalomba vonulása támasztott újabb hézagot a tanárok országos állományában. A miniszter azonban nemcsak látja és elismeri a bajt, hanem igyekszik is azt orvosolni, lehetőleg megszüntetni. E végből fejleszti az Eötvös-kollégiumot, és létesítette a kolozsvári protest. tanárképző-intézetet. Amott 41 tag van, de 100 tagra akarja fejleszteni ; a kolozsvári intézetben 45 tag van, köztük 18 államköltséges. A miniszter szükségesnek tartja az ösztöndíjak szaporítását s a fizetési törvény fokozatos végrehajtását. A miniszter e magasztos törekvése bizonyára üdvös hatást fognak gyakorolni a tanügy fejlődésére, és pedig annyival is inkább, mert a tanárképzés belső javításával is foglalkozik. Újjá akarja alakítani a budapesti tanárképző-intézetet, mely inkább névleg, mint tényleg létezik. Míg a tanárhiány lehet muló baj, külső körülmények okozta átmeneti állapot, melynek javulását éveken át kifejtett következetes gondoskodástól, esetleg adminisztratív eszközök alkalmazásától is remélni lehet, addig a tanárképzés elvi kérdéseinek kevésbbé kielégítő megoldása szervi baj jellegével bír, egész tanári nemzedék nevelésére s közvetve egész tanulmányi színvonalára is kihat, s ezért a tanárképzés az egyetem feladataihoz tartozik. A tanárképzésre szolgáló intézmény a tanárok és tanárjelöltek külföldre való utazása, továbbá a szünidei rendkívüli szaktanfolyam. A mult tanévben állami segítséggel Párisban volt kettő, Olaszországban három s Németországban egy tanárjelölt; s ugyancsak a mult tanév végén Budapesten a természetrajzi tanárok számára rendeztetett szaktanfolyam, a melyen 12 középiskolai tanár vett részt. Érdekes a középiskolák (nem államiak) segélyezése. Az 1883. évi XXX. törvénycikk életbeléptetése után, tehát 1894-ben a felekezeti középiskolák évi államsegélye kitett 15,074 frtot, 1897-ben pedig a segély kitesz 394,000 frtot úgy, hogy 1884—-1897-ig a felekezeti és községi iskolák államsegélyt nyertek 2.000,688 frtot. A mi különösen az ev. ref. egyházat érdekelheti, a következő gimnáziumok részesültek államsegélyben: Csurgó 12,000; Hódmezővásárhely 12,500, Kecskemét 2000, Kisújszállás 11,000, Kolozsvár 4300, Máramarossziget 11,000, Mezőtúr 5000, Miskolc 10,000, Nagy-Enyed 3000, Nagv-Kőrös 5000, Pápa 16,000, Sepsi-Szent-György 12,000, Szászváros 10,000, Szatmár-Németi 10,000, Székely-Udvarhely 7000, Zilah 12,000, Békés 1200 frtban, vagyis az ev. ref. középiskolák 1897. évben kaptak 144,500 frt. államsegélyt. Az ev. ref. gimnáziumok vagyona 9.218,712 forint; az 1897. évi jövedelmük kitett 921,735 frtot.' Az 1896/97. tanévben volt hazánkban 191 középiskola és pedig 158 gimnázium és 33 reáliskola. A tanév elején beiratkozott 56,946 tanuló, vagyis a mult évhez képest 2-8%-kal több. A tanév végén még 53,157 tanuló volt, vagyis a beiratkozottak 93'2°/0

. Vallásra nezve legtöbb tanuló róm. kath. (23.087), második helyen következnak az izraeliták (11,647). A bevétel és kiadás 7 millió 175,362 frt. (Folyt, köv.) Keresztesi Samu.