Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-03-06 / 10. szám

el bevezetéssel. A következő szám Porzó (Agai Adolf) négy gyönyörű elbeszélését tartalmazza, melyek elseje, a »Violka Vera«, adta a füzet címét is. A 25 füzet a modern francia színműirodalom egyik leghíresebb termékét Sardou >Váljunk el*-jét. adja Fái Béla fordításában. A 26. füzet Deák Ferenc leghíresebb beszédét, az 1861-iki első felirati beszédet közli. A 27. füzet az antik görök tragédia legfelségesebb alkotását, Aischylos »Lelánczolt Promotheüs«-át közli Zilahy Károly erőteljes és hű fordításában, melyet Tóth Rezső látott el bevezetéssel. Végre a 28. füzet Bársony István elbeszélés-gyűjteménye: »Vadásztörténeteké Egy-egy füzet ára 15 kr. Megjelentek Lampel R. könyvkereskedésében Andrássy-út 21. Kaphatók minden könyvkereskedésben. ** Egyházi Értekezleti Emlékkönyv. Az ev. ref. tiszántúli egyházkerületi értekezlet 1.897. szept. 21-én. Szatmáron tartott közgyűlésének Emlékkönyve a napokban küldetett be hozzánk. A 173 lapra terjedő könyv I-ső részében a beszédek és értekezések, Il-ik részében a gyűlések jegyzőkönyvei, függelekében az egyházi értekezlet alapszabályai, ügyviteli szabályai, számadása és tagjainak névsora van közölve. A tartalmas és érdekes Emlékkönyvet nem sokára részletesen ismertetjük. ** »A Magyar Nemzet Története* című tízkötetés nagy munkának nyolcadik kötetéből, melynek címe: »A restauráció kora« (1712—1815.), most ujabb három és pedig a 145., 146., 147. számú füzet került a könyvpiacra az Athenaeum kiadásában. A kötet írója Marczali Henrik ezekben a füzetekben Magyarország belső állapotainak leírásával foglalkozik a Rákóczy-szabadságharc leveretése után. A fejedelem és hívei száműzetésbe mennek. Minden néven nevezendő jószágaikat lefoglalja az államkincstár s Magyarország uradalmait felosztja a királypárti urak között, kik ebből vetik meg dúsgazdagságuk alapját. A füzetekhez műmellékletekül vannak csatolva: »A M. Nemzeti Múzeum vezéralakjai*, »József trónörökös mint hadvezér«; Károlyi Sándor* • »Gróf Pálfy János nádor*; »I. Ferenc császár koronázási díszben«; »József nádor*. Minden füzet ára 30 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. ** A »Magyar Könyvtár* külön füzettel ünnepli meg a március 15-iki nagy évfordulót. A vállalat számára Gracza György írt egy »1848. március 15.* című kis munkát, mely a lehető legrészletesebben mondja el a nagy napnak eseményeit, kiterjeszkedve annak közvetlen előzményeire és következményeire is. Az élénk és meleg hangú előadás kellemes olvasmánynyá teszik a füzetet. A füzet ára 15 krajcár. Megrendelhető a »Magyar Könyvtár« kiadóhivatalában Lampel R. (Wodianer F. és fiai) Andrássy-út 21. és minden hazai könyvkereskedésben. ** »Isten és Lélek* című vallás-bölcsészeti műre hirdet előfizetést Péterfi Dénes unitárius lelkész és szerkesztő. A könyvet Armstrong A. Rikhárd angol szerző írta és Péterfi Dénes fordítja magyarra, ki felhívásában ezt írja a műről: Korunkban, midőn a vallást mindenfelől támadják, kiváló fontossága van minden oly munkának, mely a vallásos hit igazolására törekszik. Azok a támadások, melyeket a vallás ellen szoktak intézni, nem számítva a tudatlanságból származottakat, rendesen az újabbkori tudomány nevében tétetnek. E műnek kiváló becset épen az kölcsönöz, hogy a vallást a mai tudomány világánál bizonyítja meg, psychologiai alapon. Tárgyalás módja átalán a mívelt olvasót tartja szem előtt, ezért a könyvet haszonnal olvashatja mindenki, ki előtt értéke van annak, hogy a hit minél biztosabb alapon igazoltassék, ha mindjárt vallásos gondo;kozása más színezetű lenne is. Előfizetési ára: 3 korona, mit f. évi márc. 31-ig kell küldeni szerzőhöz Kolozsvárra. EGYHÁZ. A lelkészi jövedelem kiegészítésére vonatkozó javaslat feletti eszmecsere ismertetését a következőkben folytatjuk. A Sárospataki Lapokban Réz László kifogásolja a javaslatot a tekintetben, hogy 1. nem felel meg az 1848: XX. t.-c. szellemének, a mennyiben az egyházi adóterheken nem könnyít; 2. hogy nem felel meg a közvárakozásnak s nem méltányos, a mikor a lelkészeknek csak 800 frt minimumot biztosít s azt is csak 9 év múlva; 3. autonomikus szempontból sérelmes a javaslat 3. §-a, mely azt rendeli, hogy a fizetés-kiegészítést magának a lelkésznek kell kérnie; a 7. § , melyben az állam elleni vétség csak általánosságban van meghatározva ; a 13. §., mely felülvizsgálati jogot ad a kormánynak a beterjesztett adatok felett s a 17. §., mely lehetőnek tartja azt az esetet is, hogy a kormány a lelkészekkel közvetlenül érintkezzék ; 4. hogy a javaslat egyházi adózási rendszerünkön nem segít s míg a tanítói fizetéseknél a föld jövedelme a kataszteri tiszta jövedelem alapján számíttatik, addig a javaslat a földek haszonbérjövedelmét veszi alapul. Ugyanezen Lapban Kádár János szól hozzá a javaslathoz. Autonomikus sérelmet semmit sem lát benne s ha a javaslat a 800 frtos minimumot azonnal biztosítaná, teljesen meg volna vele elégedve. A Dunántúli Prot. Lapban Balla Endre ismerteti a bakonyvidéki lelkészi kör véleményét, a mely a javaslatnak 2. és 15. §-nak, az új lelkészi állások szervezésére s a régiek megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseit határozottan autonomia ellenesnek tartja s az egyházi adóterhek leszállítását sürgeti. Györffy József pedig attól fél — és nem is alap nélkül — hogy ha a javaslat jelen formájában törvénynyé lesz s a jelenlegi papi fizetési terheken nem könnyít, a nép ezentúl még roszabbul fogja fizetni a naturálékat. Ezért hát zörgetni kell tovább, hogy necsak a lelkész, de a nép is szabaduljon tűrhetetlen nyomorától. Az Evang. Egyház és Iskolában Riesz Károly kevesli a 800 frt minimumot, de annak legalább azonnal megadását kívánja, és pedig oly módon, hogy a kiegészítésre szükséges összeg a legfőbb egyházi hatóság kezeihez utalványoztassék s az jutassa el az egyes lelkészekhez. Kifogásolja továbbá a javaslat 2. és 15-ik §-ait, mert ezek a II. József türelmi rendeletének szellemét támasztják fel újra.