Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-04-25 / 17. szám

Az utódja feletti kombinációk már megindultak. Három nevet emlegetnek. A hitbuzgó Degenfeld-család iránti kegyelet és hála a nemrég elhunyt Gusztáv gr. fiában, a nagyemlékű Imre unokájában, gr. Degenfeld Pál szolgabíró s téglási földbirtokosban látja a főgondnok utódát, mások Puky Gyula debreceni kir. ítélőtáblái elnököt, ismét mások Lengyel Imre nyug. törvényszéki birót s egyházkerületi tanácsbirót óhajtanák e tisztségre megválasztani. A szavazatokat június 20-ig kell beadni az espereshez, a mikor azokat egy küldöttség felbontja. Ugyanezen gyűlésen a Márk Endre leköszönése folytán megüresedett ügyészi állásra dr. Malatinszky József szoboszlai ügyvédet választották. E közgyűlés tárgyai között volt a tanítók ötödéves korpótlékának fontos kérdése. Az egyházmegye valamennyi iskolafentartó egyháza igénybe kívánja venni az ehhez szükséges államsegélyt. Az egyházmegye azonban autonomikus sértést lát abban, hogy nem az esperes és püspök, hanem a közigazgatási hatóságok szólították fel az egyházakat nyilatkozattételre. E sértést a kormánynak az egyházkerület és konvent útján tudomására kívánja juttatni. (J.) Nazarénusok és baptisták terjedése. Szomorú hír érkezik az Alföld egyik nagy ref. egyházközségéből, Dévaványáról (heves-nagykunsági egyházmegye). Tömegesen lépnek ki, főleg a ref. hívek az egyház kötelékeikeiből és szaporítják a nazarénusok számát. Legközelebb Pap Károly és Lengyel Zsigmond ottani lakosok mintegy 60 társukkal jelentették be az ev. ref. lelkész előtt kilépési szándékukat. A szükséges formaságok meg nem tartása miatt a lelkész megtagadta tőlük az elbocsátó bizonyítványt, mire azok a megyei közigazgatási hatósághoz fordultak. Ha igaz e hír, az rendkívül leverő dolog. Ily tömeges hithagyásnak okai nem lehetnek sem képzeltek, sem mindennapiak. Dévaványán az ev. ref. egyházközség 7000—8000 lélekből áll és egyetlen lelkésze van. Azt hiszszük, ez sokat megmagyaráz. Ezzel kapcsolatban megemlékezünk egy esetről is, mely nyilván mutatja, hogy némely élelmes nazarénus próféták visszaélnek a tudatlan nép jóhiszeműségével és jövedelmes üzletnek tartják a térítgetést. Ugyanis Kerekes Duda Bálint hódmezővásárhelyi apostol összeszedett mintegy 3000 forintot s azután megszökött. Talán okulnak rajta sokan. (J.) A gömöri ev. ref. egyházmegye e hó 8—9-én A.-Bátkán tartotta közgyűlését Nagy Pál esperes és Farkas Ábrahám gondnok elnöklete alatt. Előzőleg lelkészi értekezlet volt, melyen Gsabay Pál balogi lelkész elnökölt és mondott eszmegazdag, hatásos beszédet. Itt újra meg újra hangoztatták, hogy a lelkészi értekezletre nagy szükség van. A gömöri tényleg hosszabb idő óta működik, égető kérdéseinkhez alaposan hozzászól s főleg az egyházak anyagi ügyeinek rendezése és a gyakorlati életben felmerült nehézségek eloszlatása körül fejt ki dicséretreméltó tevékenységet. A belmisszió egyéb ágának (vallásos estélyek tartása, egyesületek alakítása) gyakorlását vagy feleslegesnek, vagy a körülmények számbavetése után szükségtelennek tartja. Bizonyos, hogy a lelki élet Gömörben még elriasztó tüneteket nem mutat, és hiszszük, hogyha mutatkoznék, az értekezlet résen lenne. Azt semmiesetre sem szeretnők, ha nem volna egyéb célja, mint az egyházmegyei gyűlés tárgyai felett való eszmecsere és ennek következtében a lelkészek között bizonyos irányadó közhangulat formálása. Ezúttal az egyházmegyei gyűlés tárgyai felett eszmecserén kivül Dusza Lajos, zádorfalvi ielkész olvasta fel Lenkey Pál, volt imolai lelkészről írt emlékbeszédét, majd űjabb három évre megválasztották a tisztikart, Tagjai a régiek maradtak, csak a mindenáron távozni akaró Bűzi Márton jegyző helyébe választották Simon Mihályt. Az egyházmegyei közgyűlés számos házi ügyet intézett el, lelkészeket, tanítókat erősített be és sajnálattal vette tudomását Szkárossy Gusztáv tanácsbirónak tisztéről való lemondását. A sárospataki főiskolának napirenden lévő állami segélyezése tárgyában azt határozta, hogy az szükségtelen, mert bízik a prot. áldozatkészségben. A ker. vándorgyűlések megtartását továbbra is óhajlja. A fegyelmi bíróság Csizy Miklós, simonii tanítót, a ki a képviselőválasztásba beleártotta magát, nyugdíjigényének felhagyásával mostani állásának elvesztésére ítélte. (J.) ISKOLA. Tanulók kirándulása. Budapesti két protestáns főgimnáziumunk felsőbb osztályú tanulóinak egy része a nagyhét folyamán érdekes kirándulást tett néhány tanáruk vezetése alatt A református főgimnáziumból közel negyven tanuló az Aldunára rándult Zimony, Belgrád s főleg a Vaskapu szépségeinek megtekintésére. Vezetőjök Vámossy Mihály igazgató és Szalay Károly. — Az ág. h. evang. főgimnáziumból vagy harminc tanuló Ráth Arnold és Rácz Károly tanárok és az iskolai orvos vezetése alatt Fiúméba és Tirestbe tettek kirándulást. Az országos tanítói nyugdíj-alapról nagyérdekű előadást tartott György Aladár a magyar paedagogiai társaság április 10-iki ülésén. Az előadásnak, mely a tanítói nyugdíjalap fejlődését 1873. óta a legutolsó nyugdíjtörvény életbeléptetéséig az adatok egész halmazával világította meg, aktuális érdeket adtak azok a reformeszmék, melyek leginkább illettek ama férfiak egyikének szájába, kiknek az 1873-diki mozgalom sikere első sorban köszönhető. Kimutatta, hogy oly alap, mely ma tizenhárom milliót tesz ki, elég erős lesz arra, hogy a szigorű mathematikai alapon maradva, a tanítók jogos igényeit kielégítse. Ilyen az özvegyek és árvák nagyobb ellátása, az időbeszámítás kérdése, bár e tekintetben óvatosságot ajánl. Kívánja, hogy az állam a maga által föntartott iskolák után fizesse a járulékot, a tanulók hozzájárulásában erkölcsi erőt lát, csakhogy a községi elöljáróság által kivánja beszedetni. Mindezt azért hozta elő, hogy a Paedagogiai Társaság már most indítsa meg a maga részéről a mozgalmat és készítse elő a közvéleményt az 1901. évi revízióra, mely az 1891. törvény értelmében be fog következni. Az előadást nemcsak az elnök köszönte meg, hanem a jelen volt Zichy Antal is kifejezte örömét, hogy ily fontos kérdést e társaságban ily tapintattal és előrelátással tárgyaltak. Groo Vilmos hasonló értelmű fölszó-