Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-02-07 / 6. szám

mértéktelen kapzsiság, telhetetlen hatalomvágy csak napjainkban is, csak a mi szemünk láttára is foglyul ejt ós áldozatul visz. Szívünknek természetes földi szeretetét meg kell nemesíteni, be kell oltani az isteni szeretet nemesebb erőivel. Ez a keresztyén erkölcsi neve­lés alaptörvénye, s minden valódi erkölcsi neme­sedésnek előfeltétele. A földi szeretet nemesítő ereje az isteni szeretet, az a mely Krisztus szemé­lyében ós életében megtestesült. Krisztus nélkül az erkölcsi világban sem boldogulunk, Krisztus nélkül erkölcsi üdvösség sincs. Jézus Krisztus azért jött e világra, hogy az emberi szivét és szere­tetét fölemelje, megtisztítsa, megnemesítse és újjáalkossa. A keresztyénség tanulmányozása arról győz meg, hogy az Isten örök szeretete az em­beri szivért testesült meg a Jézus Krisztusban. Megismerni és elhinni az Istennek hozzánk való szerelmét: ez a keresztyén hitélet ABC-je; bízni az Isten e szeretetének megnemesítő, újjá­szülő ós újjáteremtő hatalmában: ez a keresz­tyén erkölcsi életnek előfeltétele. A ki hisz a Krisztusban, abba átköltöznek, átültetődnek a krisztusi szeretet nemesítő erői; a ki szereti is a Krisztust, abban meggyökereznek, sudárba szökkennek, gyümölcsöt teremnek a szeretet erői. Mint a beoltott fa a kis oltó ág vagy picike rügy nemesítő ereje által nemesebb gyü­mölcsök termésére nyer képességet: úgy teremti át szivünk földi szeretetét a krisztusi szeretet oltó ereje jó tettekben gyümölcsöző nemes, isteni szeretetté. S az így megnemesített, mondhatnám, meg­szentelt szeretet a legfőbb jó a világon. Minden terhet megkönnyít, minden keserűséget megéde­sít. Neki mi sem nehéz, neki mi sem drága, előtte semmi sem lehetetlen. Fut, szárnyat ölt s a szent munkától átszellemül. A legfőbb Jóban tér nyugalomra., örömben alszik el s boldogság­ban ébred. Nincs semmi édesebb, mondja Kem­pisi Tamás, nincs erősebb, magasabb, mélyebb, kitűnőbb, jobb, tökéletesebb a világon, mint a szeretet. Es ki ne ismerné Pál apostol fönsé­ges dicshimnuszát a szeretetről? »IIa emberek­nek vagy angyaloknak nyelvén szólnék is, kiált föl az apostol, szeretet pedig nincs bennem, olylyá lettem, mint a zengő érc ós a pengő cimbalom. Es ha jövendőt tudnék is mondani és minden titkokat és minden bölcseséget tudnók is; ós ha oly teljes hitem volna is, hogy a hegyeket el­mozdítanám helyükből, ha szeretet nincs bennem, semmi vagyok. Es ha minden javaimat a szegé­nyek táplál költenem s ha testemet a tűzre adnám is, ha szeretet nincs bennem, semmit sem ér. — A szeretet hosszútűrő, kegyelmes, nem irigykedik, nem cselekszik álnokul, nem fuval­kodik fel; nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed hamar haragra, nem gondol gonoszt. Nem örül a hamisságnak, de örül az igazságnak. Mindeneket elfedez, minde­neket hiszen, mindeneket remél, mindeneket el­tűr. A szeretet nem fogy el soha«. Es vájjon miért ós vájjon honnan van ez a nagy hatalma s ez a csudás ereje a szeretetnek? Oh, ennek nagy oka van: mert ez a szeretet az Istentől született. Az Istentől született szeretet csudáival tele van a keresztyénség története. Nem szólok a Jézus Krisztus isteni szeretetéről és szeretet­munkáiról ; nem említem Pál és az apostolok emberfeletti szeretet-tevékenységét; nem beszélek a ker. hitvallók és vértanuk világmeggyőző sze­retetben munkás hitéről; elég legyen csak a biblia női alakjair cty az Úrért lelkesülő kegyes Máriára, az Úrért szorgalmaskodó Márth ara, a szegényekért mindenét feláldozott Tabithára, a lelkes Lidiára, s a római egyház által szentekül tisztelt Annára, Cecíliára stb. vagy az újabbkori egyház történetében az önfeláldozó szeretetben kiváló Fry Erzsébetre, Siveking Máriára s a nagy­számú diakonisssák példájára hivatkoznom. A sze­retet hősei és apostolai voltak mindannyian. Es e példák, melyeknek számát még sokkal szapo­ríthatnám, mindannyian azt a nagy igazságot bizonyítják: csak az örök szeretetből fakadt és táp­lálkozó szeretet képes valódi nagy és jó szeretet­munkát gyakorolni; mert csak a tiszta ós hatal­mas isteni szeretet képes az emberi szeretetet a vele született önzésből kiemelni ós a földi szennytől megtisztítani. T. K,! A Lorántffy Zsuzsánna-egyesület, alap­szabályában és tényleges munkásságában is erre a krisztusi szeretetre helyezkedett. Alapszabá­lyában azt mondj a : az egyesületnek tagja lehet mind az, a ki hisz Istennek a Jézus Krisztusban megtestesült szeretetében; munkásságában pedig a valódi krisztusi szeretet ápolása ós gyakorlása lebeg szemei előtt. Az egyesületnek ezt a keresz­tyén jellegét kifejezi ós biztosítja az a szép szo­kása is, hogy minden munka összejövetelén és minden gyűlésein imádság és Istenigéje hangzik föl az egyesület körében. Hisz az imádság, hisz az Istenigóje erősítő, nemesítő ós megszentelő hatásában, és hisz a Jézus Krisztus megváltó szeretetének isteni hatalmában. Tagjai nemcsak nem szégyenük a Krisztus evangéliumát, hanem elmondhatják János evangélistával: »megismer­tük és elhittük az Istennek hozzánk valószerei­méta (I. Ján. 4: 16). Lélekemelő látni az egyesületnek egy ilyen munka összejövetelét. Hétfőn délután félnégytől félhatig benn a

Next

/
Oldalképek
Tartalom