Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-12-26 / 52. szám

harcolnak az anyagiakkal, s az előbbiek kezdik érvényesíteni elnyomott jogaikat. A bálványokhoz fordult lelkek kezdenek Istenhez visszatérni. Az elhagyatott oltárok kezdenek népesülni. A köziélek, eltelve a korszellem vaskos realismusától, eszményiség után áhítozik. A hitetlenség ismét megmutatta, hogy nem építő, nem megtartó, csak bomlasztó erő. A század embere elfáradt az Isten nélkül s pihenni, örülni vágyik az Úr adta lelki békességben. Azért résen legyünk s legyen bátorságunk az Úrhoz hívogatni a megfáradt, a megterhelt lelkeket. Hirdessük hittel mind az Isten-kereső, mind az Isten-megvető lelkeknek a megváltó evangéliumot. Eleszszük lángra az oltárok hamvadó tüzeit. Vonjuk magunkhoz hitteljes munkára a presbytert, a tanítót, s a gyülekezet többi hitbuzgó tagjait. Akkor ne féljünk az egyházi bajoktól s a néhol már mutatkozó egyházi válságtól. Akkor meglátjuk, hogy ól az Űr és az ő hatalmas karja megsegíti a benne bízókat; hogy a kik az Úrban bíznak, meg nem szégyenülnek, sőt inkább »azoknak erejök megújul és szárnyaikkal magasra repülnek, futnak és nem fáradnak el, járnak és nem lankadnak meg«. Ne feledjük, hogy a hitetlenség csak erős hittel, s az erkölcsi sorvadás csak ép erős erkölcsiséggel győzhető le. Ily szellemben folytatandó irodalmi munkásságunkhoz bizalommal kérjük egész protestáns közönségünk, különösen a lelkészi ós gondnoki kar szellemi ós anyagi támogatását. Főként a művelt világi elemet általában is kérjük buzgó érdeklődésre és áldozatkész támogatásra. Egyháztestületi, társadalmi és irodalmi téren jöjjenek támogatására a papság megsokasodott és megnehezült egyházépítő munkásságának. Egyházjogi állásuk kötelezi, s közegyházunk válságos helyzete sürgeti őket fokozottabb egyházi tevékenységre. Részünkről minden áldozatot meghozunk, hogy lapunkat minél magasabb színvonalon tarthassuk. Szerkesztőségünket új erőkkel frissítjük föl. Jövő januáron kezdve főmunkatársul Hamar István budapesti theologiai tanártársunkat voltunk szerencsések megnyerni ; kívüle még »Reformátusa:, továbbá Gergely Antal fogházi lelkész ós Keresztesi Samu budapesti hitoktató léptek be a szerkesztőségbe. A Lap előfizetési ára egész évre 9 frt, fél évre 4 frt 50 kr., csekélyebb fizetésű, nevezetesen Ill-ad ós IV-ed osztályú egyházak lelkészei egész évre 6, félévre 3 frtért kapják a lapot. Szőts Farkas, felelős szerkesztő. Karácsony ünnepén. Karácsony az örök, isteni szeretet megtestesülésének magasztos ünnepe. Mikor megtestesült az Ige, a mely kezdetben volt, Istennél volt, Isten volt; mikor megjelent ós lakozott közöttünk Az, ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal (Ján. 1: 14.). Minden versengés nélkül nagy titka hitünknek az, a ki megjelent testben. A menny szállt vele a földre, Isten jelent meg az emberben ós az emberekhez, s lőn minékünk bölcsesógünk, szentségünk, váltságunk. Mikor elhomályosult az emberi elme fénye ós a szívjóság, a szeretet megfogyatkozott a földön: akkor, ki a népnek álmait virrasztja, elhagyni a szelíd Eg nem kívánt, Megváltót külde végtelen malasztja a holt tetembe érző szív gyanánt; égi örök fényül elvakult világnak, ízesítő sóul a megromlott földnek, erjesztő kovászul kérgesült sziveknek, örök üdvösségül emberi lelkeknek. íme, ez Jézus Krisztus, az emberiséget megváltó isteni szeretet. Nem elvont ós láthatatlan jóság, hanem valóságos, jelenlevő, érdeklődő, szolgálatkész, hatalmas szeretet, mely a mienkhez hasonló emberi testben isteni módon ragyogott; mely emberi akkor is, mikor isteni, és mindig isteni akkor is, a mikor emberi volt. Minden tulajdonsága az isteni jóság ós szeretet óceánjából származott: szeretett ott is, hol az ember csak gyűlölni tud; megbocsátott akkor is, mikor elfogyatkozott a földi irgalom. Úgy szeretett, a mint soha senki sem szeretett: szerette a szegényeket szerette a betegeket, szerette a gyermekeket, szerette a bűnösöket, sőt még ellenségeit is szerette. Az ég alatt a föld szinón, ha volt valahol isteni szeretet: a názárethi Jézusé volt az, mely nem e gyarló földön nőtt, hanem Isten szent lelkétől fogantatott. Ennek az örök isteni szeretetnek emberi megtestesülését ünnepeljük nagy örömmel minden Karácsony ünnepén. Ámde a megtestesülés nagy öröme nemcsak a multó, nemcsak a történelemé, hanem a jelené, a jövőé, sőt az örökkévalóságé is. El a Jézus, a mi fejünk; ól ós uralkodik mennyen ós földön s az ő uralkodásának soha vége nem lesz, mert az ő országa nem e világból való ; neki teljes és örök hatalom adatott mennyen ós földön; az ég ós a föld elmúlnak, de az ő beszéde mindörökké megmarad; ő a feltámadás ós az élet, s a ki hisz és él ő benne, ha meghal is, él az. S a megtestesült szeretetnek emez örökké-, valósága a mi karácsonyi örömünk koronája.