Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-11-28 / 48. szám

különíthető, mert a kettő azonos fogalom. A római vallás ultramontánismus, s az ultramontanismus épen a római vallás, mely gyakorlatilag soha el nem különíthető egy­mástól. A prot. és a pápás vallásosság között épen az a különbség, hogy szerintünk a vallásnál minden a személyes és közösségi hitviszonytól, a pápás szerint ellenben a pápától függ, s ez épen az ultramontanismus. Az Istennel való életközösség a vatikánum óta csak a római pápa útján lehetséges, már pedig a vaticáni dogma Rauscher bécsi bíboros szerint elvileg az állam ellenségévé teszi a kath hivőt. Igazságtalan, sőt esztelen tehát a kormányok részé­rői, ha ilyen örökösen szidalmazó külföldi vallást támo­gatnak. Szüntessék be a római kath. theol. fakultásokat, a melyeknek 1870 óta úgy sincs jelentőségük, vágják el a klérusnak a népiskolához való viszonyát, mely úgyis a modern állam szülöttje, szorítsák meg e rendek míiködé­dését s különösen a jezsuiták aknanumkáját s szakítsanak végre-valahára a hamis paritás elvével az egész vonalon. Persze ehhez erély, bátorság s jellemezős szilárdság, min­denek fölött pedig céltudatos állami politika szükséges, a mi jelenlegi politikusainkban nincsen. Hisszük, hogy Hoensbroech müve sokak szeméről le fogja venni a hályogot. Hát még a mi állapotaink milyenek itt Magyarországon? Azoknak leálcázására is egy Hoensbroech grófra volna szükségünk! Eperjes. Dr. Szláuík Mátyás. IRODALOM. A magyar nép múltja és jelene című két köte­tes művéből Benedek Eleknek az Athenaeumnál megjelent a második füzet, melynek elején mindjárt két művészi kivitelű műmelléklet köti le figyelmünket. Az egyik a magyarok bejövetelét ábrázolja, a másik pedig eleven, mozgalmas kép: az I. Endre korabeli fejérvári népgyűlést idézi elénk, midőn a király az ősi szokáshoz híven a népet is gyűlésbe hívja. Külön fejezetet szentel az író Szent Lászlónak, ügyesen kapcsolván össze a róla szóló legendákat, hagyományokat a történeti tényekkel, kimu­tatván, hogy bár Szent László törvényei kegyetlenül szigo­rúak voltak, mégis Szent László emléke, Mátyás kivételével, a legszebben maradt meg a nép lelkében. Ebben a füzet­ben indul meg még egy igen érdekes fejezet: a csirájában levő megyei és községi élet rajza. Megkapóan, érdekesen írja le Benedek az elnyomott nép küzdelmeinek történetét. Egy-egy füzet ára 30 kr. s elő is lehet rá fizetni a kiadó Athenaeumnál és minden könyvkereskedőnél, még pedig 5 füzetre 1 frt 50 krral, 10 füzetre 3 frttal, 20 füzetre 6 frttal és 40 füzetre vagyis az egész könyvre 12 frttal. +* Emlék cím alatt Héjas Pál csurgói főgimnáziumi tanár előfizetést hirdet. Előfizetési felhívása így szól: Negyvenéves tanárságom után, melyet az isteni gondviselés a csurgói ev. ref. főgimnáziumban eltöltenem engedett, dolgozataimból, miket e 40 éven át többnyire alkalmi emlékbeszédek, emlékversek, emléksorok valamint »Kalá­szok a klasszikus ó-kor mezejéről« címen írtam, szándé­kom egy kötetnyit adni a nagy közönség elé »Emlék* cím alatt. Az előfizetési határidőt f. é. december hó 15-ig tűzöm ki. A mű ára fűzve 1 frt, vagyis két korona s f. évi december hó derekán, legkésőbb december hó végén jelenik meg. Gyűjtőknek 10 péld. után egy tiszteletpél­dánynyal szívesen szolgálok. Az előfizetési pénz hozzám, címemre (Csurgó, Somogy m.) küldendő. Héjas Pál ref. főgimn. tanár. ** A Szalay-Baróti-féle »Magyar Nemzet Törté­neté «-nek most jelent meg a 73-ik füzete, mely Il dik .József császár, a fejedelmi filantróp, a nagy tehetségű reformer, a magyarok alkotmányának kíméletlen meg­támadója uralkodását ismerteti s oly megkapó eleven színekkel festi az autokrata császár se traditióinkat, se nemzeti jogainkat nem kimélő merész reformjait, hogy ennél hívebb képet nem nyerhetünk a koronázatlan impe­rátor politikai és társadalmi reformát alakulásairól. A füzetet két műmelléklet (I. Ferencz József ifjúkori arcképe és I Napoleon proclamatió javak hasonmása) díszíti, szöveg illusztrációk pedig ezek: Battyhányi József gróf, Magyar­ország prímása. A türelmi rendelet emlékére vert érem. VI. Pius pápa. VI. Pius pápa és II. József találkozása. II. József. II. József elrendeli a koronának Bécsbe szállí­tását. II. József német nyelvi rendeletének kezdete. A Wodianer-cég kiadványa. ** A nagy-kikindai ev. ref. missziói egyház története. Tíz évi fennállásának emlékére írta Fekete Gyula lelkész. Nagy-Kikinda, 1897. 76 lap, ára 1 korona. A jövedelem egy jótékony alapítványra fog letétetni. Nagy-Kikindán a református egyház a közegyház erejével, a közalap támogatásával szervezkedett, mely 6000 frt tőke­segélyben részesítette; az államadomány 1890-ben 45 kat. hold földet adományozott számára. Van az egyháznak immár csinos imaháza, iskolája, parokhiája, melynek kelet­kezését érdekes részletezéssel beszéli el a füzet. Van továbbá lelkésze, ki egyszersmind a több szórványra kiter­jedő kör misszionáriusa; van külör tanítója. Vagyona is tekintélyes (41 ezer frt). A lélekszám magában N.-Kikin­dán csekély (140), de a misszióban, különösen Valkányon (230) nagyobb s együttvéve (738) elég tekintélyes. Lel­késze ügybuzgó, tevékeny fiatal ember, ki hü szolgája az Úrnak, s ura a helyzetnek; ki tíz évi kitartó munkájával szép kis gyülekezetet szervezett Nagy-Kikindán. Az egyház e hó 28-án ünnepli fennállási jubileumát. Valódi öröm-és hála-ünnep, mert idáig valóban sokra segítette az Ur! ** Főiskoláink ifjúsága az időszaki sajtóban serény tevékenységet fejt ki. Csaknem egyidejűleg vettük a »Debreceni Főiskolai Lapok« és a »Sárospataki Ifjú­sági Közlöny* ez évi első számait, melyet a debreceni, illetve a sárospataki magyar irodalmi önképző-társulat ad ki. Lendületes, csinos cikkek vannak bennük, tényle­ges bizonyságai annak, hogy főiskolai ifjúságunknak van komoly törekvése, van »magasbra vívó szenvedelme*. Csak előre a komoly munkában: nagy hivatás vár a református müveit ifjúságra a magyar társadalomban, a magyar egyházban. Ápolják lelkeikben azt a nemes ideálizmust, azt a keresztyén ethikai szellemet, mely »minden országnak valódi támasza és talpköve«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom