Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-11-28 / 48. szám

EGYHÁZ. Százéves templom. A f.-pokorágyi (Gömör) ev. templom százéves fennállását e hó 7-én ünnepelte meg az ottani egyház. Ez alkalommal Grlauf Pá/, rimaszombati lelkész, főesperes tartott nagyhatású oltári beszédet, llüvös Lajos helybeli lelkész pedig szónoklatot, mely után a templom szépen megírt történetét olvasta fel, visszapillantván a község és egyház múltjára is. F.-Pokorágy 1590-ben vette fel a reformációt Első lelkésze Passer András. Anyaszentegyháza volt Rimaszombatnak, Tamásfalának, Zellerjének, A.-Pokorágvnak. E két utóbbi a XVlI-ik század elején elszakadt tőle és reformátuss lett. Rimaszombat és Tamásfala pedig 1784- ben vált el tőle, a mikor Önálló ev. egyházzá szerveződött. F.-Pokorágvnak egyik derék papja volt Kmetty Pál, atyja Kmetty Györgynek, szabadságharcunk ismert hős tábornokának, ki ott is született. (J.) ISKOLA. A tiszántúli református tanári egyesület, mint már e Lap mult számában jeleztük, f. évi december 29-én Debrecenben gyűlést lart, melyre nemcsak az egyesület eddigi tagjait, hanem a tiszántúli ref. középiskolák összes tanárait meghívta. A gyűlés napirendjére a jelentések tárgyalása után több felolvasás (Dócn Imre: »Az államsegély és autonom középiskoláink, dr. Pallagi Gyula: A psychologia legközelebbi feladatai a paedagogiában, Sinlca Sándor: Részlet olaszországi tanulmány-útjából, K. Kiss József: Huzatnélküli távíró bemutatása) és S. Szabó .József előadásában a központi bizottságnak az egyesület jövője iránti előterjesztése van kitűzve. A felhívás nagyon helyesen fejti ki a ref. tanárok tömörülésének szükségességét, mikor azt mondja: »Minket multunk tradíciója, jelenünk szükséglete, jövőnk kilátása egyaránt elszakaszthalatlanul köt ez egyesülethez. Az alapszabályaiban kifejtett célok rnég mindig nincsenek elérve, sőt egyik-másikától távolabb vagyunk, mint két évtizeddel ezelőtt. A református tanári közszellem ma méginkább, mint valaha, csak utópia. Hajdan a főiskoláinkból kikerült tanárokban eltagadhatatlanul megvolt a közös kálvinista vonás. Ma több felől összeállított, különböző nevelésben részesült s el ütő ^felfogásokban lévő tanárkarainkban különböző tanítási, nevelési elvek, és a legtarkább világnézetek igyekeznek érvényesülni. S mindez azért, mert nincs egy összetartó irányító szellem, nincs kölcsönös érintkezés, tehát hiányzik az egymásra való hatás is. Pedig mindaddig.^ míg felekezeti középiskolák állanak fenn hazánkban a ref. tanári közszellem ápolása minden ref. tanárnak egyenesen hivatásából folyó kötelességei Majd azt hangsúlyozza a felhívás, hogy a középiskolai tankönyvek készítését és kiadását is kezébe kellene vennie az újból szervezendő egyesületnek. Mindezek kétségtelenül üdvös törekvések. A református tanári közszellem megteremtésére és ápolására valóban nagy szükség van. Sajnos, hogy ezt a törekvés az összes református középiskolákra kiterjeszteni s az egész református tanárságot e célra tömöríteni nem sikerült; sajnos, hogy az ilyen egyetemesebb célok iránt még mindig nem tudunk érdeklődni. Mi pl. a tankönyv készítés és kiadás ügyét is szivesebben látnók valamely egyetemesebb kör vagy testület, pl. az egyetemes ref. tanügyi bizottság vagy a M. Prot. Irodalmi Társaság kezében. Többre lehetne menni azon az úton. De ha a jobb nem lehetséges (?), be kell érnünk a kevésbbé jóval is. Mert elvégre mégis jobb valami, mint semmi, s a fődolog mégis csak az, hogy csináljunk valamit. Ha nem csinálhadunk országos református, csináljunk hát legalább tiszántúli református tanár-egyesületet. De aztán csináljunk is ám! EGYESÜLET. A Lorántffy Zsuzsánna-egyesület a közelgő karácsonyi ünnep alkalmából következő kérelmet intézi a keresztyén emberbarátokhoz. A könyörülő szeretet nevében, Budapest székes-fővárosunkban néhány év óta egész zajtalanul, de annál áldásosabban működik a nagvszivű fejedelemasszonyról elnevezett Lorántffy Zsuzsánna-egyesület, mely az Ínségeseket otthonukban fölkeresi, a züllésnek indult gyermekeket anyagi és erkölcsi gondozás alá veszi, a ruhátlanoknak ruhát ad (mit heti összejöveteleinken a női tagok magok varrnak), az éhezőknek kenyeret juttat, s az elhagyatottaknak pénzbeli segélyt nyújt, felekezeti különbség nélkül. Mult évben is közel 400 szegény között 800 darab ruhát, 1062 kg. kenyeret osztottunk ki s 167 Ínségesnek 1245 frt 85 kr. pénzsegélyt juttattunk. E mellett hat szegény árvát egészen egyesületünk neveltet, négyet pedig családoknál elhelyezve rendes nevelési segélyben részesít. A székes-fővárosi szükséglakásokban négy helyen valláserkölcsi oktatásban és kézimunka-tanításban részesítjük a züllésnek indult szegény gyermekeket. E mellett az erkölcsi és nemzeti szempontból egyaránt fontos szeretetmunkánk mellett, melynek költségeit tagjaink áldozatkészsége hordja össze, a közelgő karácsony alkalmából istápoltjaink számára négy helyen karácsonyfát állítunk, több száz ruhátlant felruházni készülünk s nagyszámú szegényeinknek némi pénzsegély és élelmi szerek kiosztásával karácsonyi örömet kívánunk szerezni. Hadd érezzék a könyörüleles emberszivek által ezek a szerencsétlenek is a keresztyén felebaráti szeretet melegét. A Krisztusi szeretet nevében bizalommal fölkérjük címedet, hogy az igaz felebaráti szeretet szellemében működő jótékony egyesületünket e szent munkájában pénzbeli adományával, használt ruhák vagy ruhakelmék és szövetek, továbbá élelmiszerek s a jelzett célra alkalmas bárminemű ajándéktárgyak küldésével támogatni szíveskedjék. Istennek ad. a ki könyörületből és a valódi szegénynek ad, s az ilyen adakozót szereti a könyörület jóságos Istene. A pénzbeli adományok s egyéb küldemények az egyesület alólirott tisztviselőihez intézendők. Rudapesten. 1897. november havában. Szilassy Aladárné, elnök (VII,, Wesselénvi-utca 65.) Varga Gyuláné, alelnök (IV., Kálvin-tér 7.) Szőts Farkasné, pénztárnok (IX., Erkel-utca 3.) A Luther-Társaság köréből. A Luther-Társaság jövő évi munkatervébe felvette az oly vallásos iratkák kiadását, a melyek könnyed, népies modorban síkra szálván a bűnök, tévelygések ellen, népünk valláserkölcsi