Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-11-21 / 47. szám

arra céloz, hogy még a legmunkásabb és legzaklatottabb életben is előforduló nyugodt és csendes órákat vagy perceket minél kellemesebbé s minél gyümölcsözőbbé tegye; de céloz egyszersmind arra is, hogy fejezetenként vagy kisebb részletekben olvasva, eszméket és érzelmeket ébreszszen, melyek a munkás, zajos, lázas órákban is keresztyén irányú épülésben tartsák fenn s kössék le a lélek figyelmét. Maga a könyv az előszókon kívül 24 fejezetből áll, melyek a következő címeket viselik: Csendes Órák. — Személyes barátság a Krisztussal. — Krisztus bennünk. — Csak töredék másolat. — A Te akaratod, ne az enyém. — Isten tartaléka a jóból. — A célt nem érés áldása. — Majd. — A vágy áldása. — A részvét ára és becse. — Hivatásunk megtalálása. — Jó szándékaink szerint élni. — Az élet kettős munkája. — A jó kívánság hatása. — Segély, pénz nélkül. — A kötelesség ideje. A vigasztaló szolgálata. —Napról-napra. — A vallásos élet megszokása. — A nyelv hatalmi. — Otthoni társalkodás. — Egy ó-testamentomi arckép. — Szomorúság a keresztyén házban. — Leszámolás bűneinkkel. Elolvastuk a »Csendes Órák«-at s lelkünk gyönyörködött szépséges eszméiben. Érezzük, hogy hatalmas eszméin szivünk lermékenyült, hitünk erősbödött s elménk keresztyén ismeretekkel gazdagodott. Valóban bölcs, erővel teljes, buzdító könyv. Okul és épül belőle az igehirdető és hitoktató, mert tele van tanulságos tapasztalatokkal és az életből vett példákkal és bölcs reflexiókkal. Haszonnal forgathatja a müveit keresztyén ember, férfi és nő egyaránt, mert igaz keresztyén vallásosság lehel minden soraiból. Különösen melegen ajánljuk a felserdült művelt ifjúságnak, mert a benne megnyilatkozó valláserkölcsi szellem rendkívül képzőleg, emelőleg és irányítólag hat a jellemre és az erkölcsökre. A M. P. I. T. valóban áldásos munkát végzett e kiváló mű lefordíttatásával és kiadásával. Magáról a fordításról, mely Szász Károly átültető virtuozitásáról tanúskodik, csak dicsérőleg szólhatunk. A Miller erőteljes, vallásos és szines irálya a magyarban sincs elerőtlenítve vagy megszintelenülve. Erő, kellem, melegség sugárzik ki ebből is. Idegenszerűség kevés helyen található, inkább csak egyik-másik versben, hol az angol tömörség helyenként kissé nehézkesen hangzik a magyarban. A kiállítás csinos, a nyomás tiszta, a kötés szép, az ár jutányos. Hiszszük, hogy e minden tekintetben derék könyv nagy kelendőségre jut a művelt családok körében. Ünnepi és alkalmi ajándékul kivánni sem lehet alkalmasabb vallásos könyvet, mert ez jó is, szép is olcsó is. V. F. KÜLFÖLD. Az amerikai ref. egyház 150 éves jubileumához. Az amerikai ref. egyház, az Egyesült-Államok alig megszámlálható sokféle vallásfelekezete közt, azt mondhatni, egyike a legfiatalabbaknak. Most 150 éve, hogy a Hollandiából bevándorolt kegyes és buzgó Schlather Mihály néhány lelkes emigráns társával párját ritkító küzdelmek után, mérhetlen fáradalmak árán megalapította Philadelphiában, Pennsylvaniának most már hatalmassá fejlődött városában az első holland-amerikai református egyházat. Innen datálódik az Egyesült-Államokban a ref. egyház élete, jóllehet bevándorlott reformátusok, ezek között különösen a németországi pfalzi tartományból valók, kiket XIV. Lajos kormánya örősen üldözött hitök miatt, valamint csehek, már azelőtt is nagy számmal voltak letelepedve egyes pennsvlvániai vidékeken, azonban az organikus egyházi összetartozandóság minden mélyebb átérzése nélkül. Ugyanebben az időben, midőn Schlather M. fellépett, s a szabad Amerika, még akkor úgyszólván teljesen lakatlan pennsylvániai vidékén megalapította apostoli hévvel az első ref. egyházat Philadelphiában, ugyanakkor egy másik, a francia üldözések elől Pfalzból menekült prédikátor, Weisz György is e szent cél érdekében működött, ugyancsak Pennsylvániá'nan és a mi sajátságos, bár érthető az akkori közlekedési és érülközési viszonyok gyarlósága miatt a nélkül, hogy egymásról tudtak volna. Weisz György 1727-ben jött Amerikába, tiszta hugenotta család ivadéka. Németektől colonisált területen lobogtatta az evangélium zászlaját, de az általa felgyújtott evangéliumi szövétnek fénye nagy körben, messze elvilágított. A helység, hol élt, ma már nem létezik, de emléke kegyelettel őriztetik e lángoló buzgóságú nemes férfiúnak is minden amerikai ref. hivő szivében. A tulajdonképeni alapító azonban minden kétséget kizárólag Schlather Mihály volt. nemcsak azért, mert a szent munka kezdeményezési zászlója megragadásának dicsősége őt illeti első sorban, hanem mert ő volt az éltető lelke az egész egyház-szervezkedő mozgalomnak, s mert ő irányította, vezette páratlan energiával, soha nem csüggedő akaraterővel, a mindenfelől megnyilatkozott áldozatkészségnek ernyedetlen ébrentartásával, bölcs belátással, fáradhatlan buzgalommal az organizálás nehéz munkáját. Mondom, munkájának dicsősége nemcsak a philadelphia egyház felépítésére szorítkozik, hanem meszsze túlterjed az a localis érdek határain, mert ő volt az, kinek apostoli munkássága következtében a ref. egyházak egész sorozata állván elő, ezeket az egyházakat szerves egészszé, egyetemes testületté forrasztotta össze, összehíván a pennsylvániai egyházak képviselőit, a zsinat presbyteri rendszer alapján, alakuló egyházmegyei gyűlésre Philadelphiába 1747. év szeptember 26-ra. Már ekkor a környékbeli hívek száma meghaladta 15,000-et s maga Schla-94*