Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-10-03 / 40. szám

és művelődési intézetekben, a nőegyletek létesítésében fejti ki erőit s munkásságra utalt önzetlen keresztyén erényeit. A presbyterium a lelkészszel karöltve oldja meg fontos feladatát. Ámde nagy dolog presbyternek lenni, mert nem címet, megtiszteltetést, hanem fokozott munkásságot és kötelességet jelent ez. 12—15 ezer magyarországi ev. ref. presbyter hatalmas munkát végezhet, ha hivatásának magaslatán áll. El ne feledjük, hogy e hazafiság elválaszthatlan a hittől! Fájdalmas hangon szól ezek után a lelkészek nehéz anyagi helyzetéről. Dobbanjon meg ennek tudatában a presbyterek szive s a lelkészek nehéz helyzetén igyekezzenek először is saját egyházi körükben segíteni. Istennek megsegítő áldását kérvén az egyházra, az értekezletre, a harmadik egyházkerületi értekezletet megnyitja. Garzó Gyula gyomai lelkész lép ezután az emelvényre s szabad előadásban, a történeti hűségnek megfelelően adja elő a diakonissza intézmény kifejlődését. Ajánlja, hogy a magyar ev. ref. egyház természetének megfelelő iutézmény létesíttessék, melynek éltető és vezető lelke a protestáns papné lenne. Érdekes fejtegetését örömmel hallgatta az értekezlet. Az egyházkerületi nagy bizottság javaslatát »az egyházi adóról, a belhivatalnoki fizetés rendezéséről s az egyházfentartási alapok létesítéséről Ferenczy Gyula debreceni theol. akad, rendes tanár terjeszti értekezlet elé. A javaslat ezekben összpontosul: az egyházközség évi rendes szükségletének fedezésére szolgál a) a személy, illetve a családadó, b) a vagyon-aránylagos adó. Ez utóbbinál 1-ször 50 frt államadóig 10%, 2-szor 100 frtig terjedő állami adónál az első 50 frtig 10%, 50—100 frtig 8%, 3-szor 100—200 frtig terjedő állami adónál az első 50 forintig 10%, 50—100 forintig 8%, 100—200 frtig 6%, 4-szer 200 frtnál magasabb állami adónál 200 frtig az előző osztályok szerint, 200 frton felül 5% lenne a maximális egyházi adókivetés, 100 frtnál magasabb egyházi adó egy egyháztagra ki nem vethető. Az egyház rendkívüli pl. építési szükségleteit a birtok szerint kivetheti,"ehhez azok is hozzájárulnak 25%-kal, kik nem laknak a községben, de olt fekvő birtokuk vagy üzletük van. A közalap járulékot minden egyház a maga kebelében fentebb megállapított adókulcs szerint kiveti s annak beszedéséről a presbyterium gondoskodik. A lelkészi fizetés minimuma legalább 800 frt legyen. Legkisebb fizetés a lélekszám arányában legalább 1600 forintig terjedjen öt ízben 100 frttal javított korpótlékkal. 5000-nél több lelket egy lelkész nem gondozhatván, gondoskodjék az egyházkerület a nagyobb egyházaknak lelkészi körökbe való beosztásáról. Káplán fizetése lakáson és ellátáson kívül 100—300 frt. Önállóan működő káplánoknak nagyobb egyházakban 800 frt legyen a fizetése. Tanítók fizetése 400—700 frt és az orsz. törvényben megállapított korpótlék. Ha az egyházak ezen szükségleteik fedezésére tagjaikban és azok vagyonában fedezetet nem nyernének, a hiány az 1848: XX. t.-c. alapján az állam pénztárából fedezendő. A kivetett egyházi adót az egyháztagok évnegyedenként fizetik s eszerint a lelkész és a többi belhivatalnokok fizetése is évnegyedenként készpénzben (és nem terményben) történik. Sürgeti az orsz. lelkészi nyugdíjintézet felállítását, melynek fedezésére az anya-, társ- és leánv-egyházaknál egyházfentartási alap létesítendő. Ferenczy Gyula ezen javaslatokat kellően megokolván, az értekezlet azokat magáévá teszi. Gulyás Lajos előadó >a lelkészek praktikusabb képzéséről® terjeszt elő javaslatot, mely elbírálásra s a theol. akad. tankeretbe való beillesztésre, gyakorlati alkalmazásra kiadatik a debreceni theol. akad. tantestületnek. Gergely Károly nagy-bányai lelkész »a lelkészigond régi kipróbált eszközeiről* tart értekezést. Saját tapasztalataiból érdekesen adja elő a lelkésznek minden irányú fontos teendőit. A kiindulási pont a lelkésznek vallásos hitbuzgalma, emberszeretete, melyet már mint gyermeknek szivében-lelkében kell hordoznia. Ajánlja az igehirdetésnek intenzivebbé tételét. A lelkésznek hatni kell mindenütt; a családok örömnapjaiban épen úgy, mint gyásznapjaiban, ható tevékenységgel kell építőleg hatni. Mindvégig érdekes s gyakorlati ismereteken s közvetlen tapasztalatokon nyugvó ezen fejtegetést lekötött figyelemmel hallgatta az értekezlet. Végül Tabajdy Lajos szatmári lelkész értekezett a nőképzésről; — ajánlja az ev. ref. tanítóképző-intézet felállítását Szatmáron. Ennek létesíthetése végett kéri az egyházak és egyházmegyék támogatását. Este 8 óra volt, midőn az értekezlet végett ért. Közben d. u. 2 órakor 400 értekezleti tag részvété mellett közebéd volt, melyen fellelkesítő toasztokban nem volt hiány. Este 8 órától pedig »a szatmári dalegyesület« rendezett sikerült dalestélyt a vendégek tiszteletére. Itt még egyszer találkoztak a testvérek s azon reményben oszlottak szét a szélrózsa minden irányában, hogy a társas összejövetel és érintkezés erőt adó leend további küzdelmeikben, s az értekezleten hangoztatott magasztos és egyház megújítására célzó elvek nem maradnak hatás nélkül az ev. ref. egyház belső és külső erejének megújhodására. Turparti. A k.-somogyi egyházmegye közgyűlése. Egyházmegyénk, évi rendes közgyűlését f. szeptember hó 7-én, bírósági ülését pedig szeptember 8-án tartotta meg Tamásiban. A közgyűlés az ágost. evangélikus testvérek csinos és tiszta imaházában, Bocsor Lajos esperes és Kiss János világi tanácsbiró urak elnöklete alatt, harmóniummal kisért buzgó éneklés és esperes úr szép imádságával nyittatott meg; mely alkalommal sajnálattal értesültünk arról, hogy Jánosi szelídségű gondnokunk, Sárközy Béla úr, betegsége, két világi tanácsbiránk pedig egyéb fontos dolgaik miatt, nem vehetnek részt közügyeink intézésében. Lelkésztársaink s az egyházak képviselői közül is, a szo-