Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-09-19 / 38. szám

Brasiliában, az Antillákon és Indiában megkezdettek — ép annyira magasztalva ismerik az angoloknak és a skótoknak Cromwell ideje óta e téren kifejtett energikus munkásságát — de különösen az 1795-ik évet tekintik olyannak, mint a melylyel a pogányok hittérítésének egy új és nagy korszaka kezdődik az angolok részéről. Mindenfelé elterjedt az a felületes vélekedés, hogy a református népek csak azért folytatják a hittérítést, mert gyarmataik vannak. Mi úgy véljük, ennek az oka épen a kálvinista elv szent kiterjeszkedő erejében rejlik, abban az erőben, mely Istenországának egyéb téréin is munkás volt. 11. Csak egy téren látszanak a reformátusok hátramaradottaknak és ez a liturgia tere. A liturgia lényegileg az érzelem és az ízlés dolga Az érzelmet és az ízlést pedig a különböző egyházak különböző módon fejlesztik. De azért individuális is. Ismertem sok spanyol unitáriust, a kik a high church (e rituális anglikán egyház) litaniáinak átveléért lelkesültek. Viszont ismerek német katholikusokat, kiknek mindenekfelett az egyszerű református Istentisztelettetszik. Majd ismét reformátusokat ismerek, a kiknek tetszését az orosz egyház túlságosan szertartásos liturgiája nyerte meg. Úgy vélem, hogy a ki valamennyire megtudja a liturgikus imák értékét becsülni, annak el kell ismernie, hogy a zürichi (1525), a baseli (1529), genfi (1541), a londoni holland reformátusoké (1550). a kurpfalci (1563), a weseli (1568), emdeni (1571), a hanaui (1573) régi református formulárék erő, bensőség, egyszerűség és biblicitás tekintetében nem maradnak el a lutheránusokéi mögött.1

A Berlinben Grynaun Jánosnál 1740-ben megjelent »Liturgie des églises reformées francaises« dacára az imák hosszúságának — pl. a közönséges vasárnapi isteni tiszteletre szánt utóima 14 lapra terjed — a minden idők legjobb liturgikus imák gyűjteményei közé tartozik. Újabban Ebrard (Bef. Kirchenbuch. 1847.) Stier (Privatagende 1857.) és Goebel (1889) a mi református egyházunk liturgiái kincseit eredménynyel aknázták ki. Az új porosz agendában is a legszebb imák református eredetűek. Mindezt nem az összehasonlítás kedvéért hoztuk föl, hanem a kezdeményezés fölemlítése végett. És elég merészek vagyunk kimondani, hogy a puscismusból rekatholizálása után a protestáns Istentiszteletnek, a mely most Németországot is megragadta, a protestáns Isteni tisztelet visszaállításának megkezdődő új epochája a református egyházból fog kiindulni, mely századok óta tapasztalta, hogy az Istent »lélekben és igazságban* hogyan kell meghallgattatva imádni. 12. Végül a reformátusok nagy súlyt fektettek a tan tisztaságára is. Ez, nem csupán az antitriánitárius Servet Mihály elégettetéséből világlik ki, hanem abból a tényből is, hogy a hugenották a lelkészeket, presbytereket, diakónusokat, tanítókat, tanárokat, lektorokat, kántorokat a tiszta tan megtartására esküvel kötelezték. S nem lehet csodálni, hogy a reformátusoknak a lutheránusokkal való hit-vitáikban a hittan terén sok kezdeményezés a reformátusoktól eredt. Minden vitának elejét veendő arra utalok, hogy az első rendszeres hittan nem Luthernek valamelyik irata, nem is Melanchtonnak Loci communese volt, hanem Kálvin institúciója. »Az első, a ki a keresztyén morált, mint önálló tudományt művelte, egy református, Danaeus Lambert volt (f 1536.)*. A hittant Schleiermacher helyezte újból biblia alapra, a kit Schweizer Sándor joggal sorol a református hittudósok közé. A reformátusok kezdették meg a rövid textusokról való prédikálást, ők alkalmazták 1 Ric.hter, die evgl. Kirchen ordnungen des XVI. Jahrhunderts II. Bd. 1846 először az igehirdetésében a művészi formákat. A keresztyén igazságok védelmében a hugenották mindig elől jártak. Egy református, Vignolles AJfonse, dolgozta ki legelőször a bibliai chronologiát. Egy református, Bochart írt először a bibliai természet históriát (1663.). Általában véve a reformátusok nagyobb terjedelemben művelték a bibliai studiumokat, mint a lutheránusok (Hagenbach, 175), miként Luther is többnyire a perikopák szerint prédikált, míg Kálvin az egész bibliából vette textusait. Ezért nem találom esetlegesnek, hogy a .szentírásterjesztése a református egyházból indult ki. A református Angliában alakult meg legelőször (1804) a bibliaterjesztő társulat. »A szegények filléreiből milliók lettek és a biblia száznál több nyelven terjesztetik*. A bibliai tannak vallásos iratok (tractatusok) által való terjesztését is egy református angolnő Mare Johanna kezdette el (1799). Még sok egyebet is hozhatnék föl, de az elfogulatlanoknak, azt hiszem ennyi is elég. Ezekből is meggyőződhetnek. hogy a régibb, az újabb és a legújabb időkben az Istenországának építésére való legáldásosabb kezdeményezések a reformátusoktól indultak ki. Lic. dr. Tollin után németből Cs. L. BELFÖLD. A vértesaljai egyházmegye egyházi értekezlete és közgyűlése Kápolnás-Nyéken. Mióta az egyházi értekezletek eszméjét felvetették s megvalósítására felettes egyházi hatóságaink részéről határozott utasítást nyertünk, azóta vértesaljai egyházmegyénkben évről-évre megtartjuk ez összejöveteleket, melyekről az egyházi és vallásos élet megújítását várjuk, reméljük. Most két éve tartottuk az elsőt K.-Nyéken, az egyházmegyei közgyűlést megelőzőleg pár hónappal; a mult évben Sárbogánon és közvetlen a közgyűlés előtti napon tartott értekezletünket a millennáris ünneppel kötöttük össze és igen sikerültnek lehetett mondani. Az idén harmadízben gyülekeztünk össze ugyancsak a közgyűlésünket. megelőző napon, szeptember hó 6-án, szokott gyűlésező-helyünkön, Káp.-Nyéken, s habár a megjelentek száma után ítélve az érdeklődés hanyatlani látszik is ez összejövetelek iránt, az eredménynyel mindazáltal meg lehetünk elégedve, mert sok érdekes és tanulsagos eszmecserére nyílt alkalmunk kivált az »internos« tartott előérte kezleten, mely mintegy a régi lelkészi értekezletekre emlékeztet; míg a tulajdonképeni, ünnepélyes jellegű s újabban »egyházi«-nak nevezett értekezlet szintén nem szűkölködött olyan mozzanatokban, melyek tanulságos és építő hatással voltak az értekezlet összes tagjaira. Bésztvett ez értekezleten 15 lelkész és egy segédlelkész, 5 ref. tanító, több gyülekezet polgári rendű képviselője s néhány úri nő: lehettünk mintegy 40-en. Sokakat visszatartott a megjelenéstől, hogy épen ez időre esett a tatai hadgyakorlatra vezényelt roppant számú katonaságnak megyénk területén való táborzása és átvonulása; világi elnökünket, Sárközy Aurél, komáromi főispán urat pedig a tatai fogadtatás előkészületei foglalták el s azért nem 76