Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-01-24 / 4. szám

lyel jelen viszonyaink közt meg is elégedhetünk. Ezt a hat kötetet azonban (melyből négy az ó-, kettő pedig az új-szövetségre esnék) úgy képzelem, hogy maga a biblia teljes szövege ne legyen belefoglalva. Bibliája úgyis minden lelkésznek van (illetőleg revideált bibliája lesz), miért kellene ugyanezt a bibliát még egyszer lenyomatnunk s ezáltal a munkát tetemesen megdrágítanunk? A bibliát igen olcsón adja nekünk a brit- ós külföldi Biblia-Társulat; nincs rá szükség, hogy mi a magyarázattal is egy teljes bibliát adjunk. A magyarázat folyamán úgyis folytonos hivatkozás van az illető versre, mondatra vagy szóra, melyet épen oly jól figyelemmel kisérhetünk a magyarázatos kötet mellé helyezett bibliánkban, mintha maga a magyarázatos kötet tartalmazná a teljes szöveget. En azért voltakópen nem is »Magyarázatos Bibliátcc óhajtok, hanem egy (hat kötetes) kommentárt a bibliához. 3—4. Ezzel a két ponttal igen röviden végezhetek. Munkatársnak nem vállalkozhatom, mert exegeta nem vagyok, időm és erőm más téreken van igénybe véve; a szerkesztés és revizió szervezésétől, valamint a szerkesztő személyéről szólani peclig az ügy jelen stádiumán még igen korai dolognak tartanám. E helyen különben meg kell érintenem azt a kórdóst, nem lenne-e célszerű az egész munka alapjául és mintájául egy jeles külföldi kommentárt felvenni ? Ekkép a nagy mű egysége teljesen biztosítva, kivitele pedig kétségtelenül megkönnyítve s gyorsítva lenne. Szép és dicső dolog lenne ugyan, mindjárt kezdetben egy teljesen önálló magyar kommentárt létesíteni, de nagy kórdós, vájjon képesek leszünk-e a közel jövőben erre ? Nagyon természetes, hogy az esetben is, ha egy külföldi kommentár vétetnék fel alapul, főként ahomiletikai magyarázatok a kiváló magyar egyházi szónokok műveinek tekintetbevételóvel ós felhasználásával készülnének. 5. Most jön a nervus rerum gerendarum. »Mily úton lehetne a vállalatra szükséges 16— 18 ezer forintot előállítani ?« Pénzügyi dolgokhoz — fájdalom — soha sem értettem, most sem értek; erre a kérdésre tehát meg sem kísértem a válaszolást. Csak egy történeti adat ötlött elém véletlenül, melynek talán hasznát vehetjük a jövőben. Az 1629. június 17-ón tartott váradi generális synodusban a következő végzést hozták tisztes elődeink : »A lelkésznek ha subája van, de bibliája nincs : ezt kell venni amannak az árán ; ha se bibliája, se subája, hivatalától meg kell fosztani.« Azt a létesítendő magyarázatos bibliát vagy bibliamagyarázatot minden magyar prot. lelkésznek meg kell szerezni, épen úgy, mint a palástot, vagy Luther-köpenyt. A mely munkára pedig, mindjárt kezdetben 2500 biztos vevő van (a kik természetesen több évre felosztott kisebb részletekben fizetik le e nagy munka árát) egy ilyen vállalat financirozására bármely nagyobb könyvkiadó cég — azt hiszem — szívesen vállalkozik. Ezek azok a gondolatok, kedves Barátom ! a melyek a magyarázatos bibliára vonatkozólag, kapcsolatban a feltett kérdésekkel, bennem feltámadtak. Lehet pongyolán, lehet darabosan adtam őket elő; azért is ne a külalakot, de a tartalmat méltasd figyelemre. Hogy aztán a tartalomban is van-e valami életrevalóság ? azt a jövő mutatja meg. Én rendkívül fogok örülni, ha a nagy cél megvalósításához csak egy porszemmel is járulhatok ; s az a nap, melyen a Magyarázatos Bibliát egész teljességében dolgozó asztalomra helyezhetem — ha Isten érnem engedi — életem egyik legszebb napja lesz. Révész Kálmán. A keresztyén társadalmi munka köréből. (Felolvastatott 1896. dec. 16-án Kolozsvárott.) (Vége.) A társadalmi életnek egy másik mindig nagy problémája volt a munkás-kérdés, a melyet azonban sem utópikus socialistikus álmok, sem államhatósági intézkedések nem vezethetnek a megoldás felé; itt is csak a keresztyén szeretet tehet valamit; úgy az időleges, mint az állandóbb jellegű bajokon csak az evangelium ereje segíthet. Időleges bajok : hogy egy csomó munkaképes ember nem kap munkát. A foglalkozás nélkül levők között két osztály van: munkaszeretők és a munkakerülők. Meg kell tudni hát, hogy a foglalkozásnélküliek melyik osztályba tartoznak. Erre valók a munkástelepek ós az élelmezési állomások. A munkakerülőket megbüntetni s ártalmatlanná tenni a hatóság feladata; de a munkaszeretőknek foglalkozást adni, ez a keresztyén szeretetre marad. Az első munkástelepeket Hollandia létesítette; de ezek lassankint állami javító-intézetek lettek. Az igazi jótékony hatású ily telepeket Bodelschwing bielefelcli lelkész létesítette. A cél: foglalkozásnélküli, de munkaszerető férfiakat munkaadás által becsületes megélhetéshez segíteni ós az evangelium ereje által megmenteni az erkölcsi elzülléstől, a mely őket bolyongásaik között fenyegeti. E telepeken mezővagy erdőgazdasági munkát végeztetnek a jelentkezőkkel, télen pedig tehenészetnél vagy házi munkáknál alkalmazzák őket. A telepeket részben állami segély, de legnagyobb részt szeretet-ado-