Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-08-01 / 31. szám

van az ő helyök és munkamezejöket nem nyilvános törvényhozói és gyülekezeti termekben találhatják fel.« Hát hol? Erre a kérdésre szándékozom megfelelni akkor, midőn szólok a nő építő erejéről a családban és a társadalomban. Néhány évvel ezelőtt a szabad nőegyesület Amsterdamban egy gyűlést tartott, melyen férfiak is részt vettek. Ezen alkalommal a megjelent hölgyek egyike egy, a nő talentumait magasztaló beszédben kimerítőleg méltatta a nőnek bámulatos adományait s a legkülönbözőbb munkatereken végzett rendkívüli szolgálatait. Beszédének végén hallgatóságának férfitagjaihoz csengő hangon, kihivólag intézte ezt a kérdést: >Kérdem önöktől, hol volna ma a férfiú, ha no nem lett volna ?« Egy pillanatig siri csend uralkodott a teremben, aztán felállt egy igénytelen kistermetű úri ember és rendíthetlen nyugalommal tette eme megjegyzést: »Nos azt gondolnám . . . a paradicsomban!« Homéri kacaj követte ezen szavakat, míg a hölgy szinte a megsemmisüléshez volt közel. A megjegyzés tagadhatlanul ügyes s tekintetbe véve az alkalmat, melynek következtében, valamint a körülményeket, melyek között elhangzott — találékonyságra és szellemességre mutat. Megszűnik azonban a mosoly s helyet enged a komolyságnak, mihelyt e szavak felett gondolkodni kezdünk. Akkor aztán már nem bohóság ez, hanem szomorú igazság. Hagyjuk a paradicsom történetét annak, a mi, de a valóságban, óh, ott oly megrázólag igaz az, hogy száz meg száz férfiú vesztette el édenét egy nő vétke következtében. Ki tudná megmondani, hogy egy rossz nőnek befolyása a férfiúnak hány meg hány nemes szándokát fojtja meg már csirájában s hogy az idők folyamán mily sok, erős elhatározással bíró és munkaerővel megáldott férfiú ment tönkre úgy, hogy ösvénye, egy szerencsétlen órában egy rossz nő útját keresztezte?! Ki tudná számát adni ama családoknak, melyeknek tűzhelye mellől örökre eltűntek boldogság, megelégedés, egvüttmunkálkodás s kölcsönös becsülés és tisztelet, mikor egy lelkiismeretlen nő megoldva a férfiszív szenvedélyeinek kötelékét, gonosz veszélyének játéklabdájává tette azt!? Öh hogy a világon e tekintetben is oly sok nyomor van, hogy századokon keresztül oly sok égető könyet hullatott a szomorúság és fájdalom, mindezért nagy mértékben azt terheli a felelősség, ki nem tartózkodott az ártatlanságnak tiszta fehér ruháját igen sokszor bemocskolni s az odaadás, boldogság és szeretet szép álmait istentelen kézzel elűzni. És mégis, legyen bármily nagy igazság ama fenti megjegyzésben, nem teljes igazság az. Nem, az nem lehet kizárólag s mindenekelőtt egyedül a nő befolyása! Rettenetes átok volna ez akkor, de — szolgáljon megnyugtatásul — ezrek meg százezrek egészen mást s jobbat állíthatnak. A »Keresd az asszonyt* ízetlen élcnek mindenféle szomorú állapot és szerencsétlen esetre való alkalmazása mélyen sérti a nőt, az asszonyt. Igen, mert »a paradicsomban* kifejezésnek van ellen képe is, még pedig ama felelet alakjában, melyet akkortájt egyik legtekintélyesebb folyóirat adott ezen kérdésre: »Angyalok a nők?* Az illető cikket érdekességénél fogva bátor vagyok idézni. »Természetes, hogy nem angyalok, de Isten nem is akarta, hogy ez a sárgolyó angyalokkal népesítessék be. Mindazáltal eléggé hasonlatosakká tette a bölcs Teremtő a nőket az angyalokhoz a tekintetben, hogy a férfiaknak nagy része csak ezek vezetése mellett találja fel a boldogság mennyországát. Angyalok ők annyiban, a menynyiben a férfiaknak ezereit mentették meg az alásülyedéstől s fogják megmenteni, valameddig csak ez a világ fennáll. Kívánatos annak állandóan emlékezetben tartása, hogy a nők sokkal több férfiút mentettek meg, mint vittek a romlás szélére. Tudjuk, hogy hitetlen emberek, hallván ily beszédeket, tamáskodva emelgetik vállaikat, de ez onnan van, mert a világ általában csak a tönkretettekről tud, de ritkán hall valamit azokról, kiket egy-egy gyöngéd kéz megállított a lejtőn való rohanásban. Nem habozunk kijelenteni, miszerint csak úgy lehet oly sok megelégedett férfiú a földön, hogy még több igazán nemes nő él ott,* így szól a cikkíró s én szeretném, ha én mondottam volna el az ő szavait, mert azok a legteljesebb összhangzásban vannak az én gondolataimmal. Valóban nagy, megmérhetetlen nagy amaz áldás, melyet a nő építő ereje áraszt széjjel! Tevékenysége sokfelé ágazik, munkaköre különböző oldalról tekinthető. (Folyt, köv.) Kovács Kálmán. KÖNYVISMERTETÉS. Keresztyén vallástan, tanító- tanítónőképsÖ-intésetek, középkereskedelmi és felső leányiskolák ág hitv. eváng. tanulói számára. írta Schmidt Károly Jenő pozsonyi ágost. hitv. evang. lelkész s hitoktató. Budapest, Kókai 1897. (IV. és 68. lap). Ára 50 kr. Jó iskolai vallástankönyvekben nem bővelkedünk, legkevésbbé olyanokban,'melyek szilárdan az evang. egyház álláspontján állanak. A fent idézett könyv ezen szegény irodalmunk meggazdagodását jelenti. Ha még hozzáveszszük, a mit a szerző előszavában hangsúlyoz, hogy könyve »az egyházi felekezeti (t. i. luth.) álláspontot igyekszik érvényesíteni« és ha ezt a felekezeti álláspontot nemcsak megengedettnek vagy jogosultnak, hanem helyes és szükségesnek is tartjuk, akkor ezen könyv megjelenésében haladást is fogunk látni az olyan iskolai vallástankönyveinkkel szemben, melyek látszólag felekezetfeletti, de tényleg oly állást foglaltak el, melyről a szerző helyesen megjegyzi: »felekezetnélküli keresztyénség történetileg valótlan s azért többnyire nem igaz keresztyénség*. A könyv két részre oszlik. Az első rész a bibliaismét tartalmazza. Az abba bevezető paragrafusok (7—13.), melyek az »általános részt« alkotják, mindazt magukban foglalják, a mit a középiskolai tanulónak a bibliáról általában tudnia kell. Kiemeljük a 9. §-ban az inspiráció józan, de határozott kifejtését. Jó a biblia története a 12. §-ban, valamint elterjedése a 13. §-ban. A 14. §. »függelékben* Palestina földrajzát tárgyalja röviden. A bibliaisme »különös része* 1. az ó- és azután 2. az újtestamentum könyveit ismerteti, a szokásos a) történeti, b) oktató és c) prófétai könyvekre való felosztás szerint. Az ószövetségi történeti könyvek ismertetését bevezeti az azok lényeges tartalmát képező üdvtörténet rövid