Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-06-20 / 25. szám

PROTE TÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség: XX. hevület, Erkel-utca 3. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadó-hivatal : Hornyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. előfizetési ára : Félévre : 4 frt öO kr ; egész évre : 9 frt. E</yes szám ára 20 kr. A 1897-dik év második felére előfizetést nyitunk, bizalommal kérve olvasóink támogatását, még pedig két irányban Folytassák az előfizetést és szaporítsák a lap olvasó közönségét. Ha minden előfizető csak egy új előfizetőt szerez, ezzel a lap erejét már megkétszerezhetjük. Az előfizetés feltételei a lap homlokán olvashatók. Az egyházi unió érdekében. Az állítólag conservativ róm. kath. egyháznak izmosodása hazánkban és ezzel szemben a magyar protestáns testvéregyház hanyatlása s még mindig tétovázó várományos uniója. A róm. kath. egyház, melynek már elnevezése is szembetűnő ellentétességet tartalmaz, mivel a mi katholikus vagyis közönséges, az egyszersmind nem lehet római, tehát különleges, fennen hangoztatja az ő hitbeli egységét, ingatlanságát s püspöki hierarchikus szervezetének conservativizmusát, s büszkén tekint a protestantizmusra, ennek már kezdetben kétfelé agazasara, hittani eltéréseire, szervezetének ingadozó változékonyságára, majd több vallásfelekezeti szakadozottságára. Hogy az úgynevezett róm. kath. egyháznak ezen hangzatos kérkedése minő alaptalan, kézzelfoghatólag bizonyítja már az, hogy szentségeinek száma, az őseredetű keresztség s az oltári szentséggé átváltozott úrvacsora mellett időnként már eddig is hétre nőtte ki magát, míg a protestáns egyház szilárdan megmaradt az ő két sarkalatos szakramentumánál; dogmái pedig a róm. kath. egyháznak az időkhöz és körülményekhez képest szintén fokozatosan szaporodva élő tanúságai az ő állhatatlanságának s folytonos változandóságának a hit tanaiban. így jött létre a középkorban többek közt a szentség rangjára emelkedett papi rend s a lelkészség kónyszercoelibátusa, így csúszott be a transsubstantiatio, melynek még a vegyes vallásfelekezetű helyeken is látványos pompával s a templomok falain kívül közhelyeken elvonuló nyilvános körmenetekkel való úrnapi ünneplése már hazánkban is elég botrányt sőt véres összeütközéseket is okozott; minek egyik szomorú emléke a rimaszombati eset, hol a vidékről becsődített tótajkú gyülevész róm. katholikusok által rendezett úrnapi tüntető ós kihivó első körmenetnél történt összeütközés miatt, az abban tényleg részt nem vett reformátusok is ellenséges módra irgalmatlanul meghurcoltattak. De szaporodtak a róm. katholicizmusnak újabbkori dogmái is, például a boldogságos szűznek szeplőtlen fogantatásával s mennybe vitelével, legújabban pedig a pápának a hit dolgában csalatkozhatlanságával, melynek az emberi gyarlóságot megtagadó képtelen tana, a vele egyet nem értő nagyszámú zsinati tagoknak elnómításával a jezsuitahad segédkezése mellett úgy lett kierőszakolva. Mi a külső szertartásokat illeti, ezek is csak fokozatosan fejlődtek ki a már uralkodó egyházzá vált róm. katholicismusban. így a zenés miseáldozat, a titkos fülgyónás, az istenitisztelet szemkápráztató látványossága, a hívő köznép által nem értett latin nyelvű liturgia stb. Nem látjuk tehát az idők folytán a róm. kath. egyháznak dicsőitett merev álláspontját, ingatlanságát ós változhatlanságát sem a hit tanaiban, sem a külső szertartásokban ós a liturgiában; ellenben tapasztaltuk és folyton tapasztaljuk szembeszökő opportunitását s elnézését a görög katholikus, csábító engedékenységét a görög keleti vagyis óhitű, és a püspöki anglikán egyház irányában, kitűzött célja lévén a római kúriának, a szerinte schismatikus szlávság és románságnak s a puseysmus terjedésével kecsegtető anglikánságnak tényleges beolvasztása a magát egyedül üdvözítőnek hirdető pápás egyház kebelébe, mely visszahódítási hiú célnak eszközeire nézve a római curia válogatósnak épen nem is mutatkozik. Igaz, hogy az úgynevezett ókatholicismus