Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-01-10 / 2. szám

dr. Székács József, Schnell Károly, Nagy Mihály superintendens, Blaskovics Pál. Konkoli Thege Balázs, gr. Teleki Gyula, gr. Teleki Sándor, Egressi G. Sámuel, Török Pál, Szalay Sándor, Bernát Zsigmond, gr. Vay Dániel, br. Vay Béla, dr. Ferenczi József, Zsarnay Lajos, Hegedűs László, Degenfeld Imre gróf, Tisza Kálmán, Lónyay Menyhért, Balog Péter helyettes superintendens, Révész Bálint és Révész Imre. Közli Adám Kálmán, kecskeméti ref. esperes. IRODALOM. ** A budapesti theologiai akadémia története, a theol. választmány megbízásából írta Szőts Farkas, az aka iémii jelenlegi igazgatója. Török Pál arcképével. Budapest, 1896. Hornyánszkv V. nyomdája. 142 1. — Történeti vázlat és vövid jelenrajz, melynek elsfv része (1 - 68.1.) négy szak; szban az intézet keletkezését, Török Pál általi alapítását és fejlődését vázolja egész napjainkig; második része (69 — 142. I.) tíz szal aszban az intézet kormányzásával, tanulmányi, vizsgálati és fegyelmi rendjével, jótéteményeivel, növendékeivel, tanáraival, alapítványaival, ösztöndíjaival, vagyonával és gyűjteményeivel ismertet meg, tárgyilagos, tömör előadásban. A szépen kiállított könyv a Hornyánszky-nyomdából került ki. ** A nagy Wesselényi és a zilahi gimnázium, írta Kina Gyula főgimnáziumi tanár Zilab,, Seress Samu nyomdája, 1896. nagy nyolcadrétb'n 33 lap.—Emelkdett szellemű, szépen írott felolvasás, melyet szerzője a zilahi ev. ref. kollégium által 1896 dec. 15-én rendexett Wesselényi ünnepélyen olvasott fel. Hálás szívvé', meleg szavakkal festi a híres Wesselényi Miklós nagy á:

dozatkészségét, melyet a zilahi kollégium fejlesztése körül kifejtett. -Ha a század elején, az elszegényedésé; nemzeli eltompultság idején nem a Wesselényi erős kezeibe teszi le jó sorsunk annak kormányát, ma aligha állna ez az iniézet«. A zilahi kollégium 'megalapítója, dajkája s nemes pátronusa a zilahi egyház, de második alapítója b. Wesselényi Miklós volt. Emléke legyen örökre áldott! ** Dolgozatok a gyakorlati lelkészet köréből, írta dr. Tüdős István. Miskolc, 1897. Lővy József fia tulajdona. 168 lap, ára 1 frt 30 kr. — E csinos kiállítású kötetben 40 lelkészi dolgozat van, még pedig 14 egyházi beszéd, kilenc temetési beszéd, kilenc eskelési beszéd, három imádság, öt úrvacsorai beszéd. — A jeles fiatal szerző dolgozataira, melyeket gyakorló lelkész korában írt, mielőtt a sárospataki hittani tanszékre került, most a megjelenés jelzésével csak a figyelmet kívánjuk felhívni. A könyvet nem sokára érdemlegesen is ismertetjük. ** Die Osterreichisch-Ungarische Monarchie című nagy történet-statisztikai munkából, melyet dr. Fr. Umlauft tanár írt s most harmadik kiadásban a jóhírű Hartleben-cég Bécsben bocsát közre, a 13—16-ik füzeteket kaptuk. Ezekben befejezést nyer Ausztria és Magyarország földleírása, s azután a kettős birodalom változatos állatvilágát, majd meg a lakosságát ismerteti az alapos tudású és szépen író szerző. A két birodalom tarka-barka lakosságát, nyelvjárásait, néptörzseit nemcsak érdekesen, hanem értékesen is jellemzi Umlauft. Még tanulságosabbak a lakosság születési és halálozási viszonyairól, a foglalkozásokról, földművelésről, kereskedelemről, iparról művelődési viszonyokról, stb. szóló statisztikai ismertetések, melyek mind a legutóbbi népszámlálás adatai s'/erint vannak kidolgozva. A füzetekhez díszes illusztrációk vannak mellékelve s a munka egész kiállítása nagyon csinos. A 30 kros füzetekben megjelenő munkára, mely 25 füzetre van tervezve, a megrendelések és előfizetések A. Hartleben könyvkiadóhoz Bécsbe intézendők. ** Pál apostol levelei. Dr. Mnsznyik Endre pozsonyi theol. Akadémiai igazgató tanárnak bibliai nagy munkájából most jelent meg a hatodik füzet első fele, melyben a Kor. első levél fordítását és magyarázását folytatja a szerző. A mostani fél-füzet a VII., VIII. és IX. rész fordítását és magyarázatát közli az ismert modorban. — A megrendelőket a hátralék beküldésére kéri a szerző. ** »Az 1848/49-iki magyar szabadságharc története* című nagy díszműből január elején jelent meg a 72-ik füzet, a melyben a kormány és az országgyűlés visszatérését a fővárosba, s ezzel kapcsolatosan Kossuth Lajos ünnepeltetését mondja el a szerző. Gracza György, A füzet képei ezek: Olmützi börtönszoba, I. Ferencz József a győri ütközötben 1849. jún. 28-ikan, Háromszéki honvédemlék, Hatvani őrnagy csapatjának felkoncolása Dupa-Piatránál 1849. május 19-én, Honvédemlék Kolozsvárott. ** >A Szalay-Baróti-féle Magyar Nemzet Történetéből* most megjelent53-ik füzet a török-magyar viszonyok (1526 — 1657) ismertetését fejezi be s I. Lipót király uralkodásának (1657—1705) elbeszélésébe fog bele, különös gonddal rajzolván az erdélyi országrész történetét. A füzetet egy szép különmelléklet (Zrinyi Miklós kirohanása Székely Bertalantól) és számos szövegbe nyomott illusztráció díszíti, a melyek között nevezetesebbek: Harc a törökökkel. II. Rákóczy György. X. Károly svéd király találkozása Rákóczyval. Nagyvárad XVII. századi 'átképe. Kemény János erdélyi fejedelem. Montecuccoli. Apaffy Mihály. I. Lipót. Zrinyi a költő. Köprili Achmed. — A 30 kros füzetekben havonként kétszer megjelenő szép díszmunka a Lampel-féle cég kiadványa. EGYHÁZ. Budapesti ref. egyházunk költségvetését a folyó 1897-ik évre december 29-iki ülésében állapította meg a pénzügyi bizottság előkészítésével az egyháztanács. Hatalmas számok olvashatók az egyház és iskola (főgimnázium) fedezetét 'és szükségletét feltüntető költségvetésben. Az egyházi bevételek főösszege 49,436 frt 97 kr., mely összeg egyházi adóból (11.080 frt), bérjövedelmekből (12,932 frt 60 kr.) alapítványi kamatokból (3833 frt 04 kr.), a székes főváros segélyéből (20,000 frt) foly be. Az iskolai bevételek főösszege 37,329 frt 62 kr., a mi részint az alapítványok kamatjából (2840 frt 79 kr.), részint a tandíjakból (20,000 frt), részint az egyházkerület