Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-01-10 / 2. szám

(1800 frt) és az állam (10,000 írt) segélyéből gyűl össze. Az ör.szes egyházi és iskolai bevételek 66,766 frt 59 kr. Hasonló nagyarányúak a kiadások is. Az egyházi kiadások főösszege 42,630 frt 62 '/8

kr , miből a személyi járandóságok 23,211 frtot. a dologi kiadások 9665 frt 80 krt., a járulékok 3993 frtot, a kölcsöntörlesztés és kamatok 4910 frt 82V2

krt, a vegyesek 850 fortot tesznek. Az iskolai kiadások főösszege 41,732 frt 70 kr., melyből személyijárandóságokra 29,790 frt, dologi kiadásokra 8474 frt 70 kr., ösztöndíjakra 1995, tanári nyugdíjintézetekre 1473 frt esik Az összes egyházi és iskolai kiadások 84,363 frt 32V2

kr. Pénztármaradvány 2403 frt 261

/2

kr. — E kedvező helyzetbe az egyház főleg két okból jutott, nevezetesen a székes főváros az ekklézsia évi segélyét fölemelte 13 frtról 20 ezer frtra; a főgimnázium részére pedig az állam segélyéből 10 ezer frt folyósíttatott. A pénztári helyzet javulása folytán a presbyterium az egyház alkalmazottjainak a helyzetét is javítani igyekezett, a mennyiben a lelkészek, tanárok, hitoktatók, segédlelkészek stb. fizetését, a mennyire lehetett fölemelte. A közigazgatási biróság és az egyházak. A vallás és közoktatásügyi miniszter abból az alkalomból, hogy a közigazgatási bíróság f. évi jan. 1-én megkezdte a működését, valamennyi főtiszt, egyházi főhatóságnak következő átiratot küldött: A közigazgatási bíróságról szóló 1896. évi XXVI. t.-c. több olyan rendelkezést foglal magában, melyek a Címed által érdekelt ügyeket azok intézésében közelről érintik. Ezek szerint jövőre a közigazgatási bíróság fog ítélni oly ügyekben is, melyek az egyházak segélyezése vagy az iskolai adózás körül forognak, s a mely ügyekben végső forumon eddigelé vagy magam, vagy a belügyminiszter úrral egyetertőleg intézkedtem. Minthogy a törvény 20. §-a értelmében a közigazgatási bíróság elé utalt, vitás kérdésekben a miniszterek felügyeleti jog címén sem intézkedhetnek; minthogy másrészről a panasznak illetéktelen helyen vagy megkésve lett benyújtása a törvény 93. és 96. §§-ai szerint hátrányos következményekkel jár : Címed becses figyelmét azon célból kívántam az idézett törvény rendelkezéseire különösen is felhívni, hogy egyházi és iskolai ügyeinek megfelelő ellátása iránt alantas egyházi és iskolai hatóságait és közegeit kellőleg tájékozhassa. Budapesti reí. egyházunk alkalmazottjainak csaknem az egész vonalon fizetésjavítást hozott az új esztendő. A két első lelkésznek stóla-pótlék címen 750 — 750 frttal (s ezenkívül egy-egy káplán fizetésének felényi díjával), a harmadik lelkésznek 350 frt ideiglenes segélylyel javult a fizetése. Most már tehát a káplántartáson, a lakáson és stólán kívül az I-ső lelkész fizetése 3750 forint, a Il-iké 2750 frt, a a III-iké 1586 forint. A főgimnáziumi tanárok közül mindenik kapott 100—100 frt szálláspótlékot (s így a tanárok szálláspénze most már 400—400 frt, a mi bizony édes-kevés, mert csak két szobácska házbérére elég) s ezenkívül a három legidősebb tanár 200— 200 frt, a korban utánok következő két tanár 100—100 frt fizetésjavítást nyert, mely intézkedés folytán a budapesti reform, főgim. rendes tanarai közül van háromnak ket ötödéves korpótlékkal (a szálláspénzen kívül) 1900, kettőnek 1800, háromnak 1600, egynek 1500, háromnak 1200 frt fizetése és két helyettes tanárnak szintén 1200 írtja (de szálláspénz nélkül). Hát ezek bizony nem fővárosi fizetések, de az a terv, hogy a mint az államsegély fokozatosan emelve folyósít tátik, a fizetéseket is emelni fogja az egyháztanács. Fontos intézkedése az egyháztanácsnak az is, hogy a kilenc közül két hitoktatói állást állandósított, a mi, ha sikerül a hitoktatókat jól megválasztani, nagy előnyére fog válni a vallástanításnak. Sajnos azonban, hogy a hitoktatói fizetések megállapításánál több oknál fogva oly szükmarkúlag volt kénytelen eljárni az egyháztanács, a mint eljárt. Mert 1200 frt fizetés és 200 frt lakbér egy állandó hitoktatónak a fővárosban nem élhető fizetés, hanem csak cifra nyomorúság. Ilyen fizetéssel csak az állás lesz állandó, de maga a hitoktató, ha a java emberek közül való, csak úgy fog változni, jőni-menni, mint eddig. Remélhető azonban, hogy ez a kis fizetés csak ideiglenesen, csak ,egyelőre van az »állandó* katekhetáknak megállapítva! II. Ferdinánd boldoggá avatása. Zichy Nándor gróf több magyar mágnás nevében azzal a kérelemmel fordult a római kúriához, hogy II. Ferdinándnak, a XVII. század első felében volt magyar király és római császárnak boldoggá avattatása iránt indítsák meg a hivatalos eljárást. A kérelem fölemlíti a király jámbor életét s ezen kívül egy csodát is elmond, a mely II. Ferdinánddal történt. A monda szerint, mindenkitől elhagyatva, a feszület elé térdelt, az emberek ellen az Isten segedelmét kérve. A feszület meghajlott s a király e szavakat hallotta : »Ferdinande, non te deseram !« Ferdinánd, nem hagylak el. A túlvilági igéret be is teljesedett, mert Ferdinándot a jelenség után nemsokára kimentették szorongatott helyzetéből. A boldoggá avatásáról szóló kérelmet a római kúria legközelebb tárgyalás alá veszi. — Ezt a hírt az »Alkotmány«-ból, a néppárt újságából vettük át. Szomorú jele az időnek, hogy a XVII. század e leggyászosabb emlékű fejedelmének, az alkotmányos magyarság és a protestantismus e fanatikus ellenségének kanonizálása érdekében épen magyar mágnások indítanak mozgalmat. A békés-csabai patronátus és a kultuszminiszter. A »Budapesi Hirlap« írja, de a csabaiak is megerősítik azt a tényt, hogy »Hock János b.-csabai plébánosságát megsemisítették. Wlassics Gy. kultuszminiszter e hó elején leiratot intézett ez ügyben B.-Csaba közönségéhez. A leirat szerint ő Felsége elfogadta a kultuszminiszternek a csabai kegyuraságra vonatkozó javaslatait. A legfelsőbb elhatározás október 2-án kelt s Csaba községének oly módon adományozza a r. kath. egyház fölötti kegyúri jogokat, hogy a lelkészválasztásnál a nagyváradi püspököt illető kijelölő jogot tiszteletben tartsák ós a község képviselőtestületében csakis a katholikus tagok és elöljárók vála.szszanak. Ez a leirat nagy konster-