Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-05-09 / 19. szám

közölt a Sárkány-rend történetéhes, Győr megvételének tervéhez, Barkóezy Mária hozománya stb. címek alatt. A Magyar Történelmi Társulat — melynek különben kezdettől fogva igazgató-választmányi tagja volt — megbízásából Nagy Imrével és Nagy Ivánnal szerkesztette »A zichi és vásonkeői gr.Zichy-család id. ágának okmánytárát « (I—IV. köt. 2063 okiratot publikáltak s ebből Véghely írt és tett közzé 932-őt). Nagy Imrével és Nagy Gyulával szerkesztette Zalavármegye története okmánytár-á.nak I—11. vaskos kötetét s gazdag gyűjteményéből a »Hazai Okmánytáriban is többet közölt s hangyaszorgalommal gyűjtötte Veszprémvármegye történetéhez az adatokat s mikor azokat összebordta, a benső ember igaz örömével kezdett szeretett szőlővármegyéje történetének megírásához s a munkában már jól előre is haladt, mikor a kérlelhetlen halál kivette kezéből a tollat, hogy avval ne írjon történetet többé. A veszprémi ref. egyházmegyének előbb jegyzője és tanácsbirája, 1882 óta gondnoka volt. A dunántúli egyházkerület 1874-ben világi aljegyzővé, 1896-ban főjegyzőjévé választotta s mind a két zsinaton képviselő és jegyző volt, s a legújabb időig konventi tag. Sokszor emlegette, hogy a társadalmi téren számos tisztséggel felruházták, de egyet sem tartott soha olyannak, mint szeretett egyházának megbízásait, s szívvel, lélekkel, tetteivel annak mindenkor igaz fiának bizonyította magát, a mit megmutatott akkor, midőn a főiskolai székhely-kérdés felvetésekor, hogy »alma mater«-ének Pápán maradása' biztosíthassa, 20,000 forint rendkívüli segélyt szaT

..^atott meg mint Veszprém vármegyének alispánja a közgyűléssel s nagy része volt abban, hogy Pápa városa ugyanezen célra 30,000 frtot szavazzon meg. Március 28-án Abbáziába ment, hogy megrongált egészségéi a meleg, üde levegőn meggyógyítsa, s mikor mindannyian már a legjobbat reményltük, jött ápr. 22-én a Hiób hír, hogy a nemes szív nem dobog többé. Hamvait Veszprémbe szállították, s ápr. 26 án d. u. 3 órakor, mondhatni az egész város, a vármegye, a dunántúli ref. egyházkerület, a veszprémi ref. egyházmegye lelkészi kara állták körül a vármegyeház udvarán felállított gyászravatalt, a bánatos, mindenét elveszített özvegygyei, gyermekekkel, rokonokkai, hol Antal Gábor püspök úr a 12— 15,000 főre menő résztvevők minden rétegét mélyen megható gyászbeszédet mondott s a szentgáli ev. ref. énekkar gyászdalai után a családi sírboltba kisértük a mi vezérünket és példaadónkat, hol Bernjén Márton lelkész és Kolozsváry József megyei főjegyző mondottak utolsó Isten hozzádot. A ki a szép. igaz és nemes erényeknek annyi példáit valósította meg életében, a ki úgy szolgálta a közügyet, hogy az valóban hivatása volt, a ki egyháza iránt való szeretetének szóval és tettel mindenkor kifejezést adott, a ki valóságos »előljáró« volt mindenben és mindenütt míg élt, annak neve élete után is áldásban marad, s a polgári és egyházi társaság, a történet és az írodalom mindenkor egyik felkent bajnokát gyászolja az idvezültben, megőrzi emlékezetét s így hirdeti késő századoknak »non omnis moriar*.* Thúry Etele. E G Y HÁ z. A tiszáninneni egyházkerület május 4. és következő napjain Kun Bertalan püspök és báró Vay Béla főgondnok elnöklete alatt Miskolcon tartotta ez évi tavaszi közgyűlését. A püspöki jelentés dicsérettel emeli ki, hogy az összes egyházközségek templomban és iskolában hazafias lelkesedéssel ünnepelték meg hazánk ezredéves fennállását. A sárospataki főiskola az indítványozott államsegélyt nem kívánja igénybe venni, hanem a maga erejéből fogja az algimnáziumnál a párhuzamos osztályokat lehetőleg már a következő iskolai évben felállítani. Beható eszmecsere után elhatározták, hogy az egyházmegyei levéltárak rendezése mellett egy kiváló történetíróval megíratják az egyházkerület történetét. Az első napi ülés után báró Vay Béla főgondnok a közgyűlés 120 tagjának és vendégeinek bankettet adott a népkertben. Budapesti ref. egyházközségünk f. hó 9-én vasárnap délelőtt 11 órakor a rendes istenitisztelet után egyházközségi közgyűlést tart, melynek tárgya a részint elhalálozás, részint kilépés által megüresedett presbyteri és gazdasági bizottsági állások betöltése. Ez alkalommal 19 presbyteri szék és a gazdasági nagy bizottságban 38 hely fog választás útján betöltetni. Ünnepelt lelkipásztor. Moody András lelkészt, ki már húsz esztendő óta áll a fővárosi skót misszió élén, a glasgowi egyetem díszdoktorává választotta. Ez alkalomból a hold-utcai iskola feldíszített termében e hónap 1-én teaestét rendeztek tiszteletére. Az ünnepséget karének nyitotta meg, majd pedig Schmidt Gusztáv, Bolté T. és Humpreys Rikárd Mendelssohn egyik művét adták elő zongorán. Ezután Szász Károly püspök, Kiss Áron dr. képzőintézeti igazgató, Verédy László dr. tanfelügyető üdvözölték beszéddel Moodyt, Haypál Benő budai ref. lelkész pedig szép üdvözlő iratot is nyújtott át neki. A fáradhatatlan tevékenységű lelkipásztort, ki hazai viszonyainkhoz való tapintatos alkalmazkodása (magyarul is jól megtanult) és példás papi jelleme által a fővárosban általános becsülést vívott ki, mi is szívélyesen és igaz tisztelettel üdvözöljük. Érdemei vannak a magyar bibliaterjesztés körül, nagy érdemei a magyar-angol egyházi vonatkozások bensőbbé tétele körül; de talán legnagyobbak az érdemei lelkészjelöltjeinknek támogatása, külföldre juttatása körül. Isten éltesse, Isten segítse minél tovább, minél többre! * Ezt a nekrologot kéziratban április 29-én kapta szerkesztőségünk. Szedés után láttuk, hogy a »Dunántúli Prot. Lap<-ban május 2-án megjelent. Kisérő levelében május 2-diki közlést kért, tehát egyidejű közlésre gondolt a szerzője. Szerk.