Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-05-09 / 19. szám

Egyházi aranykönyv. A n.-kanizsai ev. reform, missziói egyháznak Karczag Béla 500, Karczag István 200 frtot adományozott, s erről Seregély Dezső missziói lelkészt következő sorokban értesítették. »Ide mellékelek ötszáz forintot az ev. ref. egyház alaptőkéjéhez oly célból, hogy ennek kamatai évenként egyik fele a legszegényebb vagyontalan leánynak, a másik fele a legszegényebb va­gyontalan fiúnak adassék, a kik a nagykanizsai ev. ref. egyházban konfirmálva lesznek. A mely évben ily szegény sorsú konfirmálandó nem volna, a kamat akkor az alap­tőkéhez csatolandó®. Karczag István ugyan erre a célra hasonló feltételek mellett 200 frtot adományozott. E szép tett valóban kellemesen érintheti az egyházi élet felélén­kítésén fáradozók lelkét. Egyházi értekezlet a n.-szalontai egyházmegyé­ben. Tavaszi közgyűlése alkalmával a nagyszalontai egy­házmegye egyházi értekezletet tartott N.-Szalontán. Az értekezlet több, a gyakorlati lelkészet körébe vágó kér­dést vitatott meg. Kimondta, hogy a valláserkölcsi élet ébrentartása vegett a hétköznapi isteni tiszteletek minde­nütt pontosan megtartassanak, téli hónapokban pedig bib­liamagyarázat tartassék. Vasárnap délután általán káté­magyarázatot tartson minden lelkész. A hol azonban eddig bibliamagyarázat volt, ott felváltva kátét és bibliát magya­rázzanak. Kimondta az értekezlet, hogy a konfirmáció ünnepélyessé tételére tegyenek meg a lelkészek minden lehetőt. — Üdvös határozatok, melyek mindarról tanús­kodnak, hogy a valláserkölcsi élet belterjesebb gondozását lelkészeink szivükön hordozzák s fokozni igyekeznek. Templomszentelés Kispesten. A kispesti reform, híveknek egyik régi óhajtása megy teljesedésbe pünkösd­kor, a mikor fölavatják az újonnan épült ref. templomot. Az építkezést a mult évben kezdték meg s azzal teljesen, elkészültek. Most a belső fölszerelésen dolgoznak, a mely­nek költségeit adományokból fedezik. A fölavatás szertar­tását Szász Károly püspök fogja végezni. Kis-Pest egvhá­zilag az anyaegyházhoz tartozik és a kőbányai h.-lelkész gondozása alá tartozik. A rohamosan fejlődő községben híveink is gyorsan szaporodnak s jobbára az iparos és munkás osztályhoz tartoznak. Budapest területén, az ó-budait is számítva, ez a hatodik ref. templom, melyet nemsokára a kőbányai fog követni. ISKOLA. Aranykönyv. Andrássy Dénes gróf, a jótékonysá­gáról ismeretes főúr, a deszpot-szentiványi ág. hitv. evang. népiskola fölépítésére ezer forintot adományozott, miért neki a közoktatásügyi miniszter elismerését és köszönetét nyilvánította. Andrássy gróf róm. kath. vallású, adománya tehát kétszeresen méltó az elismerésre. Iskolalátogatás. Géresi Kálmán debreceni tanke­rületi főigazgató e minőségében először április 28-dikától május 4-ig gyakorolta az állami felügyeletet a debreceni ref. főgimnáziumnál. Az iskola szellemi állapotát hozzá méltónak találta s a tanítás sikerével is meg volt elégedve. De alapos kifogásokat tett a köztisztaság hiányait illető­leg s egy vízvezeték létesítését elódázhatlan szükségnek nyilvánította. Óhajtását fejezte ki a tanári fizefésrendezési tervek megvalósulása iránt is. Érdekesek voltak az igaz­gatói hatalomkör kiszélesbítését illető nyilatkozatai is, noha e hatalmi kör tágítása a prot autonomia keretében aligha valósítható. (J.) Intő példa. A debreceni ev. ref. főiskola gimnáziu­mánál meghirdetett magyar és német nyelvi tanszékre a kitűzött határidőig (máj. 1.) 1, mondd egy pályázó jelent­kezett Kecskeméty M. Lajos személyében, a ki jelenleg a kollégiumban h.-tanárul van alkalmazva. Hová lett a főiskola régi vonzóereje! ? Ez a példa s már előtte egy pár mindenesetre mély gondolkozásra kell, hogy indítsa mindazokat a buzgó lelkeket, a kik a kollégiumért igazán aggódnak. (J.) A nagyváradi leány-internátus szervezeti sza­bályai a nagyszalontai ref. egyházmegye részéről helyben­hagyattak. A felügyelő bizottságot alkotják a bihari, nagy­szalontai és érmelléki egyházmegyék által választott bi­zottsági tagok, mely bizottság maga kebeléből választja elnökét. Fegyelmi ügyekben felebbezési fórum a tiszántúli egyházkerület. Egyelőre 16 növendéket vesznek fel. Évi ellátási díj ref. papok és tanítók gyermekeiért 200 forint. A költségelőirányzatban 1506 frt hiány mutatkozik. Ebből 300 forint fedezését magára vállalta a nagyszalontai egy­házmegye. A másik két érdekelt egyházmegye ugyanily arányban való hozzájárulásra hivalik fel. A többi hiány fedezésére felkéretik az egyházkerület s egyúttal indítvá­nyoztatott, hogy a jótékony célú sorsjáték osztalékából részesítés végett kéressék meg az államkormány. Ezen­kívül hivassék fel a prot. közönség, hogy tegyen alapít­ványokat, melyekre a szegényebb sorsú növendékek fel­vétessenek. A debreceni főiskola költségvetése 1897/98-ra. Előre bocsátjuk, hogy a főiskolai különböző pénztárak számadása még csak az 1894/95. tanév végéig van leve­zetve (Elek Lajos tanárnak nagy erőfeszítéssel és fárad­sággal sikerült négy évi hátrálékos számadást a mult évben összeállítani), ennélfogva a vagyoni érték is csak addig tüntethető fél. A hol tehát tőkéket, alapokat, eset­leg tartozást említünk, ott a két év előtti állapotok érten­dők. — A főiskola közszükségletei 122,683 forint 48 kr. bevétel mellett 112,242 frt 48 kr. kiadással vannak elő­irányozva. Itt a fedezeti többlet 10,440 frt 80 kr. Ennyi az, a mit a tanárok célbavett fizetésemelésére a kollégium, minden külső segély igénybevétele nélkül nyújthat. Mint­hogy pedig az idevonatkozó bizottsági javaslat mintegy 40 ezer frt évi fedezetet kiván, látni való, hogy annak csak egy negyedrésze áll a főiskola rendelkezésére. A köz­szükségleti alapok közt legnagyobb értéket a kollégium tökepénzei képviselik, melyek kevéssel maradnak a félmillió forint mögött. Egy részök ö%> más részök 41 /a %"0 '; jö­vedelmez. A fekvőségek közt értékre első a tisza-dadai birtok = 306,558 frt 28 kr. Több, mint 100 ezer forintja van az iskolának házakban is. Évjáradékot kap az egy­házkerülettől = 4805 forintot, a debreceni reform, egyház­tól = 3»-90 forint 80 krt, Debrecen városától = 13,066 frt 3 krt, az államtól (Apaffy-féle só-alap címén) — 4000 fo­rintot, egyes főiskolai alapoktól = 12,150 frtot. A kollé­gium tartalék- és kiegészítést igénylő alapjainak értéke több, mint 220 ezer forint. Ezek egy része — a hagyo­mányozok akarata szerint — évről évre tőkésíttetik, míg bizonyos megszabott összeget el nem ér. Legnagyobbak köztük: a Soós Gábor-alap — 60,000 frt, a gr. Dégenfeld

Next

/
Oldalképek
Tartalom