Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-05-02 / 18. szám

GYÁ S Z R ÓVAT. f Nagy Sándor, ágyai ev. ref. lelkész ápril 6-án agyszélhüdésben hirtelen elhunyt Csiha Márton erdőhegyi lelkész házánál, a hol látogatóban volt. Buzgó pap volt, nagy tevékenységgel forgolódott hivatalában, melyben mégis sok kellemetlenség érte, mert előadásának hangját és formáját nem tudta mindig jól eltalálni. Sokat, egész szenvedélylyel küzdött az egyházában rohamosan terjeszkedő baptisták és nazarénusok ellen. Türelmetlensége •azonban csak olaj volt a tűzre. Számos cikket írt az egyházi lapokba, a mi lapunknak husz évig volt állandó munkatársa, de az utóbbi években a debreceni laphoz pártolt. Eleme volt az írás s az egyházi közigazgatás és a tanügy köréből figyelemreméltó cikkeket is írt. Cikkeit az egyházáért való lángoló szeretet jellemezte, de a hitélet belső világa iránt kevés érzéke volt s kivált az utóbbi időkben, bizonyos forrongó szenvedély és elkeseredés hangja vonult át cikkein. Még munkabíró korában ragadta el váratlanul a halál. Özvegye és nyolc korai árvaságra jutott gyermeke siratja benne a legjobb férjet és apát Nyugodjék békével! (J.) f Véghely Dezső Veszprém vármegye alispánja, az egyházi közigazgatás és a történettudomány tekintélyes alakja április 22-dikén Abbáziában rövid szenvedés után 56 éves korában hirtelen elhunyt. 1841-ben Veszprémben született régi nemesi családból, mely Szentkirály-Szabadján lakott. A család a reformáció latinos szokása szerint Wechelius-ra változtatta nevét és csak 1848 óta használja régi magyar nevét. Apja, Véghely Imre, Veszprémmegyének 1861-ben jegyzője s 1867-től 1872-ig első alispánja; anyja Pázmándv-lány Kömlődről, Komárommegyéből, közeli rokona Dénesnek, a 48-iki képviselőház elnökének. Középiskoláit Pápán, a reform, kollégiumban végezte s állandóan Vály tanárnál lakott, kinek magasműveltségű neje. Jókai Eszter, Jókai Mór nénje volt sok éven át nevelője. Itt egy időben tanult Molnár Aladárral, Eötvös Károlylyal, Tbaly Kálmánnal, kikkel vetélkedve látogatta a képzőtársulatot hírneves tanárok vezetése alatt, a minők Tarczy Lajos fizikus, Bocsor István historikus, Kerkapoly Károly filozófus stb. A jogot a budapesti egyetemen hallgatta s 1862-ben fejezte be. Már ekkor élénk hajlama volt a magyar históriai s archeológiai kutatás iránt. A Schmerling rendszer alatt ügyvédkedett s történeti buvárlatokba merült. 1867-ben Veszprém városának, majd az 1875-iki fúzió után Veszprém megyének főjegyzőjévé s 1876-ban alispánjává választatott. Főként alispáni hivatásának, történeti kutatásainak élt, de az egyházi élet iránt is tanúsított érdeklődést. Mint Veszprém városának főjegyzője, megírta a város történetét. 1885-ben a megye közönsége a megye monographiájának megírásával bízta meg. E munkát azonban nem készíthette el. E célból gyűjtött adatai óriási terjedelműek, történeti könyvtára s okirattára roppant becsű. A régi magyar okiratok latin írásának ő volt az országban egyik elismert legjobb olvasója. A közigazgatás terén többször komolyan bírálták, de ennek ellenére három ízben újból egyhangúlag alispánná választották. Tisza Kálmán fölötte kedvelte s a közigazgatási reform kéedéseiben ismételten ankétre hívta Budapestre. Az egyházi életben is jelentős szerepre jutott. A veszprémi egyházmegyének gondnoka, a debreceni és budapesti zsinatnak tagja volt s a konventen is több ízben képviselte egyházkerületét. E mellett a pápai főiskola igazgató tanácsának is tagja volt. A történelmi társulatnak buzgó tagja s régóta választmányi tagja s mint ilyen, a társulat kutató kirándulásaiban 30 év óta mindig tevékeny részt vett. Halála érzékeny vészteség nemcsak derék családjára, hanem a közügyre nézve is, melynek kipróbált munkása volt. Áldás emlékére! KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Körös-Tarcsán Szabó János esperes helyére, ki május 1-én új állására, H.-M.-Vásárhelyre költözött, a gyülekezet tagjai ifj. Szabó János kunágotai lelkészt, volt lelkészök fiát választották rendes lelkipásztorukká. — Fényes-Lükén (Szabolcsúi.) a napokban iktatták be hivatalába Szabó Imre volt karcagi segédlelkészt, a gyülekezet új lelkipásztorát. — A beregmegyei Asztély egyházközség lelkészévé Rothe Lajos segédlelkész választatott meg. — Máthé Elek dunavecsei rendes lelkészt mult vasárnap iktatták be hivatalába. — Balla Árpád Duna-Patajra választott lelkipásztor, valamint az utódjává választott szigetszentmiklósi új lelkész, Kardos János e hó 2-án foglalja el hivatalát. — Szolnoki Gerzson, Hajdú-Böszörményre egyhangúlag választott lelkészt, kinek választását az egyházmegyei biróság megsemmisítette, a tiszántúli egyházkerület időszaki bírósága a hajdú-böszörményi állásban ítéletileg megerősítette. — Pazar Kálmán nagyváradi segédielkészt a szifágymegyei szarvadi ref. egyház egyhangúlag lelkészszé választotta. * A gyermekek vallása és a házasfelek életkora. Egyik állami anyakönyvi felügyelő fölvilágosítást kért a belügyminisztertől arra nézve, vájjon a születendő gyermekek vallására nézve megegyezésre léphetnek-e oly házasuló nők, a kik tizennyolcadik életévüket még be nem töltötték? A miniszter akként válaszolt erre a kérdésre, hogy az új házasuló hajadonok, a kik a 18-ik évet még nem töltötték be, szintén jogosítva vannak a házasság megkötése előtt megegyezésre lépni a születendő gyermekek vallására nézve, mert az iiy megegyezésre lépő házasulok életkora tekintetében sem az 1794: XXXII., sem az 1895: XLII. t.-c. nem állít korlátokat. Pályázat. A miskolci ág. hitv. evang. egyházközségben rendes lelkészségre történt eltávozás folytán a segéd,lelkészi állás megüresedett, és az próbatét után. közgyűlésen, választás által fog betöltetni. A segédlelkész teendője: a lelkészi iroda vezetése, a lelkészi összes teendőkben, s munkatorlódás esetében a püspöki irodában is segédkezés; javadalma: két szobás bútorozott lakáson kívül hétszáz forint (700 frt) készpénzfizetés. Jelentkezés e helyre az alólírtnál történik. Gyakorlott lelkészek előnyt nyernek. Miskolcon, 1897. ápril. 15-én. Zelenka Pál, 2—3 lelkész HORNYÁN8ZKY VIKTOR KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.