Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-04-11 / 15. szám

és sírbeszédek* eímü munkája kötetenként 1 forintjával kapható szerzőnél, valamint Kókai Lajosnál Budapesten. Szerző III. és IV. osztályú lelkészeknek és segédlelkészek­nek egy kötetet 60 kr. kedvezményes áron ad; porto 10 krajcár. ** Über die Phánomenologie des sittlichen Bewusstseins E. v. Hartmanns. Eine kritische Dar­stellung seiner Moralprincipien. Inauguraldissertation einer hohen philos. Fakultát zu Leipzig von Julius Martin Wal-5ser, cand. rev. min. hung. Leipzig. 1897. 83. 1. Szerző, dr. Walszer Gyula volt eperjesi hitjelölt s jelenleg iglói evang. helyettes lelkész Hartmann ethikájának morálprinci­piumait teszi kritikai vizsgálódásainak tárgyává, neveze­tesen ismerteti »monisticus«, »vallásos« és » absolut* er­kölcsi főelvét. A doktori értekezés a Leibniz optimismusa és Schoppenhauer pessimismusa közötti ellentétből indul ki s kimutatja, hogy Hartmann ethikája a legszervesebb összefüggésben van az »Unbewusst bölcseletének* meta­physikájával. Hartmann ethikája a keresztyén üdv- és megváltás tanának teljesen pessimistikus átalakításával végződik. A dissertationak legmaradandóbb részlete annak kritikai része, a melyben Hartmann ethikáját a keresz­tyén vallásos erkölcsi világnézetének fényénél bírálja. Csu­dálja annak morálprincipiumait, mélyen járó psychologiá­ját, gazdag élettapasztalatát s körültekintő emberismeretét, de korholja annak pseudomorális pessimismusát. Az erköl­csiség ez állásponton »csak a szenvedés és megváltás útjának megrövidítésére vonatkozó munkásság*, nem pedig »Isten országának egyéni és társas építése*, mint a ke­resztyénségben. E pessimismus valóságos pathologikus »Katzenjammere« az életnek s a tudománynak. A disser­tatio nagy gonddal, szép németséggel, élénk előadással, mélyreható philosophiai ismerettel és szilárd keresztyén hittudattal van megírva. Örvendünk rajta, hogy ethikai kérdést választott, mert újabban nálunk is kezd fokozódni az érdeklődés a philosophiai ethika problémái iránt. Foly­tassa e téreni munkásságát magyar nyelven is, mert nagyon kevesen vagyunk. Doktori címéhez gratulálunk, jövő mun­kásságától még sokat várunk. Szolgáljon vele hazánknak és egyházunknak egyaránt! (sz.) : * Sürgős kérelem l Azokat a nagytiszteletű lelkész urakat, kik az árvaházi naptárak és val­láserkölcsi olvasmányok leszámolását még eddig nem küldték be, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek minél előbb elszámolni, miután az árvaegyletnek és a protestáns irodalmi társaságnak viszont mi is számolni tartozunk. Budapesten, 1897. április 1-én. Kiváló tisztelettel HORNYÁNSZKY VIKTOR könyvkiadőhivatala Budapesten V., a M. T. Aka­démia épületében. E G Y HÁ Z. A eura pastoraíis a vegyes házasoknál az üj házassági törvény óta kétszeres fontosságú, mert a tör­vény a gyermekek vallására nézve egyességet engend a házasságra lépő feleknek. A felekezetközi helyzetről érde­kes képet nyújtanak a »Statisztikai Havi Közlemények« februári füzetében foglalt hivatalos adatok, E szerint 1897. február hónapjában 28,918 házasságot kötöttek Magyar­országon. E frigykötések között vegyes házasság volt 2401. A vegyes házasságok között összesen 383 esetben történt meg, hogy a házasulok között a gyermekek vallása iránt külön megegyezést kötöttek és pedig oly értelemben, hogy mindkét nemű gyermekek az apa vallásában fognak föl­neveltetni 184, oly értelemben pedig, hogy az anya val­lásában 199 esetben. A 383 megegyezés a vallások sze­rint következőkép oszlik meg: 248 a római katholikus vallásra, 26 a görögkatholikusra, 20 a görögkeletire, 35 az ágostaira és 54 az ev. ref. vallásra; az unitáriusra és zsidóra egy sem. Területi eloszlás tekintetében legtöbb vegyes házasság a fővárosban (128). továbbá Pest (104), Szabolcs (113) és Zemplén (117) vármegyékben köttetett. Az összes vegyes házasságok között 31 oly vegyes házas­ság volt, a melyet keresztyén és zsidó felek kötöttek egy­mással (ebből 12 eset a fővárosban). Az összes keresz­tyén-zsidó házasságok közül 14 esetben a vőlegény, 17 esetben pedig a menyasszony volt zsidó. Megegyezést a születendő gyermekek vallása iránt 10 esetben kötöttek, valamennyiben a keresztyén fél vallásának javára. — A prot. egyházak helyzete itt sem valami kedvező. A vonz­erő csekély. Nem a terjeszkedés, de az összezsugorodás útján vagyunk. Ám azért csak halogassuk az intensivebb vallásoktatást, az ifjúság vallásos gondozásba vételét, a a hitébresztés és hiterősítés munkáját. Majd rá érünk arra még! Mire való volna az az evangelizáció?! Hadd hulljon a férgese (?) A debreceni ev. ref. egyházmegye e hó 6—7-ik napján tartotta gyűlését Debrecenben Dávidházy János esperes és Nadányi Miklós gondnok elnöklete alatt. A gyűlésen apróbb, házi ügyeket intéztek el. A tanítói korpótlé­kok ügyében fölír a megye a konventhez: hasson oda, hogy a megajánlott korpótlékok ellenében az állam az egyház antorom jogait ne csorbítsa. Wolaffka Nándor ellen vallássérelmet terjesztett fel. (J.) A hódmezővásárhelyi ev. ref. egyház tanácsa évkönyvet adott ki, mely e nagy gyülekezetünk 1892— 1896-dik évi állapotrajzát foglalja magában. A 45 lapra terjedő füzetet, melynek ára 20 kr., néhány kép díszíti, nevezetesen néhai Miklovicz Bálint lelkész, néhai Kovács Ferenc főgondnok és neje, Nagy András János és Oláh Ferenc arcképe, továbbá az új templom képe. A füzet­ben az egyház kormányzatára, isteni tiszteleti rendjére, népiskolájára és főgimnáziumára, jótékony egyesületeire (»Jótét*, »Református nőegylet«), továbbá a népességi és vagyoni viszonyokra, a nevezetesebb eseményekre vonat­kozó adatok és a jövőre való teendők olvashatók. A val­láserkölcsi élet, a vallásoktatás s különösen a házassági rend ismertetésére is kiterjed a füzet; e tekintetben helyes utasításokat ad az egyháztagoknak, midőn figyelmezteti őket, hogy vegyes házasságban a »református félnek kötelessége szilárdan és hűséggel megállani a maga jogai mellett s arra törekedni, hogy a gyermekek általában reformátusok legyenek*. Nagyon tanulságos lett volna, ha e tekintetben az eddigi tapasztalatokat és statisztikai ada­tokat is közzé tette volna a füzet. Az egyház 28 városi és 14 tanyai iskolát tart fenn, melyekre évenkint 27,446 fo­rintot fordít. Van egy államilag (13 ezer frttal) segélye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom