Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-04-11 / 15. szám

V. Tiszántúli lelkészek: Fodor Benjámin h.-dorogi ]. 30, Nagy Bertalan, skulyai 1, 35, Somogyi Lajos b.-sámsoni 1. 35, Veres István füzesi 1. 30, Batta Ferdi­nánd nagy-bégányi !. 30, Bánóczi Endre muzsalyi 1. 30, Bereczky János hetei 1. 35, Bereczky József bereg-újfalui 1. 30, Boros Sándor sáros-oroszii 1. 30, Dajka Ignác ha ranglábi 1.-t. 30, Darcsi Miklós borzsovai 1 40. Dávid Lajos kigyósi 1. 30, Deli Tamás tivadari 1. 30, Jászter József m.-jánosii 1. 30; Kiss Péter benei 1. 30, Lánczy József halábori 1. 30, Miklós József macsola-gecsei 1. 30, Nemes Ferenc bucsui 1. 30, Peterdi Pál suránvi 1. 30, Sütő Miklós kajdanói 1. 30, Szikszay Kálmán rafajna­újfalvi 1. 30, Tariska Lajos balazséri 1. 35, Bokros Bene­dek h. k. száldobágyi 1. 40, Csuka Ferenc apát-keresztúri 1. 30, Debreczeni László f.-ábrányi 1. 30, Egressy Imte kolyi 1. 30, Jakab József ér-adonyi 1.30, Nagy Sándor poklos-teleki 1. 30, Szabó József alsó-vedres-ábrányi 1. 30, Száthmári János monos-perii elők. 25. Bakos Pál szakolyi I. 25, Barcsa Endre piricsei 1. 30, Erdélyi Imre ramocsa­házai 1. 30, Görömbei István eserepes-kenézi 1. 30, Ke­resztesi Sándor nyír-madai 1. 40. Molnár Miklós bákai 1. 30, Nagy István gemzsei 1. 30, Nagy Kálmán lövő­petrii lelkész 30, Nemes István petneházai lelkész 30, Nemes Menyhért székelyhelyi 1. 40, Pásztor István kálló­semlvéni 1. 30, Porzsolt Ádám tisza-szent-mártoni 1. 30, Tóth Gábor nyír-bogdányi 1. 30, Papp Károly rákócii 1.40, Deák Mihály tisza-keresztúri 1. 30, Győrffy Ede gödény­házai 1. 30, Sárkány Lajos feketeardói 1. 30, Szabó Jó­zsef péterfalvai 1. 40. Szekeres Sándor forgólányi 1. 30, Szép Ferenc tisza-újhelyi 1 30. Balajthy Károly szamos­koródi 1. 30, Barkász Albert méhteleki 1. 40, Bodor Pál tisza-bereki 1. 30, Gál Péter sárközi 1. 40, Hajdú Albert szatmár-udvarii 1. 30. Hajdú Zsigmond batizi • I. 40, id Kürthy Károly garbolci 1. 30, Melegh Albert kőszeg­remetei 1. 30. Pásztor István magosligeti 1. 40, Kéry Pál paposi 1. 30, Szabó Menyhért kaplonvi 1. 25, Túrócy Gyula parasznyai 1. 30, Kócsa Károly pankotai 1. 40, Csépke Péter ricsei 1. 30, Csiszár István zsarolyáni 1. 30. Jakab Antal penyigei 1. 40, Kormány Károly borzovai 1. 30, Lossonczy Gusztáv komlódtótfalui 1. 30, Nagy Ber­nát cégény-dányádi 1. 30, Nyiri Gyula rápolti : 1. 40, Pász­tor Lajos angyalosi 1. 30, Szőke József nagy-géci 1. 30 frt. Összesen 72 lelkész 2295 frtot. Április 2-án a mult napi ülés jegyzőkönyvét hite­lesítvén, tudomásul vette a konvent az államsegélyben részesített középiskolákról, az államsegélyekről való szá­madásokról, az egyházi közalapot illető 100,000 frt állam­segélynek az Í896. évre történt utalványozásáról, a cse­kély fizetésű lelkészeket illető 33,000 frt államsegélyéről stb. szóló kultuszminiszteri átiratokat, melyeket Tóth Sámuel főjegyző olvasott fel. Ezek bemutatásának során Fejes István alkalmat vett magának arra, hogy kérdést intézzen a konvent el­nökségéhez az iránt, hogy jött-e már' válasz a vallás- és közoktatási minisztertől a konvent ama mult évi fölter­jesztésére, melyben a prot. lelkészek fizetésének állami kiegészítését, az 1848; évi XX. t.-c. alapján törvényhozási intézkedés alakjában sürgeti ? Teszi ezt — úgymond — azért, mert határozottan meg van győződve arról, hogy az egész prot. egyház lelkészi kara kiváló érdeklődéssel kiséri a konvent tanacskozásait, várva, hogy a tervezett államsegély ügyében mit fog ez végezni. Sürgős életbe­vágó kérdés ez, mert a prot. lelkészek helyzete napról­napra tarthatatlanabb, s mert ők épen ettől a konventtől remélik sorsuk javításának előmozdítását. Épen azért a konvent nem is fejezheti be üléseit a nélkül, hogy e fontos ügyben valami tájékozást ne nyújtson. Keri tehát az elnökséget, hogy az nyílt ülésben tegyen jelentést ez ügy jelenlegi állapotáról, mert ő ettől a választól teszi függővé a további intézkedések iránt teendő javaslatát. Fejes J. kérdésére az elnökség nevébén Tisza Kálmán felelt. Előadta, hogy a mult évi konvent határozata értel­mében felterjesztés intéztetett a kultuszminiszterhez, kitől azt kérték, hogy a lelkészek fizetésének 600, illetőleg 800 frtra való kiegészítését törvényhozásilag eszközölje. De nemcsak ez a felterjesztés tétetett meg, hanem ő maga is többször szóba hozta ezt az ügyet s létesítését sürgette az illetékes helyen, úgy hogy most, midőn a hozzáinté­zett kérdésre feleletet ad, határozottan elmondhatja, hogy — bár a felterjesztésre írásbeli választ nem kapott az elnökség — mégis az ügy olyannyira előrehaladott, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat már csaknem egészen kész van s mint közvetlenül az illetékes miniszter­től értesült, nem lehetetlen, hogy az a legközelebbi jö­vőben a törvényhozó országgyűlés elé kerül. S biztosítja különben is a kérdezőt arról, hogy az elnökség, miként eddig megtett minden tőle telhetőt ez ügy sikeres és gyors elintézésére, úgy ezután is teljes erejével közremunkál arra nézve, hogy a prot. papi testület szűk anyagi hely­zetben levő tagjain a törvényhozó testület minél előbb segítsen. Fejes István a feleletet megnyugvással tudomá­sul vette s indítványára a konvent hálás köszönet nyil­vánítása mellett jegyzőkönyvbe vétette. Gr. Degenfeld Józsefnek a napi rendre vonatkozó előterjesztése után Molnár Béla. a Bukovinszky-alapítvány ügyében érkezett két miniszteri leiratot olvasta fel, melyet a konvent tudomásul vett. A karcsai egyház mütörténeti szempontból igen becses templomának segélyezése ajánl­tatik a vall. és közokt miniszternek. Ezután a közigazgatási bizottság jelentése tárgyal­tatott. Molnár Béla, a bizottság jegyzője bejelentette, hogy a bizottság elnökévé Szász Domokos püspök választatott. A konvent tudomásul vette. Érdekes eszmecserére adott alkalmat az Amerikában működő magyar reform, misszionáriusoknak a konventhez beterjesztett azon emlékirata, melyben arra kérik a kon­ventet. hogy nyújtson nékik segédkezet és erkölcsi támo­gatást arra nézve, hogy az amerikai magyar reform, gyü­lekezetek szorosabb kapcsolatba léphessenek az anyaor­szág reform, egyházával, még pedig akként, hogy ennek fenhatósága alatt alakítta.ssék meg az amerikai reform, egyházmegye, mely aztán egyik szerves részét képezné a hazai egyháznak; küldjön továbbá misszionáriusokat s kérik, hogy ezeket, kik úgyis Magyarországon nyerték ké­pesítésüket ,fogadja kebelébe; terjeszsze ki rájok is a hazai lelkészek minősítési törvényét s engedje meg nekik, hogy ők is tagjai lehessenek a magyar reform, egyház lelkészi Özvegy-árva gyámintézetének. Kiemeli az emlékirat, hogy az északamerikai »Reformed Church« segítsége és védelme alatt már hat missziói egyház szerveztetett, hogy az ottani hatóság (Board of Home Missions) hozzájárulásával külön magyar reform, egyházmegye alakult, melynek hívei s gyülekezeted napról napra mindinkább szaporodnak. Ezek­nek alapján a bizottság azt indítványozza a javas­latban, hogy miután az ottani reform, magyarok lel­készeiket innen kapják, vegye be őket a magyar reform, egyház kebelébe a konvent s részesítse kellő erkölcsi tá­mogatásban, de mielőtt ezt teszi, kérje egyházszervezetük beküldését. Br. Vay Béla igen örvendetesnek találja az amerikai hittestvéreknek és honfitársaknak a mi hazai egyházunkhoz való közeledését s bár nem kívánja, hogy a konvent azonnal eleget tegyen minden kérésüknek, de kötelessége felemelni szavát' az amerikai magyaroknak általunk történő támogatása érdekében. Minden aggoda-

Next

/
Oldalképek
Tartalom