Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1897-04-04 / 14. szám
remények közt megalkotott értekezletnek. Mióta az értekezlet elnökei, előbb Kovács Ferenc, majd a lángbuzgalmú Lukács Ödön elhaltak, az értekezlet alig adott életjelt magáról, mindössze 1896. nov. 20 án tartott egy választmányi gyűlést, de már a Szatmárra kitűzött közgyűlést is elhalasztotta, s a hitélet föllendítésére még semmit sem tett. Hogy azonban végképen elmúlni nem akar, hogy új erővel leendő fölkeléséhez még reményeket fűzhetünk, annak jele a jegyzőkönyvnek s azzal együtt a Nagyváradon tartott egyházi beszédnek és felolvasásoknak a kinyomatása. Az egyházi beszéd a Szabó Jánosé, a felolvasások ezek: I. A belmisszióról Csiky Lajostól II. A lelkészképzésről Gulyás Lajostól. III. Az egyházak és belhivatalnokok anyagi ügyeinek rendezéséről Ferenczi Gyulától. A lapokból mindezek immár ismeretesek. A füzet kiállítása, különösen papirosa nem nagyon dicséri a szoboszlói nyomdát. Ilyenekben a mai kor már több csint követel. (J) ** Emlékkönyv a mezőtúri egyház újvárosi templomának 1896- szept. 20-án tartott felavatási ünnepélyéről. Szerkesztette Kccskeméthy László, kiadta a mezőtúri egyház. Mező-Túr, 1896. 166. lap, ára 1 korona. — A könyvszámba menő füzet tartalma: a városrésznek és a templom építésének részletes története, melyet az alapkő letételének ünnepén a templom aljába befalaztak. Szerzője Kecskeméthy László ; továbbá Itíss Áron püspök felavató imádsága, Madarász Imre és Sarkadi N. István egyházi beszéde, GyÖry Lajos úrvacsorai, Turgonyi Lajos esketési beszéde s Dorogi Lajos esperes berekesztő imája; majd azon adakozók névjegyzéke következik, a kik az egyház által kibocsátott gyűjtő íveken az újvárosi templomra adakoztak, az adományok összege 5279 frt 11 kr; végül Turgonyi Lajos lelkész ama felolvasása is közölve van, melyet a belvárosi templomnak 1892. szept. 21-én tartott 100 éves jubiláris ünnepélyén tartott. A csinos kiállítású vaskos füzet, mely egyháztörténeti becscsel is bír s az új templom képével van díszítve, megrendelhető a mező-túri egyház pénztáránál. ** A Pallas Nagy Lexikona XlV-ik kötetének Lapunk mult számában közölt ismertetésből tévedésből kimaradt annak fölemlítése, hogy benne a protestantismus történetében kiváló szerepet játszott több jeles férfi életrajza is helyet foglal. így a Prónay bárók, a Ráday grófok, a Révészek stb. biografiája is. Különösen a Révész Imre életrajzát megfelelő terjedelemben, teljes alapossággal és tisztelő kegyelettel írta meg Balogh Ferenc debreceni theologiai tanár. Ezt a mulasztást, eshetőleges félreértések kikerülése végett, némileg helyrehozni kötelességünknek tartjuk. ** A baptista, vagy hogyan véded meg a te református kálvinista hitvallásodat. A nép számára írta Fröss Lajos, püspökladányi ev. ref. lelkész. II. kiadás, 25 1., ára 10 kr. — Egy kis apologia és polemika ez a füzet, melyben a baptismus rövid történetét vázolja, a baptismus tévtanait sikerülten cáfolja s a baptista rajongást és képmutatást élethíven mutatja be az ügyet tapasztalásból, de irodalmilag is jól ismerő szerző. A baptismus hitelvi rokonságban áll a gyászos emlékű anabaptismussal s a mennonita rajongással. Hazánkba a Hamburgból küldött baptista kalandorok hozták be s a régibb keletű nazarenismust lassanként csaknem egészen kiszorította. Főbb hitcikkeik: a gyermekkeresztség elvetése s e helyett a felnőttek bemerítése; a szervezett egyházi élet megvetése; az evangélium betűszerinti magyarázása s az isteni kegyelemnek a magok részére való kizárólagos lefoglalása; a nemzeti és hazafias érzés lenézése s e helyett bizonyos álmodozó világpolgárság hangoztatása; eskütől, katonaságtól való idegenkedés s a kegyességnek egész a képmutatásig túlhajtása stb. E hitelvi és erkölcsi tévedéseket a biblia és történelem világánál sikerülten, bár nem mindenütt elég népszerűen mutatja ki Erőss Lajos. Fejtegetéseit ezzel végzi: »Ébredj öntudatra, jó magyar népem! Eddig a vándor apostolok csak szóval mételyeztek, most már hozzányúltak a tollhoz is s egy Hamburgban »Wahrheitzeuge« címen megjelenő német férclapot "Igazság tanuja« név alatt magyarra fordítván, azt családi szentélyedbe, bibliád s zsoltárod mellé igyekeznek becsempészni. Vigyázz, ennek az áruló vendégnek s vezetőjének magad körében szállást ne adj !« stb. — A nagyon korszerű füzetet a mai szektáskodó világban melegen ajánljuk a nép közötti terjesztésre. Megrendelhető a szerzőnél Püspök-Ladányban. ** Értesítés a Tompa-reliquiák ügyében. Többször és többen kérdeztek már, hogy mi a sorsuk Tompa azon hátrahagyott egyházi beszédeinek, melyeket én rendeztem sajtó alá, kiadásukra pedig Ferenczi B. miskolci könyvkiadó vállalkozott volna? Hogy mi a sorsuk? Valószínűleg az örök feledés, ha a vállalat az eddigi példátlan közönynyel találkozik. Mint a kiadó értesít, mindaddig kockáztatott lépésnek tartja a reliquiák kinyomatását, míg az előfizetők és megrendelők megfelelő számmal nem lesznek, mivel az a sajnálatos, sőt vétkes érdeklődéshiány, mely a közönségnél a vállalattal szemben mutatkozik, semmi reményt nem nyújt arra, hogy a beszédek megjelenésük esetén kelendőségnek örvendenének. A kiadó azonban még mindig bízik abban, hogy, ha lassan is, de végre meglesz az előfizetőknek és megrendelőknek a vállalat sikerét biztosító száma. Újabban — mint hallom —• Sárospatakon buzgólkodnak egyesek az ügy érdekében. Egyebütt mélységes csönd. Pedig talán Tompa nem kizárólag Sárospataké, vagy épen Gömör megyéé, hanem — úgy gondolnám — az egész magyar hazáé. Én már appelláltam ez ügyben a magyar protestánsokhoz. Hasztalan. Ezúttal nem is teszem, csak a kérdezősködőknek kívánok feleletet adni a fentebbiekben. Debrecen, 1897. március 30. S. Szaló Józssf. EGY HÁ Z. A pesti ág. h. evang. egyház a napokban tartotta rendes évi gyűlését Horváth Sándor lelkész és Wagner Géza felügyelő elnöklete alatt. Horváth lelkész az évi jelentésben kiemelj hogy az új házassági rend nem okozott nagyobb bajokat az egyházi életben, mindössze