Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-03-14 / 11. szám

teszi maradandó értékűvé. A ki felüti és lapozgatja, meg­találhat ott mindent, a mire szüksége van, megismerked­hetik a kérdés felőli régi, elavult nézetekkel s a tudomány mai álláspontjával. S ha a dolog talán közelebbről érde­kelné s a tárgygyal behatóbban óhajtana foglalkozni, a mindegyik cikk végén levő »Litteratur« rovatban felemlítve találja mindazokat a rendszeres műveket, melyek a kér­déssel foglalkoznak. Úgy a szerkesztő, mint a kiadó igen nagy szolgálatot tett a paedagogia ügyének, mikor e monu­mentális munkát megindították s az aránylag olcsó ár mellett (kötetenként 15 márka) mindenkinek hozzáférhe­tővé tették. S igazán óhajtanunk kell, hogy a munka mi­nél szélesebb körben terjedjen el s minél több olvasót szerezzen magának, hogy nevelésügyünk, mely csak újabb időben kezd kibontakozni az oktatásügy »védőszárnyán alól, minél több s minél hivatottabb munkást nyerjen általa. Adorján Ferenc. EGY HÁ Z. A kultuszminisztérium költségvetését folyó hó 10-én letárgyalta és változtatás nélkül elfogadta a kép­viselőház. Kultuszvita jóformán alig volt, most inkább a tanügyi kérdések voltak előtérben. Vallásügyi kérdésekkel a néppárti képviselők hozakodtak elő, de nagyobb érdek­lődést nem keltettek és figyelemreméltó dolgot nem igen műveltek. Marsovszhy és a két Zichy gróf az autonomia kérdését próbálták ébresztgetni, de ez, úgy látszik, alszik. A kongrua rendezésében a jövedelem-bevallások felülvizs­gálásáig haladt az ügy. Zichy Aladár gróf a revizió kér­dését is megpendítette, de visszhangot nem keltett a szava. — Sajnos, hogy ebben az általános egyházpolitikai csönd­ben a protestáns lelkészek fizetés-kiegészítéséről sem volt egy szó sem. Nem tudjuk, azért-e, mert immár bevégzett dolog a protestáns kongrua, vagy azért-e, mert úgyis hiábavaló, de tény, hogy számos protestáns képviselőink közül egyik is még csak meg sem kérdezte az intézőktől, lesz-e valami ebből a sokszor igért fizetés-kiegészítésből ? Az amerikai magyar reformátusság szervez­kedése örvendetesen halad előre. Folyó évi január 15. következő napjain Clevelandban egyházmegyei gyűlést tartottak Ferency esperes elnöklete alatt. A gyűlésen jelen voltak: Ferenczv Ferencz pittsburgi lelkész és esperes, De­meter Bertalan new-yorki lelkész, Harsányi Sándor cleve­landi, Kalassay Sándor bridgeporti, DóJcus Gábor s.- nor­walki lelkészek s az illető egyházak világi képviselői. Ez volt a második traktuális gyűlése (az elsőt 1896. julius 4-én Trentonban tartották) az amerikai magyar reformá­tus egyházaknak. A szervezet veleje ez: Az angol ref. misszió felügyelete alatt az amerikai ref. magyarság önálló egyházmegyét alkot, belkörűleg intézi saját közigazgatási törvénykezési és fegyelmi ügyeit és kiegészítő szerves részét fogja ícépezni a magyarországi egyetemes ref. egyháznak, melynek főhatóságához, a konventhez megerősítés végett már elküldötték az egyházmegyei törvényjavaslatot, mely­nek elvei a hazai ref. egyház által elfogadott zsinatpres­byteri rendszeren nyugosznak. A clevelandi gyűlés határo­zatai között nevezetesebbek, hogy »Ref. egyesüleU-et szer­veztek, melynek célja az Amerikába kiszakadt híveket egy zászló alá terelni és társadalmilag összetartani s támo­gatni ; hogy a megüresedett carmeli és trentoni misziói állásokra lelkészekért a sárospataki theologiai akadémiá­hoz fordultak; hogy Chicago és Wilkesbarrc városokban új missziói állomások szervezhetését kérelmezték az angol missziói hatóságoktól stb. — Mi nagy lelki örömmel szem­léljük amerikai hittestvéreink egyházi tömörülését, szervez­kedését s csak hálával fogadhatjuk angol hitfeleink dicsé­retes áldozatkészségét, melylyel immár hét helyen tart fenn magyar ref. egyházat. De ez a lekötelező buzgóság kétszeresen kötelez bennünket is arra, hogy az új világba kiszakadt hittestvéreink iránt az eddiginél nagyobb érdek­lődést tanúsítsunk, őket erkölcsileg és anyagilag támogas­suk. Ügyök hivatalosan is előkerül a most összeülendő egyetemes konventen, s egyházi főhatóságunk bizonyára örömmel öleli testvéri keblére amerikai véreinket! A gyülekezetek életéből. Tisza-Sasson a ref. egy­házi földek ulán kivetették az ármentesítési adót. Az egy­ház pénztára üres, a híveknek kellene fizetni, de azokat is százfelé húzza az ág. Elhatározták hát, hogy ők nem fizetnek, fizessen a földeket használó pap és tanító. A moz­galom terjedt, a nép elkeseredve, fenyegető csoportban nyomult a jegyző, pap és tanító háza felé. A jegyzőbezár­kózott s puskát mutatott, a tanítók egyikét azonban a fel­dühödt nép tettleg bántalmazta. Az őrjöngő tömeg elől a pap elmenekült. A lázadást a főszolgabiró fojtotta el, ki a bujtogatókat elfogatta s a törvény kezébe adta. Bizony szomorú egy eset, mutatja, hogy egyházi életünk elkietle­nedett, oda a hitbuzgóság és áldozatkészség. De egyúttal mutatja azt is, mily óriási terhek vannak a nép vállán, melyek nyomása alatt a végletekig képes menni. Itt az ideje az egyházi terhek rendezésének s az 1848. XX. t.-c. meg­valósításának. (J.) (Hát a hitre ébresztésnek? Szerit.) A protestáns esték Pozsonyban az ág. h. ev. theologiai tanárok vezetése alatt március 6-án a közön­ség élénk érdeklődése mellett tényleg megkezdődtek. Ezek a hitépítő és ker. ismeretterjesztő felolvasások a belmisz­szió szolgálatában állanak s a kezdet után ítélve szép reményre jogosítanak. Március 6-án a megnyitó beszédet Trsztyénszky Ferenc esperes s theol akad. tanár tartotta, mely után »A nőkérdés a keresztyén egyházban* cím alatt dr. Masznyik Endre theol. akad. igazgató-tanár tar­tott tetszéssel fogadott érdekes felolvasást. — A böjti fel­olvasási sorozat programmja a következő: II. Március 13 án: Az én meséskönyvem. (Aforizmák a gyermek­nevelés köréből.) Gaál Mózesné urnő. A régi Egyiptom vallása. Stromp László theol. akad. tanár. III. Március 20-án: A kurucvilág költő asszonya. Kovács Sándor theol. akad. tanár. IV. Március 27-én : Képek az angol egyházi életből. Balogh Elemér ev. ref. lelkész. V. Április 3-án: Nőideálok. Hörk József thel. akad. tanár. VI. Április 10-én: A hit bibliai képekben. Raffay Sándor theol. akad. tanár. Berekesztő beszéd. Trsztyénszky Ferenc esperes s theol. akad. tanár. E programm alkalomszerűen szavalatokkal, ének- és zene-előadásokkal bővül. Derék dolog, csak előre!

Next

/
Oldalképek
Tartalom