Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-03-14 / 11. szám

totta és Úr a királyságának székét«. Hilprecht szerint a Kr. e. 4000 évvel élhetett. Majd az Ur dynastiát egy más, Lagesból származott dvnastia szorította le helyéről. Ezt a Lagos dynastiát pedig Sargon és vele a szemita uralom váltotta föl. Igen fontos fölfedezés a régi babylonok ve­gyült szemita és sumeri nyelvének közeli rokonsága a velők egykorú egyiptomiak nyelvével. Néhány agyagtábla feliratát Mr. Pinches a British Museum hivatalnoka megfejtett. Ezek között van Kkam­murabi vagy Ammi-rabi, a Genesis Amropheljének levele, mely a királyok háborújának történetét megvilágítja: »Eri-aku vagy Ariokh Elam királyanak Kudur-Laghgamar segítségével elűzte Sin-indiunamot a Babylonia déli részén levő Larsa előbbi királyát. Sin-idiunam a babyloni király­hoz menekült és ott várta az alkalmas időt. Végre Kham­murabi elég erősnek hitte magát az elamitáktól való függés lerázására. A háborút eleinte nem igen szerencsésen foly­tatta. Kugur-Laghgamar a Genesis Khedomlaomert-je se­gítségül hívta az Umman-mandákot vagyis Kurdisztan nomád népeit, kiknek főnöke Tudghula, a Genesisben Thidal és ezek segítségével elfoglalta Babylont és Bél-Meradakh szentélyét megfertőztette. Ezért az istenek segít­ségére jöttek Khammurabinak. Végre is az ő javára dőlt el a háborű. Az elamiták igája lerázatott, Larsát vissza­kapta előbbi ura. Khammurabi pedig egy független baby­loni birodalmat alapított.* Imé az ótestamentom adatainak bizonyítékai így asattatnak ki Chaldea homokjából. Chr. W. a—s. IRODALOM. ** »Az eperjesi ev. ker. Collegium története * című mű kiadója, Bernovits Gusztáv meghalt, a mű nyo­mása megakadt. Most Hörk József, a mű szerzője követ­kező kéréssel fordul a megrendelőkhöz: »A munka egész anyagi, nyomdai és könyvkereskedői kezelése a boldogult, súlyos betegsége által gátolt kiadóra lévén bízva és az előfizetők vagy vevők közül én csak azon 55-nek becses címét ismervén, kik a munkát nálam rendelték meg: azon alázatos kérelemmel fordulok mindazokhoz, a kik nem nálam rendelték meg a művet, s általában művem minden barátjához: méltóztassanak engemet becses címük­ről és arról, mikor és hogyan rendelték meg művemet és mennyit méltóztattak beküldeni, kegyesen értesíteni — hogy én — ki el vagyok határozva, mert kötelességem­nek ismerem, az egész munkát kinyomatni — tudjam kinek és hová küldjem művemet? — Ez utóbbi kérdé­sekre ugyanis volt kiadóm irataiból tájékozást nem nyer­hettem, Teljes tisztelettel kérem tehát »Az eperjesi ev. ker. Collegium története* című művem mélyen tisztelt előfizetőit, barátait, általában azokat, kike művemet meg­szerezni óhajtják : méltóztassanak kérésemet meghallgatni és értesítéseiket, előfizetéseiket én hozzám ide, Pozsonyba, (Donnerutca 16. sz.) alá küldeni. A munka ára a régi marad. Az egész mű ára 5 frt — az első füzet ára 1 frt 50 kr. a második füzet ára 2 frt, a harmadik füzet ára 1 frt 50 kr. Füzetenként is lehet előfizetni. A kik nálam fizettek elő, minden további értesítés alól fel vannak mentve. Kiváló tisztelettel kelt Pozsonyban 1897. február 22-én Hörk József, volt eperjesi ev. ker. collégiumi igazgató, egyetemes ev. theol. akadémiai tanár. ** »A Szalay-Baróti-féle Magyar Nemzet Tör­ténetiéből, most megjelent 57-ik füzetben az ausztriai uralkodóház százados harcait a törökök ellen, a magyar szabadságharcok megszüntetését és Erdélynek az ausztriai uralom alá, visszahódítását mondja el a szerző. A füzet műmelléklete: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor megerősíti a nikolsburgi békét. Képek: Miksa Emá­nuel bajor választó. Székesfehérvár XVII. századi látképe. Nándorfehérvár XVII. századi látképe. Veterani Frigyes tábornok. Lajos bádeni őrgróf. Harc a törökökkel. Nagy-Kanizsa XVII. századi látképe. A szalánkemeni csata. Teleky Mihály arcképe és aláírása. Az erdélyiek Károly lotharingiai hercegnek bemutatják hódolatukat. Apaffy Mihály fejedelem arcképe és aláírása. II. Apaffy Mihály sodronyinge. A »Diploma Leopoldinum« első két oldala. A derék munka füzetenként 30 krért Lampel R.-nél rendel­hető meg. ** »Az 1848/49-iki magyar szabadságharc tör­ténete* című illustrált munkából most jelent meg a 76-ik füzet, a melyben Gracza György az orosz betörés kap­csán a zsigárdi s a peredi ütközetet stb. beszéli el. Igen szép része a füzeinek az a rajz, a melyet a tömösi szoros védelméről és Kiss Sándor hősiességéről ad. A füzet képei ezek: A somosi ütközet 1849 junius 23-án. Paskievitsch felhívása az oroszok betörése előtt. Paskievitsch Iván eri­vani gróf, varsói herceg. Gróf Kreith József matiszovai lelkész megtámadja a betörő oroszokat. ** Egy német paedagogiai encyclopaedia. Körül­belül két éve, hogy a német könyvpiacon egy sokat igérő vékony füzet jelent meg, a mely ezt a címet viselte: »Encyclopádisches Handbuch der Pádagogik, heraus­gegeben von W. Rein, Jena, Verlag von Hermann Beyer u. Söhne, Langensalza*. A füzet borítéklapján két igen jó hangzású névvel találkoztunk, W. Rein jenai tanár és kiváló paedagoguséval, a ki a nagy munka szerkesztésére vállalkozott s hogy feladatának megfelelhessen, munkatár­sakul az egész kontinens nevezetesebb paedagogusait maga köré gyűjtötte, és H. Beyer langensalzai könyvkiadó cégé­vel, a mely mint sok érdemes philosophiai és padedago­giai munka kiadója a német könyvkiadók sorában már régen az első helyek egyikét vívta ki magának. Azóta a Handbuch füzetei gyors egymásutánban jelentek meg, úgy hogy ma már a monumentális munka II. kötete is elké­szült. Ebben 920 lapon. 134 cikkelyben tárgyaltatnak a paedagogia egyes kérdései, kezdve az »Erziehender Unter­richt«-on s végezve a »Griechische Erziehung«-gal. A munka, miként címéből is látható, encyclopaedikus és betűsorban haladva kiterjed a nevelés összes kérdéseire, a kevésbbé lényegesekre épúgy, mint a fontosabbakra. Hogy a cikkek mily terjedelmesek, azt a fenti számada­tok is mutatják. Sokkal fontosabb azonban, hogy alapo­sak és tárgyukat teljesen kimerítik, s lélektani és philoso­phiai alapon állanak. A Handbuchot épen ez a körülmény 22*

Next

/
Oldalképek
Tartalom