Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-02-14 / 7. szám

lános egyetértésre, békességre, a szentségre; a második eljövetelnek előre való kijelentésével az Isten előbbi ítéletére való vonatkozás erősíttetik (III. 9—IV. 19.). V. A pásztoroknak gyakolati buzdítása az ő kötelességeik teljesítésére.* Ennyit és nem többet szól a Péter első leveléről. Kétségen kívül több szükséges, hacsak innen akarunk ismereteket szerezni, de az útbaigazítást ebben is megtaláljuk. A XVI. fejezet az evangéliumok harmonikus voltát igazolja, felsorolván az egyes egyező helyeket. A XVII. A mi urunk csodái címet viseli s felsorolja a csodákat azoknak helyével együtt. A XVIII. a parabolákat; a XIX. A Krisztus neveit, címeit és hivatalait sorolja tel (pl. A világnak világossága. Ján. VIII. 12. IX. 5. Juda törzsének oroszlánja. Jel. V. 5). A XX. a Krisztusra vonatkozó jövendöléseket írja ki az ótestamentumból. A XXI. a Krisztusnak az ő feltámadása után való megjelenéseit sorolja fel. A XXII. Heródes családfáját ismerteti. A XXII. a cselekedetek könyvének és az apostoli leveleknek időszámításáról vet világot, feltüntetvén a római és keresztyén időszámítást. A kiindulási pontot a Krisztus utáni 30-ik év jelöli s így Pál apostol első missziói útjának a végét 48—46-ra teszi s Jakab apostol levelét teszi az első helyre s 61-ben írottnak mondja. A XXIV-ik Pál térítő útjait ismerteti s a helyeket, a hol gyülekezeteket alapított. A XXV-ik fejezet Pál római útját írja le. A XXVI-ik az újtestamentumban előjövő speciális könvörgéseket sorolja fel (pl. Jézus imája az ő gyilkosaiért Luk. 23: 34., a farizeus imája Luk. 18: 11. Hálaadás az ő igazságosságáért). A XXVII-ik az újtestamentumban előforduló ótestamentumi idézeteket sorolja fel (pl. Máté 21: 42. »A kő, melyet az építők letettek* 118. Zs. 22, 23.). A XXVHI-ik az újtestamentumban előjövő ótestamentumi vonatkozásokat említi fel, (pl. Krisztus született Bethlehemben és a Dávid házából. János 7: 42. Mikeás 5: 2.). a melyekre az újtestamentumban vonatkozás van (pl. József megismerteti magát testvéreivel. Csel. 7, 13. 1. Móz. 45, 1.). A XXIX. fejezet azokat az ótestamentumi eseményeket sorolja fel. Az első vagy a főrészben ezekről van szó. Sok szép, sok okos dolog van a röviden említett fejezetekben, de mint a felsorolt címekből is észre lehet venni, sok mellékes és egyáltalában nem fontos dolgokra is súly van itt fektetve és pedig a fődolognak a rovására. De azért azt el kell ismernünk, hogy ezek a mellékes dolgok is érdekesek A második szakasz 17 fejezetben a »Bibliai országokat* ismerteti, kiterjeszkedvén azoknak ethnoiogiájára, a zsidó sectákra, a melyek közül röviden felemlíti s röviden jellemzi az essenusokat, farizeusokat stb., a nagy tanácsot s más hivatalos testületeket; a zsidó évszámítást; a szentföldnek föld és helyrajzát; a hegyeket, folyókat, állatokat, a négylábúakat, szárnyasokat, a hüllőket, halakat s rovarokat egyaránt; a fákat, füveket, virágokat s mindezeknek görög, héber s botanikus nevét, s mindenikkel kapcsolatban némi jegyzetet. Feltaláljuk ebben cl SZcl~ kaszban a biblia országainak a geologiát; a bibliában felemlített drágaköveket, ezeknek régi és újabbi neveit: a zenéről s a hangszerekről is nyerünk felvilágosítást; s megismerhetjük a súly- és hosszmértéket; az idő beosztását és a pénznemeket. (Curiozitásból fel van említve, hogy Józsefet az ő testvérei 20 ezüst pénzért adták el s ez annyi, mint 2 font 7 silling, vagyis 11 dollár 28 cent.) Feltaláljuk itt a régiségeknek, öltözeteknek s más efféléknek a szómagyarázatát (például kenyér, a sütemények közül egy; süttetett a tűzhelyen vagy a kemencében. A szegények árpakenyeret ettek s olajjal vaj helyett stb.). Látszik minő nagy apparatussággal van ez a rész kidolgozva. Legyen az akár a népre vonatkozó tárgy, akár egy rovar, legyen fű, fa, növény vagy vadállat, a miről felvilágosítást akarunk nyerni, mind-mind megtaláljuk itt. Az elől említett néprajz meg épen kitűnő. A III-ik szakasz az elavult vagy kétes értelmű szavakat, azoknak szentírási helyét s magyarázatát adja. A IV-ik szakasz tárgymutató, a szó teljes értelmében (pl. Ádám teremtetik. Gen. 1. istenfiának neveztetik. Luk. 3: 38; megáldatik. Gen. 1: 28; elhelyeztetik az Édenben. Gen. 2:8: először neveztetik Ádámnak. Gen. 2: 19; az első Ádám I. Kor. 14: 45; I Thim. 2: 13; s így tovább s legutolszor. I. Kor. 15: 45.) Az V-ik szakasz egy kimerítő gyűjteménye a bibliában megegyező szavaknak. (Gonosz erről egész lapra van feljegyzés.) A Vl-ik szakasz a tulajdon neveket sorolja fel és egyben le is fordítja (pl. Joab, Jehova atya. 2. Sam. 2,13.) A VH-ik szakaszban 12 térkép van közölve. Az Oxford teacher's bible ennyiben ad magyarázatot az ó és újtestamentumról. Hozzá adván még ez ismertetéshez, hogy a magyarázati részt különféle illusztrációk előzik meg (pl. a héber, foeniciai, görög és latin abce, a moabita kő; részlet a codex sinaiticusból stb. mintegy 62), akkor mindent elmondtunk erről a bibliáról, a mi ez ismertetés körébe vág. Az arra illetékeseknek a lelkében bizonyára él a képe egy magyarázatos bibliának, de hiszem, hogy az a kép csak tökéletesebbé lehet, más efféle műveknek a megismerése által, mert ezekből át lehet venni a mi jó, el lehet hagyni a mi a célnak nem használ. Épen ez okból gondolom, hogy rossz munkát nem végzek e bibliáknak a megismertetésével. Adná Isten, hogy rövid időn belől saját, zengzetes nyelvünkön olvashatnék a bibliát s a hozzácsatolt magyarázatokban találnánk tudományt, bölcseséget, igazságot és evangeliumi szellemet. Bridgeport (É.-Amerika). Kalassay Sándor, ev. református misszionárius. MISSZIÓUGY. A »Törökszentmiklósi Református Szeretetegyesület munkásságáról,* A kegyelem Istene felettébb áldottá tette e munkaévet a tekintetben, hogy egyesületünk három új intézmény keletkeztetésénél buzgólkodhatott kezdeményezőként. így már márc. 29-én egyhangú határozatával készí* Ezt a jelentést nyomtatásban kaptuk s egyes helyi vonatkozó részletek kihagyásával közöljük. Bizonyságául annak, hogy hitbuzgó lelkipásztori munkássággal mennyi szép és jó keresztyén munkát lehet végezni nálunk is. Az ilyen tettek a legfényesebb cáfolatok ama szóbeszédre, hogy a belmisszió »idegen* növény, »félszeg és egészségtelen theologia* folyománya. Hát ba ez egészségtelen theologia, hadd lássuk annak az úgynevezett egészséges theologiának a gyümölcseit ? Mert »az ő gyömölcseikről ismeritek meg őket; vájjon szednek-e a tövisről szőlőt, vagya bojtorjánról figét?* Ezt a Jézus Krisztus tanítja, nemcsak a Sserk.