Protestáns egyházi és iskolai lapok – 39. évfolyam – 1896.

1896-11-01 / 44. szám

IRODALOM. ** Magyar írók élete és munkái. A m. t. aka­démia megbízásából írta Seinnyei József, a m. nemzeti múzeum hírlap-könyvtár őre. V. k. 1 füzet (38. f.), Buda­pest, 1896. Hornyánszky V. nyomdája. Ára 50 krajcár. Ennek a hézagpótló munkának, mely a magyarországi írók életrajzi adatait, munkáik jegyzékét és a róluk szóló dolgozatok sorozatát foglalja magában, most megjelent 38. füzetében az »Iczés — Inkey« címszók közé eső írók biográfiái és bibliográfiái adatait közli a nagyszorgalmü szerző. Ismertebb nevű írók e füzetben Ihász Gábor a nyelvtaníró, Illésy György a hírlapíró, Illyés Bálint a költő, Ilosvay Lajos a khemikus, Ilosvai S. Péter a Toldi Miklós írója, Imling Konrád a jogi író, Imre Sándor a nyelvész, Indali (Erdélyi) Péter a tankönyvíró stb. Az eddig kiadott 38 füzetben immár 8708 életrajz jelent meg. A becses munka mindazoknak melegen ajánlható, kik irodalmunk története iránt érdeklődnek. ** Die Osterreichisch-Ungarische Monarchie cím alatt dr. Umlauft szerzőtől jeles földrajzi és statisz­tikai kézikönyvet ad ki 30 kros füzetekben a Hartleben könyvkiadó cég Bécsben. Az egész mű 25 füzetben, 200 illusztrációval és 15 térkép-melléklettel oly szép kiállítású, hogy valóságos díszmű számba vehető. Maga a szöveg, mely most már harmadik kiadásban lát napvilágot, lelki­ismeretes és alapos tudós munkája, s eddig 12 fűzet jelent meg belőle. Most az 5—12-ik füzeteket kaptuk, melyek­ben Ausztria és Magyarország hegyrendszerei, síkságai, folyói, tavai, vízesései, csatornái, tengerei, majd a két or­szág meteorologiai viszonyai és növényei vannak beható­lag ismertetve. A munka tudományos alapon, de nem a nehézkes szakszerűség modorában, hanem a művelt közön­ség által élvezhető népszerű nyelven van írva. Térképei közül igen szépek az osztrák Alpesi-tartományokat (7 f.) a Cseh-Morva-országot (8 f.), az Ausztria-Magyarország hegy- és folyam-rendszerét (10. f.) és a Magyarbirodal­mat (11. f.) ábrázoló színezett térképek. Megrendelések Hartleben A. könykiadó hivatalába, Bécsbe intézendők. E G Y HÁ Z. A dunamelléki egyházkerületi értekezletről e Lap mult számában megjelent tudósításba téves közlés került. A történeti hűség kedveért megjegyzem, hogy György László úr egy szót sem szólott a magyar pole­mikusokról, hanem B. P. (Böszörményi Péter) 1792-ki könyörgéses könyvéről, Kálvin Institutióiról, a Helv. Con­fessióról. A magyar polemikusok és Alvinczy kiadását különösen, én magam sürgettem. Kérem ennek a kiiga­zítását a legközelebbi lapban. Nagy-Kőrös, 1896. október hó 28-án. 11. Kiss Kálmán. Újabb és újabb mellőztetésünk cím alatt a követ­kező jogos felszólalást olvassuk a >Sárospataki Lapok «­ban. Az új igazságügyi palota felavatása nagy ünnepélyes­séggel történt meg okt. hó 20-án. A meghívottak úgy néztek rá az országházzal szemben lévő új palotára, mint ezredéves létünk egyik nagy emlék-művére s úgy üdvö­zölte azt az igazságügynek mostani minisztere is, Erdély Sándor. Az épület 3V 2 millió forintba került; azért eny­nyibe, mert — mint a miniszter elejtette — ők belátták azt, »hogy a hely, a hol kimondatik, fényét és súlyát emeli az igazságnak*. A fényes épület felavatására sokan voltak egybehíva az előkelőségek. Ott voltak a minisz­terek, államtitkárok, a legfőbb birák, az egyetemi tanárok, a város képviselete, a rendőrség feje, s ott volt Gsászka György kalocsai érsek is; és mikor az üdvözlő beszédek elhangzottak s a záró kőbe az emlékokmányt elhelyezték s a király a 3-as kalapácsütést elvégezte és a főhercegek is teljesíték ebbeli tisztüket: akkor előállott Kalocsa érseke és a zárókövet megáldotta! Kerestük a napi lapok által köz­lött díszes névsorban a többi egyházak papi képviselőit, de nem találtuk. Az igazságügyi palota felavatásánál is igaz­ságtalanság történt tehát velünk a Bánffy aegise alatt, ebben a millennáris nagy esztendőben, a képviselőválasz­tások küszöbén! A pozsonydévényi várhegyen épült ezred­évi emlékműnél sem történt különbül. Ott ugyanis okt. hó 18-án Boltizár János püspök, érseki helynök mondott csendes misét, a többi egyházak pedig (az ág. evangéli­kusoké is, a kik pedig ott jó erőben vannak!) — ünne­pélyesen mellőztettek — a vallásegyenlőség nagyobb dicső­ségére ! A brassói ezredévi emlék-ünnepélyen ott volt ugyan 3 prot. püspök is, de nem jutott egyéb szerepök, mint pohárköszöntőt mondani a fehér asztalnál, a mi pedig még sem eléggé hiva'alos kifejezése a vallás-egyenlőségnek. A tornai ref. egyházmegyét, mint a bibliai Jóbot, igazán meglátogatta az Úr. Nenány év alatt egymásután veszíti el espereseit. A 90-es évek elején élete delén várat­lanul ragadta el tőle Vajányi Lajost s alig hogy meg­nyugodott és megvigasztalódott új esperesében, Gyarmathy József, szilicei lelkészben, már örömét megint bánatra változtatta a sors. Gyarmathy ez év tavaszán rövid ideig tartó orbáncbetegségnek lett hirtelenül és váratlanul ál­dozata. A kis egyházmegye könyes szemekkel nézett új esperes után s megválasztotta Gyarmathy ipját, id. Ka­possy György jabloncai lelkészt, a kit most az októberi sárospataki egyházkerületi gyűlésen avattak föl két más esperes társával együtt. Alig hogy hazament Kapossy az avató gyűlésről, a Gondviselés általa és benne is meg­szomorította a tornai egyházmegyét. A jólelkű, öreg lel­kész annyira kesergett veje halála, leánya és árva unokái sorsa felett, hogy emlékezetét elveszítette. Tragikus sorsa mély megdöbbenést és részvétet keltett mindenfelé. Az esperesi hivatal vezetését ideiglenesen Lükő Béla, görgői lelkész vette át. Orgonaavatás. A mezöberényi reform, egyházban minap avatták fel az ezredév emlékére közadakozásból épített díszes orgonát, mely Dangl Antal fia aradi cég műve. Az ünnepélyen jelen volt az egyházmegye espe­rese, Szabó János is. Az ünnepi beszédet Illyés Endre, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom