Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-11-22 / 47. szám

Nagy irodalmi munkálkodást fejtett ki, legfőképen a tankönyv-írás és egyes tanügyi kérdések tisztázása tekintetében. A régebbi évek folyamán buzgó munkatársa volt a »Sárospataki Füzetekének, nemkülönben Lapunknak, a >Protestáns Egyházi és Iskolai Lap«-nak is. Jelesebb és több kiadást ért tankönyvei: »Vezérkönyv a természettan tanításához * Krüger után 1868 (ötödik kiadás); »Kézikönyv a természettan tanítására* 1863 (nyolcadik kiadás); jelenleg is használatban levő tankönyve:»Magyarország története népiskolák számára* stb. Nagyobb tanulmányai: »Az alapok és alapítványok jogi természetéről: (Prot. Egyh. és Isk. Lap); »Államsegély és autonomia*, röpirat 1881. A protestantismusnak szeretete jellemzi őt tisztes öreg kort ért életén keresztül. Buzgó vallásosság irányította minden lépését; teljes mértékben megérdemli, hogy igaz kegyelettel emlékezzünk meg róla minden időben. Debrecenben, hova két év előtt költözött családjához — nyugodni: nagyszámú tisztelőinek s mindannyiuknak őszinte részvéte kisérte ki őt utolsó útjára, a temetőkertbe. . . . Áldott legyen emléke közöttünk! . . . (i. zs. b.) IRODALOM. ** A sárospataki ev. ref. egyház templomairól Adalékul az evang. ref. egyház történetéhez írta Szinyei Gerzson. Sárospatak, 1896., Steinfeld Jenő nyomása, 61 kis nyolcadrétü lap, ára 1 korona. A tiszta jövedelem a sárospataki evangelikus református templom-alap javára fordíttatik. A sárospataki templomot, mely 1781-ben épült, a folyó évben restauráltatta a gyülekezeti tagok áldozatkészsége. Ebből az alkalomból Szinyei Gerzson sok érdekes dolgot mond el e füzetben a pataki régi templomokról és a mostani templom építésének körülményeiről. Sárospatak, köztudomásúlag, régi egyház, a reformációnak egyik első tűzhelye hazánkban. Gyülekezete 1531-ben Perényi Péter pártfogása alatt alakul meg. E Perényi Péternek hitbuzgó fia, P. Gábor építtette azt a költséges templomot, melyet 1671-ben először, 1686-ban erőszakkal és végleg elvettek és mai napig használnak a római katholikusok. Ebbe jártak templomba s itt vannak eltemetve Perényi Péter és neje Székely Klára; Perényi Gábor, a templom építtetője; Dobó Ferenc az egri hős fia; Lorántffy Mihály a nagyszivü Lorántffy Zsuzsánna édes apja; Lorántffy Zsuzsánna I. Rákóczy György fejedelem felesége; II. Rákóczy György fejedelem; Perényi Zsófia stb. E fényes időszakot gyászos korszak követte. Díszes kőtemplomából előbb a szécsenyi gyűlés után hevenyészett kis fatemplomba, azután negyven évig az 1726-ban épített nagyobb fatemplomba szorult a megtépett gyülekezet. Mikor József császár magyarországi kőrútjában Sárospatakot is meglátogatta, hozzá folyamodtak a lassanként ismét fölszaporodott pataki kálvinisták, hogy egy 2000 embert befogadó kőtemplomot és tornyot építhessenek. De a Helytartótanács, melyhez a folyamodvány került, mindenféle ürügyek, akadékoskodások címén úgy el húzta-halasztotta a dolgot, hogy a buzgó patakiak csak 1776-ban foghattak a templom építéséhez, s az építés közben is szenvedett zaklatások és vizsgálatok miatt csak 1781-ben, a türelmi rendelet megjelenése után fejezhették be ezt a díszes nagy templomot, melyet azóta használnak s az idén restauráltattak. Ez a templomépítési küzdelmet s a régi (most róm. kath ) templom történetét ismerteti közvetlen forrás alapján a Szinyei becses és értékes munkája, melyet melegen ajánlunk olvasóink s különösen a történetkedvelők pártoló figyelmébe. ** Dolgozatok a gyakorlati lelkészet köréből. E cím alatt dr. Tüdős István sárospataki theol. tanár tollából tizenégy egyházi, kilenc temetési, két esketési beszédet és három imádságot tartalmazó, 11—12 íves müvet bocsát közre Lövy József fia könyvkereskedő Miskolcon. Dr. Tüdős Istvánt mi is olyan lehetséges és jeles készültségű embernek ismerjük, kitől csak jót és értékeset várhatunk. A kiadásra szánt »dolgozatokban« foglalt beszédeket miskolci segédlelkészsége idejében írta és mondta el, melyekkel kartársai és a nagy közönség részéről osztatlan elismerést vivott ki. Előfizetési ára 1 frt 30 kr. Felhívjuk rá a gyakorló lelkészek pártoló figyelmét. ** A magyar stílus. Irta Kulcsár Endre. Első kötet. A kifejezés ereje. Debrecen, 1896. Lá?zló Albert bizománya. Ára 2 frt. E napokban hagyta el a sajtót az első magyar tudományos stilisztikának emez első kötete, írója Kulcsár Endre, a debreceni ev. ref főgimnázium tanára, a ki önálló művekkel is gyarapította már a magyar irodalmat, de főleg számos nyelvészeti cikket írt a Magyar Nyelvőrbe és egyéb enemű szaklapokba. S ím most olyan tudományos munkával lép fel, mely nemcsak az úttörés dicsőségére tart számot, hanem terjedelménél, a tudomány mai színvonalán álló tárgyalásánál és adatainak bőségénél fogva méltán felhívja magára a közügyeimet. A nagyszabású munka három kötetből fog állani ; az élső kötet szól a kifejezés erejéről, a második a kifejezés szabatosságát ól, a harmadik a kifejezés szépségéről. Ily széles alapon és tudományos modorban még a magyar stílust nem tárgyalták. A magyar stilisztika eddig csak iskolai kézikönyvekre korlátozódott, s e tankönyvek sem követtek megállapodott rendszert. Kulcsár Endre próbát tesz a magyar stílus mai állásának és fejlettségének feltüntetésére, s teszi ezt annyi szorgalommal, s körültekintéssel, hogy munkája, főként a szakkörök részéről lehetetlen, hogy a legmélyebb érdeklődést ne keltse. Művének értékét különösen sokszorozzák a temérdek, találó idézetek, miket szerző több évi fáradhatlan szorgalommal gyűjtött össze. E tekintetben figyelme még az idegen nyelvek rokon vagy épen ellentétes kifejezéseire is kiterjed, összeveti azokat a magyarral s némi megengedhető chauvinismussal legtöbbször a magyar kifejezésnek