Protestáns egyházi és iskolai lapok – 39. évfolyam – 1896.

1896-07-12 / 28. szám

után egyhangúlag tette magáévá a szakosztály a követ­kező határozati javaslatokat: t. A gimn. nevelés súlypontja az irodalmi képzésre, még pedig a klasszikus irodalomra, mint egyetemes em­beri alapra, másfelől a magyar irodalomra, mint a nem­zeti öntudat és műveltség alapjára helyezendő, de e mellett a reáltudományoknak is megfelelő hely biztosítandó a tantervben. 2. a) A nemzeti irányú nevelést szélesebb körben kell érvényre juttatni, b) helyre kell állítani: a klasszikus irányú nevelés egységét és a görög pótló tanfolyam nagy részét a közös tantervbe kell illeszteni, c) a reáltárgyak tantervét az általános műveltség közös alapjainak bizto­sítása végett közelebb kell vinni a reáliskola tantervéhez. A főiskolai szakosztályban dr. Lengyel Béla elnök­lése és dr. Hegedűs István jegyzősége mellett szintén fon­tos kérdések fölött tanácskoztak. Első tétel: A jogi oktatás s ezzel kapcsolatban a jogakadémiák fejlesztésének kérdése. Előadója Bozóky Ala­jos dr. jogakadémiai igazgató. Javaslatai oda irányulnak, hogy a jogakadémiák szervezete összhangba hozassék az egyetemmel. Az önkéntes szolgálat miatt elvett félév helyreállítását kivánja. A táblai székhelyeken önálló jogi vizsgálatot. Heinrich Gusztáv erre azt javasolja, hogy a jogakadémiáknak egyetemi szervezetet kell adni, egyran­gúvá kell tenni az egyetemmel s a viszony egyetemi tör­vényben szabályozandó. Bozóky, Móricz Károly, Zoványi és mások felszólalása után a szakosztály fölkérte, Heinrichet, hogy formulázza javaslatát. A végleges döntést keddre halasztotta, a mikor dönteni fog Bozóky javaslatáról is. Most Móricz Károly dr. jogakadémiai tanár tartott előadást: A jogi szakoktatás szervezése címen. Az ő in­dítványáról is az előbbiekkel kapcsolatban a keddi ülésen fog határozni a szakosztály. Grósz Emil egyetemi magántanár a magántanári intézményről tartott előadást, kifejtvén, hogy gondoskodni kell a magántanárok dotációjáról, mert különben az in­tézmény nem válhatik azza, a minek lennie kell: az egye­temi tanárság seminariumává. Legalább 1.000 frt segít­séget kiván adni minden magántanárnak, a kiknek jövedelme most, a filozófiai és jogi szakon 2—300 frt. A venia le­gendi egész szakra terjedő legyen. A fizetéses rendkívüli tanári állások szaporítását is sürgeti. A szakosztály elfogadta javaslatait. Végül Hörk József eperjesi evang. kollégiumi igaz­gató ily címmel tartott rendkívül érdekes előadást: A magyar irodalomnak a papképzésnél szükséges értékesíté­séről és annak módszeréről. A magyar egyházi írók, Páz­mány, Révay, Apácai s mások révén kivánja elérni, hogy a theologia kapcsolatba hozassék a magyar irodalommal. A szakosztály ennek általános óhajtásképen való kimondását határozta el. S ezzel az ülés véget ért. A társadalmi nevelés szakosztályában elfogadták Porzsolt Kálmán határozati javaslatát a kultuszminiszté­rium szervezeti reformjára vonatkozólag. A határozati ja­vaslat kiemeli, hogy az állam és a kultuszminisztérium nagyobb arányokban fölkarolják mindama intézeteket és intézményeket, melyek a közművelődés terjesztésére szol­gálnak. Az öntudatos, egységes nemzeti kultúrpolitika nem szorítkozhatik az iskola négy fala közé. Egy, a közmű­velődés egész területét átfogó, egységes és öntudatos nem­zeti kultúrpolitika inaugurálása és végrehajtása érdekében szükséges a vallás- és közoktatásügyi minisztérium refor­málása oly irányban, hogy mint egy közművelődési mi­nisztérium kiemelkedjék a pártpolitika hullámveréséből s a nemzeti kultura ügye a legnagyobb politikai viharok között is, mintegy sértetlen, biztos sziget álljon. Szüksé­ges a minisztérium hatáskörének és szervezetének refor­málása mellett s a keret biztosítása mellett csak ennek kellő betöltéséről is gondoskodni, nevezetesen szükséges a személyzet létszámát emelvén, a közoktatási szakerőket nemcsak ideiglenes berendelés formájában, hanem a ke­belzetbe való beolvasztás által is bevonni; de mindenek előtt biztosítani a minisztériumnak azt az anyagi dotációt, mely nélkül a nemzeti kulturának csak frázisait lehet hangoztatni, de munkáját végezni nem lehet. A tanítóképzési szakosztály július 5-iki ülésében Gyertyánffy István elnöklete alatt nagy érdeklődéssel tár­gyalták a tanítóképesítés kérdését, melyet líadó Vilmos és Simkó Endre adtak elő. A szakosztály Radó formulá­zásában a következő tételeket fogadta el: 1. A tanítóképző-intézetek növendékei a tanítóképző négyéves tanfolyamának bevégzése után, valamint a ma­gánúton készült jelöltek is a most érvényben levő sza­bályok és föltételek alapján tanítói érettségi vizsgálatot tesznek, a mely kiterjed a tanítóképzőben tanított vala­mennyi tantárgyra s részint írásbeli, részint szóbeli és gyakorlati. 2. A tanítói érettségi vizsgálaton a tanfelügyelő, ille­tőleg a tanítóképzők felügyeletére rendelt kormányközeg elnöklete, felekezeti tanítóképzőknél az illetékes egyházi kiküldött társelnöklete alatt, az intézet tanárai vizsgálnak és osztályoznak. 3. Az érettségi vizsgálat alapján nyert tanítói érett­ségi bizonyítvány följogosít az egyéves önkénytességre, a tanítói állás ideiglenes elfoglalására, a tudomány-egye­tem bölcsészeti fakultására való beiratkozásra. 4. A tanítói hivatal végleges betöltésére csak a tanítóképesítő vizsgálat alapján nyert tanítói oklevél mi­nősít ; ez jogosít föl az országos nyugdíjintézetbe való belépésre is. 5. Tanítóképesítő vizsgálatra oly jelöltek mehetnek, kik a tanítói érettségi vizsgálat kiállása után legkevesebb két éves tanítói gyakorlatot tudnak bizonyítványnyal ki­mutatni. Az érettségi vizsgálattól számítva négy évnél későbben senki képesítő vizsgálatra nem bocsátható. a ki ezen vizsgálatot négy év után sem teszi le, az tanítói állást többet be nem tölthet. A középiskolai érettségi bizo­nyítványnyal bírók is bocsáthatók tanítóképesítő vizsgá­latra, ha a tantárgy-különbözetből pótvizsgálatot tesznek. 6 A tanítóképesítő vizsgálatok megtartására a val­lás- és közoktatásügyi miniszter külön tanítóképesítő orsz. vizsgáló bizottságokat rendel, melyeknek tagjait a szak­tudósok, a tanfelügyelők, állami és felekezeti tanítóképző­intézeti igazgatók és tanárok, valamint a kiváló népiskolai tanítók sorából három-három évre a közoktatási miniszter nevezi ki. 7. A tanítóképesítő vizsgálat, a melynek nyelve csakis a magyar lehet, írásbeli, szóbeli és gyakorlati. Tárgyai: nevelés- és oktatástan, a népiskolai tantárgyak részletes módszertana, neveléstörténet, iskolai szervezettan és gyakorlati tanítás. A kongresszus Il-ik teljes ülése július 6-án tartatott Heinrich G. elnöklésével. Itt először Ő Felsége távirati válaszát vették tudomásul, aztán napirendre tértek. A napirend első ^pontja Sebestyén Gyula szabad elő­adása volt e címen: Állam és egyház, az iskola terén. A világos, logikus és lelkes előadás oda konkludált, hogy a közoktatást államosítani kell. Elfogadott határozati javas­latai ezek: 1. A közoktatás nemcsak a kultura, humanitás egyéni haszonboldogulás dolga, hanem első sorban az államhata­lom kérdése, az államfenség intengrans része.

Next

/
Oldalképek
Tartalom