Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1896-07-12 / 28. szám
után egyhangúlag tette magáévá a szakosztály a következő határozati javaslatokat: t. A gimn. nevelés súlypontja az irodalmi képzésre, még pedig a klasszikus irodalomra, mint egyetemes emberi alapra, másfelől a magyar irodalomra, mint a nemzeti öntudat és műveltség alapjára helyezendő, de e mellett a reáltudományoknak is megfelelő hely biztosítandó a tantervben. 2. a) A nemzeti irányú nevelést szélesebb körben kell érvényre juttatni, b) helyre kell állítani: a klasszikus irányú nevelés egységét és a görög pótló tanfolyam nagy részét a közös tantervbe kell illeszteni, c) a reáltárgyak tantervét az általános műveltség közös alapjainak biztosítása végett közelebb kell vinni a reáliskola tantervéhez. A főiskolai szakosztályban dr. Lengyel Béla elnöklése és dr. Hegedűs István jegyzősége mellett szintén fontos kérdések fölött tanácskoztak. Első tétel: A jogi oktatás s ezzel kapcsolatban a jogakadémiák fejlesztésének kérdése. Előadója Bozóky Alajos dr. jogakadémiai igazgató. Javaslatai oda irányulnak, hogy a jogakadémiák szervezete összhangba hozassék az egyetemmel. Az önkéntes szolgálat miatt elvett félév helyreállítását kivánja. A táblai székhelyeken önálló jogi vizsgálatot. Heinrich Gusztáv erre azt javasolja, hogy a jogakadémiáknak egyetemi szervezetet kell adni, egyrangúvá kell tenni az egyetemmel s a viszony egyetemi törvényben szabályozandó. Bozóky, Móricz Károly, Zoványi és mások felszólalása után a szakosztály fölkérte, Heinrichet, hogy formulázza javaslatát. A végleges döntést keddre halasztotta, a mikor dönteni fog Bozóky javaslatáról is. Most Móricz Károly dr. jogakadémiai tanár tartott előadást: A jogi szakoktatás szervezése címen. Az ő indítványáról is az előbbiekkel kapcsolatban a keddi ülésen fog határozni a szakosztály. Grósz Emil egyetemi magántanár a magántanári intézményről tartott előadást, kifejtvén, hogy gondoskodni kell a magántanárok dotációjáról, mert különben az intézmény nem válhatik azza, a minek lennie kell: az egyetemi tanárság seminariumává. Legalább 1.000 frt segítséget kiván adni minden magántanárnak, a kiknek jövedelme most, a filozófiai és jogi szakon 2—300 frt. A venia legendi egész szakra terjedő legyen. A fizetéses rendkívüli tanári állások szaporítását is sürgeti. A szakosztály elfogadta javaslatait. Végül Hörk József eperjesi evang. kollégiumi igazgató ily címmel tartott rendkívül érdekes előadást: A magyar irodalomnak a papképzésnél szükséges értékesítéséről és annak módszeréről. A magyar egyházi írók, Pázmány, Révay, Apácai s mások révén kivánja elérni, hogy a theologia kapcsolatba hozassék a magyar irodalommal. A szakosztály ennek általános óhajtásképen való kimondását határozta el. S ezzel az ülés véget ért. A társadalmi nevelés szakosztályában elfogadták Porzsolt Kálmán határozati javaslatát a kultuszminisztérium szervezeti reformjára vonatkozólag. A határozati javaslat kiemeli, hogy az állam és a kultuszminisztérium nagyobb arányokban fölkarolják mindama intézeteket és intézményeket, melyek a közművelődés terjesztésére szolgálnak. Az öntudatos, egységes nemzeti kultúrpolitika nem szorítkozhatik az iskola négy fala közé. Egy, a közművelődés egész területét átfogó, egységes és öntudatos nemzeti kultúrpolitika inaugurálása és végrehajtása érdekében szükséges a vallás- és közoktatásügyi minisztérium reformálása oly irányban, hogy mint egy közművelődési minisztérium kiemelkedjék a pártpolitika hullámveréséből s a nemzeti kultura ügye a legnagyobb politikai viharok között is, mintegy sértetlen, biztos sziget álljon. Szükséges a minisztérium hatáskörének és szervezetének reformálása mellett s a keret biztosítása mellett csak ennek kellő betöltéséről is gondoskodni, nevezetesen szükséges a személyzet létszámát emelvén, a közoktatási szakerőket nemcsak ideiglenes berendelés formájában, hanem a kebelzetbe való beolvasztás által is bevonni; de mindenek előtt biztosítani a minisztériumnak azt az anyagi dotációt, mely nélkül a nemzeti kulturának csak frázisait lehet hangoztatni, de munkáját végezni nem lehet. A tanítóképzési szakosztály július 5-iki ülésében Gyertyánffy István elnöklete alatt nagy érdeklődéssel tárgyalták a tanítóképesítés kérdését, melyet líadó Vilmos és Simkó Endre adtak elő. A szakosztály Radó formulázásában a következő tételeket fogadta el: 1. A tanítóképző-intézetek növendékei a tanítóképző négyéves tanfolyamának bevégzése után, valamint a magánúton készült jelöltek is a most érvényben levő szabályok és föltételek alapján tanítói érettségi vizsgálatot tesznek, a mely kiterjed a tanítóképzőben tanított valamennyi tantárgyra s részint írásbeli, részint szóbeli és gyakorlati. 2. A tanítói érettségi vizsgálaton a tanfelügyelő, illetőleg a tanítóképzők felügyeletére rendelt kormányközeg elnöklete, felekezeti tanítóképzőknél az illetékes egyházi kiküldött társelnöklete alatt, az intézet tanárai vizsgálnak és osztályoznak. 3. Az érettségi vizsgálat alapján nyert tanítói érettségi bizonyítvány följogosít az egyéves önkénytességre, a tanítói állás ideiglenes elfoglalására, a tudomány-egyetem bölcsészeti fakultására való beiratkozásra. 4. A tanítói hivatal végleges betöltésére csak a tanítóképesítő vizsgálat alapján nyert tanítói oklevél minősít ; ez jogosít föl az országos nyugdíjintézetbe való belépésre is. 5. Tanítóképesítő vizsgálatra oly jelöltek mehetnek, kik a tanítói érettségi vizsgálat kiállása után legkevesebb két éves tanítói gyakorlatot tudnak bizonyítványnyal kimutatni. Az érettségi vizsgálattól számítva négy évnél későbben senki képesítő vizsgálatra nem bocsátható. a ki ezen vizsgálatot négy év után sem teszi le, az tanítói állást többet be nem tölthet. A középiskolai érettségi bizonyítványnyal bírók is bocsáthatók tanítóképesítő vizsgálatra, ha a tantárgy-különbözetből pótvizsgálatot tesznek. 6 A tanítóképesítő vizsgálatok megtartására a vallás- és közoktatásügyi miniszter külön tanítóképesítő orsz. vizsgáló bizottságokat rendel, melyeknek tagjait a szaktudósok, a tanfelügyelők, állami és felekezeti tanítóképzőintézeti igazgatók és tanárok, valamint a kiváló népiskolai tanítók sorából három-három évre a közoktatási miniszter nevezi ki. 7. A tanítóképesítő vizsgálat, a melynek nyelve csakis a magyar lehet, írásbeli, szóbeli és gyakorlati. Tárgyai: nevelés- és oktatástan, a népiskolai tantárgyak részletes módszertana, neveléstörténet, iskolai szervezettan és gyakorlati tanítás. A kongresszus Il-ik teljes ülése július 6-án tartatott Heinrich G. elnöklésével. Itt először Ő Felsége távirati válaszát vették tudomásul, aztán napirendre tértek. A napirend első ^pontja Sebestyén Gyula szabad előadása volt e címen: Állam és egyház, az iskola terén. A világos, logikus és lelkes előadás oda konkludált, hogy a közoktatást államosítani kell. Elfogadott határozati javaslatai ezek: 1. A közoktatás nemcsak a kultura, humanitás egyéni haszonboldogulás dolga, hanem első sorban az államhatalom kérdése, az államfenség intengrans része.