Protestáns egyházi és iskolai lapok – 39. évfolyam – 1896.

1896-07-12 / 28. szám

2. Ebből következnék a közoktatás államivá tétele; de a radikális eljárás veszélyeit fölismerve és tisztelve minden téren a szabadságot, megengedhető, hogy egyesek, felekezetek stb. iskolákat stb. tartsanak; de e hivatásukat csak az államtól nyert, törvényben megállapított mandátum­nak tekinthetik. 3. A közoktatási törvények az állam jogainak érvé­nyesítése végett revízió alá veendők; az iskolaföntartók állami ellenőrzése, a képesítések megadása, a szolgálati viszonyok meghatározása az állam kizárólagos joga legyen. A közoktatás fölügyelete szerezhessen foganatot az állam csorbíthatlan jogainak. A második előadó dr. Beke Manó tanár volt, a ki az előbbi tétel kiegészítéséül a Társadalom és iskola cím­mel tartott előadást. Határozati javaslata a következő négy pontot foglalja magában : A közoktatási intézmények csakis akkor működhet­nek teljes sikerrel, ha úgy szellemi, mint anyagi tekintet­ben a politikai hatóságok és az egész társadalom minden részének meleg érdeklődése kiséri; ezért szükséges, hogy iskola és társadalom folytonos kölcsönhatásban legyenek egymással. 2. Az iskolai tanítással sem az egyén, sem a nemzet ne­velése befejezést nem nyerhet. Szükségesnek tartja a kon­gresszus, hogy oly egyének részére, a kik iskolába már nem járhatnak, olyan intézmények létesüljenek, melyek az egyé­nek tudásvágyának kielégítésére és képességeik fokozá­sára szolgáljanak. (Felnőttek elemi oktatása, népkönyv­tárak. népházak, gazdasági iskolák, a dán parasztegyetem, az angol és amerikai university extension, a magyar Szabad-Lyceum stb.) 3. Á társadalom müvelésére, a tudományos isme­retek népszerűsítésére leginkább a tanítók és tanárok hivatottak. Szükséges, hogy e végből tanítók és tanárok vidékenkint egyesületekbe tömörüljenek, melyek a tudo­mányos ismereteket népszerűsítik, a gazdálkodás terén létesült újabb, célszerű vívmányokkal a népet megismer­tetik, szövetkezeteket létesítenek stb., szóval a szellemi és anyagi élet tökéletesülésének eszközeivel a népet meg­ismertetik. 4. A tanító és tanár egy egész nemzetre csakis akkor gyakorolhat olyan hatást, a minőt modern nemzeti alakulásunk igényel, ha a) a tanítói állás anyagilag és erkölcsileg folyto­nosan a kor igényeihez képest emeltetik; b) ha a tanító semmiféle olyan akciótól, mely ta­nítói működésének csorbítása nélkül a közügy érdekében kifejthető, el nem tiltatik; c) ha az iskola a vidék szellemi életének és erköl­csi érzületének ápolásával az egész társadalom vezető­jévé válik. A kongresszus a tételeket az illető szakosztályok elé utasította. A következő tétel: A tanítók háza s a tanítóegye­sületek szövetsége volt. Előadója: Gööz József dr. A tanítók háza maradandó emléke volna a kongresszusnak s a tanítói és tanáregyesületek szövetsége útján meg volna alapítható. A tanítók háza közművelődési és humánus intézet volna hármas tagozattal, mely magában foglalja az oktatásügy terén működőknek egyetemeken s ezzel egyenlő rangú főiskolákon tanuló fiaik otthonát, továbbá a tanító- és tanáregyesületek otthonát, melyben minden országos s a fővárosban székhelyivel bíró tanító- vagy tanári egyesület külön állandó hivatalos helyiséget, tanácskozásainak meg­tartására megfelelő terméket kapna, ha legalább öt esz tendőre belép a szövetségbe. Harmadik tagozata lenne a tanítók házának a tanítók kaszinója, a közoktatásügy terén működők közt a társadalmi összeköttetés létesítése és gyakoribb érintkezés lehetővé tétele végett. A cél el­érésére az anyagi eszközök első sorban az egyesületek által teendő alapítványok, másodsorban a törvényható­ságok alapítványai volnának s végül a leghatalmasabb eszköz az erre a célra rendezendő állami sorsjáték, a jószívsorsjegv mintájára. A tanítóság óhajtja, hogy az ekként létesítendő ház a király nevét viselje ilyeténképen: Magyar­országi tanítók Ferenc József háza. E végből kérelemmel járul a kongresszus a vallás- és közoktatásügyi minisz­terhez, hogy legfelsőbb helyen ezt kieszközölje. Fölkéren­dőnek tartja továbbá a közoktatási kormányt az állam­sorsjáték engedélyezésének kieszközlésére és végül arra, hogy úgy az országos tanítói nyugdíjalap, valamint a tanári nyugdíjtörvény revizió alkalmazásával a lehető legnagyobb kedvezményt biztosítsa a tanítók otthona számára. Ezek végrehajtásával az Eötvös-alap országos bizottságát kéri megbízni. A kongresszus egyhangúlag, lelkesedéssel hozzájárult az előterjesztett javaslathoz. Ezzel az összes ülés véget ért. Ülés után dr. Wlassics Gyula közoktatásügyi minisz­ter villásreggelit adott a kongresszus tagjainak. Az erdélyi egyházkerület közgyűlése, A nagy-enyedi theologia megszüntetése. Július 6-án nyilt meg az erdélyi egyházkerületnek ebben az évben Il-ik közgyűlése, mely a tavaszi gyűlésen félbeszakadt ügyeket, köztük a nagyenyedi theologiai aka­démia életkérdését volt hivatva megoldani. A gyűlés elé nagy érdeklődéssel nézett a hazai reformátusság, sőt né­melyek egyik fővárosi kőnyomatosnak a püspök személye ellen intézet támadásával sensatiót, sőt botrányt vártak a gyűléstől. Izgalom volt, de botrány nem. A népes ülést Szász Domokos püspök imája után báró Bánffy Dezső főgondnok rövid elnöki megnyitó be­szédében kijelentette, hogy a mult közgyűlésen a »hábor­gások hullámaimint a püspök maga kifejezte, a tár­gyilagos tárgyalást, lehetetlenné tették. Ezért kötelességének tartotta az ügyek elintézésére most a közgyűlést egybe­hívni. Óhajtja és reményli, hogy Isten segítségével az egy­ház érdekében tárgyilagosan folynak le a tárgyalások, bármely nézetek is vitassanak meg. Abban a reményben, hogy a tárgyalások objektíve lefolynak s a mult gyűlés sajnálatos jelenetei nem ismétlődnek, megnyitja a gyűlést. Ezután a tagok számbavétele és igazolása követke­zett, majd meg az egyes bizottságokat állították össze, s az igazgatótanács kilépett tagjai helyett újak válasz­tását rendelték el. E tárgynál Bartha Miklós azt kérte, hogy Kolozsvárig Sándor elnökhelyettes lemondó levelét olvassák fel, mert tudni óhajtják, mi lehet lemondásának oka. A lemondó levelet felolvasták. E szerint a változó körülmények miatt mond le. Bartha nem érti, hogy miért nem méltatta az igazgatótanács Kolozsváry érdemeit, mire Márkus titkár felolvasta a köszönő levelet, melyet az igazgatótanács meleg hangon intézett Kolozsváryhoz. Szóvá tétetett továbbá gróf Kuun Géza főgondnok lemondásának elfogadása is. A közgyűlés elfogadta az igazgatótanács javaslatát, hogy új választás ejtessék meg, mivel gróf Kuun úgy sem akarja elfogadni az állást. Erre a püspöki évi jelentés felolvasása következett, mi alatt Szász Domokos elhagyta az üléstermet. Majd Kemény Kálmán báró beterjeszti bizalmi nyilatkozatát, a melyet nagyon sokan aláírtak. Bartha Miklós kijelenti, hogy ama durva támadásban, melylyel a »Központi Tu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom