Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-11-22 / 47. szám

KÜLFÖLD. Az angol szabad egyházak eoalitiója. Az egyházak egyesülésére nagyon tanulságos leckét nyújt mindeneknek az angolországi egyházak legújabb története. Csak néhány hete, hogy a papok áldozári minőségére súlyt fektető egyházak egyesítésére irányult mozgalom eldőlt. Róma és az anglikán ritualisták közt a kölcsönös elismerés fölött folyt a vita. A mélyreható vizsgálódásokat, a theologiai argumentumokat »a csalatkozhatatlan székből« való döntő kijelentés követte. S az eredmény, mint tudjuk, egyik részről a megalázó visszautasítás, másik részről pedig az egyházi és theologiai állásponthoz makacs ragaszkodás lett. A barátkozó felek között ez által csak növekedett a távolság és a kölcsönös harag, keserűség. Míg a mindkét részről nagy reményekkel megkezdett közeledés ily véget ért: addig az angol szabad egyházak más alapon és más eredménynyel kísérlettek meg az egyesülést. A szabad egyházak foederatiója létrejött, pedig se a pápához nem appelláltak, sem egymás egyházi és dogmatikai álláspontja fölött nem vitáztak. És mégis oly fényes sikert értek el, mint a milyen szánalmas véget ért amazok törekvése. A mozgalom csak két éves és immár nyolc ezer gyülekezet csatlakozolt hozzá, legalább is egy millió egyháztaggal. S a szervezkedés kiterjed az egész országra. Az összes evangeliumi egyházak lelkesedéssel lépnek be a szövetségbe. S már most az ősz folyamán felveszik a küzdelmet vallási, társadalmi, közoktatási és irodalmi téren. Az ügy e gyors fejlődése szükségessé teszi a vezetők törzskarának szaporítását. És hogy minden erejüket ez ügynek szentelhessék, több lelkész odahagyta eddigi állomását és a szövetség egyik-másik központi helyén vállalt állást. Ez egyesülés egyik célja erőteljes protestáns irodalom teremtése. A szövetségbe beállt különböző egyházak vezéremberei jelenleg egy iskolai és házi használatra szánt katekizmuson dolgoznak, melyben a szabad egyházak (az állami anglikán egyházzal szemben így nevezik magokat a nonconformista egyházak) története adatik elő és elvei fejtegettetnek. Egy havi folyóiratot is szándékoznak kiadni és több apró jó könyvet. E m izgalom célja előmozdítani a vallásosságot városokban és falvakban, megvédeni a szabad egyházak jogait a helyi támadások ellen, egyesülten állani ellen a sacerdotalismusnak és szervezetten állani ellen az Education Bilinek (a mult évi országgyűlés elé beterjesztett közoktatási törvényjavaslatnak), mely a közoktatást az anglikán és római kath. klérus kezébe akarná játszani. E foederatiónak rövid története és jelene hatalmas példáját nyújtja az igazi egyházi egyesülésnek. A nonconformisták számos és különféle felekezeteit eddig bizonyos körökben az egyenetlenség, separatistaság és szakadárság »rettentes példáiul* tekintették. Ma pedig kemény bírálóiknak megmutatták, hogyan kell egy olyan törekvést megvalósítani, a melyben ők maguk sikertelenül fáradoztak Megmutatták, hogy mindazt, a mi az egyesülés eszméjében vitális, hogyan lehet biztosítani annak a szabadságnak feláldozása nélkül, a melyért annyit szenvedtek és áldoztak. A szövetségbe állt egyházak nem hánytorgatják egymás speciális tanait. Ezeket tekintve ma is a régiek. És a mi fő, ez a különbözőség a legkevésbbé sem akadályozza őket a kölcsönöi becsülésben és az együttes munkálódásban. Előre meg lehet jósolni, hogy a közel jövőben vívandó vallási, társadalmi és közoktatási harcokban alig lesz más erő, mely hatalmasabban éreztetné erejét, mint a szabad egyházak eoalitiója. Chr. W. a.—s. RÉGISÉGEK. Adalékok a dunamelléki egyházkerület történetéhez. IV. Tiszteletes Nagy Jó Uram !1 A mi embereink ismét felhívattattak az udvarba (özv. Grassalkovics grófné udvarába) holott a turai plebánus egynehány plebánusokkal eö Excellentiája nevével azt exprobrálták nekiek lo: miérthogy mindjárt hirt nem adtanak eö Excellentiájának, mihelyt a Prédikátor meghalt. 2o Hogy mertek a templomba menni, holott már eltiltattak. 3o Hogy az ő Felsége, az eö Excellentiája és a püspök parancsolatjaik mellett ismét tiltják őket, hogy a közönséges isteni tiszteletet épen tovább ne gyakorolják, és hogy mindaddig be legyen zárva a templom, valameddig eö Excellentiája szabadságot nem ad. Sőt a mestert is személy szerint felhívták, kérdőre vonták, hogy merte cselekedni a tilalomtól fogva és hogy többé ne cselekedné, mert másként eö Excellentiája a dominiumból is kiküldené. 4o Hogy a meghalt Prédikátort senki el ne merje predikállani, hanem ők fognak szolgálni. 5o Hogy új prédikátort addig ne merészeljenek hozni, valameddig eö Excellentiája meg nem engedi. 6o Hogyha keresztelés, vagy halott, vagy esketés lészen, azt senki más által véghez vinni ne próbálják, hanem ő általok. Mindezekre úgy feleltek a birák, hogy a mint jussa és hatalma eö Excellentiájának ninc-en, hogy ezeket kivánja és véghez vigye, úgy mindezekben épen nem fognak engedelmeskedni. Erre azt felelték, hogy ő Fölsége eö Excellentiája és a püspök képében ők parancsolják, hogy a feljebb megírt punctumokat cselekedni ne merészeljék. A birák pedig eö Fölségére appelláltak. Az eklézsiának követei immár Tisztelendő Superintendens uramnál voltanak; denominálta eö kegyelme tiszt. Giczei uramat, a mint az accludált levélbül megtetszik, s melynek utolsó részit úgy értjük, hogy tiszt. Giczei uramat épen csak akkor hozzák be a parochiára, mikor szinte tiszt. b. e. atyám uramnak hideg teste a parochiáról kimozdíttatik. Ne terheltessék tiszt, nagy jó uram is megolvasni, mert ha szükség és tanácsosabb, hogy mindjárt behozattassék, tehát a szerint fognak cselekedni. Szóval pedig azt izente tiszt. Superintendens uram, hogy 1 E levelet Lukácsi István péceli prédikátorhoz írta a megholtnak fia.