Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-11-15 / 46. szám

onnét pedig döntés végett a jövő ápril hóban tartandó országos zsinathoz utasíttatott. Ez a vita nemcsak az unitarismus mai állapotát világosítja meg, hanem példájául szolgál annak is, hogy mily összeütközések származhatnak a szabad gondolkodás és a szervezett egyházi élet között. A kik a vizsgáló bi­zottságot védik, azt állítják, hogy annak a kötelessége csupán a jelöltek erkölcsi jelleme és tanultsága megvizs­gálására szorítkozik, theologiai nézeteikről pedig ítélkez­zenek maguk az egyházak. így tehát, ha Voysey úr tűz­imádó avagy shintoista volna is, ha egyébként megüti a mértéket, az unitárius lelkészképesítést joggal követel­hetné a bizottságtól. Valósággal azonban a hit kérdését nem lehet elválasztani az organizált vallásos élettől. — Egyénileg hihet bárki a mit akar, de már ha valaki egy testületben fizetéses állást, mondjuk,^vallástanítói hivatalt, lelki vezérséget fogad el, becsülettel csak úgy töltheti azt be, ha eszméi, gondolkozásmódja lényegileg megegyeznek a testület tagjaiéval. Az Inquirer a keresztyén nevet magában véve lényegtelennek mondja. Azt állítja, hogy valaki, habár nem nevezi is magát keresztyénnek, jobb keresztyén lehet azoknál, a kik arra nagy súlyt fektet­nek, és hogy ez utóbbiak soha sem is tudnak egyetér­tésre jutni arra nézve, hogy ki a keresztyén. Ez állítások lehetnek teljesen igazak, csakhogy nem tartoznak a do­logra. Ha a kérdés politikai és nem vallásos volna, mily könnyen tisztázva lenne a dolog! Tegyük fel Voysey nem lelkészjelölt volna, hanem egy tizetett politikai ügynök, vagy épen képviselő akarna lenni. S a szabadelvű párt­hoz fordulna alkalmazásért, de egyszersmind azt is kije­lentené, hogy »ő nem szabadelvű és nem is fog az lenni soha*, vájjon a szabadelvű párt elfogadná-e csupán er­kölcsi jellemét és szellemi tehetségét véve tekintetbe, avagy épen azon indító okból, hogy »Ő tudtán kívül is jó sza­badelvű lehet?* Nem absurdumnak, sőt szemtelenségnek vennék-e ajánlkozását ? A londoni vizsgálóbizottság" tehát tényleg kérdésbe tette a modern unitarismus keresztyén voltát. Hiú beszéd azt állítani, hogy ez a testület a bizonyítvány kiállítása­kor nenTtartozik tekintetbe venni a kérdés theologiai'ol­dalát. Sőt inkább nagyon is. A midőn a bizottság meg­ismerte Voysey candidatus »hitvallását* s neki lelkészi minősítést adott, jogot adott arra,8 , hogy gyülekezetekben tanítson : a külvilág", bizonyára azt a következtetést vonja ki e tényből, hogy az unitáriusok e representáló testülete mellékesnek találja a keresztyénséget az egyházi életben és a lelkészek részéről! Chr. W. a.-s. RÉGISÉGEK. Adalékok a dunamelléki egyházkerület történetéhez.* I. Generose Domine! Hallom, hogy kegyelmed a Felséges Consilium letil­tása és az én birói megintésem ellenére ki szándékozik menni Felcsutra, hogy valamelyes ottani lakosokat, co­puláljon. Tudatom annálfogva és értésére adom kegyel­mednek, hogy meg ne próbálja a kimenést, mert Felcsuth nem a kegyelmed, hanem a főtisztelendő bicskei Plebánus úr filiája; és ha csakugyan bátorkodik oda kimenni, én mint a megyének szolgabirája a Tts Ns megye rendeletét és megbízását nem respualom, hanem azt igaz hűséggel megtartándom, és sub juramento mondom, Isten engem úgy segéljen, hogy kegyelmedet megfogatom, megkötözte­tem, és egyenesen a fejérvári tömlöcbe vitetem. Com­mendálom azért, hogy Ő Felsége mandátumához tartsa magát. Kegyelmednek kész szolgája Roth I.jnácz, Tts. Ns. Fejérmegye szolgabirája. II. Anno 17B2 die 3-a Decembris sub continuatione sedis criminalis J. Cottus in libera Regiaque nominis ejusdem Civitate (Fejérvár) celeb­ratae, praesens benevolum examen Francisci Thury Predicantis pros­sessionis Aha peractum est: Kérdés: Hogy hívnak? Felelet: Thury Ferencz. Kér­dés: Hány esztendős vagy? Felelet: Circiter 46. K. Hol születtettél ? Felelet: Győr városában szület­tem e világra. K. Van-e feleséged? hova való és miképen hívják? és hány gyermeked van tőle, s mely idősek? mond meg. F. Van feleségem, Fodor Judit nevű, Rév-Komárom­ból való. Egy fiamnál, József nevűnél nincs, több, melynek még nincs esztendeje, hogy született e világra. K. Micsoda hivatalbeli ember vagy ? F. Én hefvetica Confessión levő ezen Ns Fejér vár­megyében abai helységben prédikátor vagyok. K. Hol tanultál és hol végezted iskoláidat ? Hol pre­dikátoroskodtál ennekelőtte és honnét kerültél Abára? mennyi ideje annak, hogy ott lakol ? valld meg igazán. F. Legelső tanulásaimat gyermekségemben Győrött kezdettem, a honnan is Debrecenbe menvén s ottan elvé­gezvén in Anno 1745. Tts Ns Veszprém-vármegyébe esendő tizurecseny nevű helységben tétettem prédikátor­nak. Ottan ötödfél esztendeig voltam; onnan vittek Naszályra, Komárom vármegyébe, a hol mintegy két esztendeig pré­dikátori hivatalban voltam. Onnan megint Kömlődre men­tem ezen Ns Komárom megyébe s öt esztendeig azon hivatalban szolgáltam. Ezekuíán Kömlődön fél, Neszmélyen pedig egész egy esztendeig vacans voltam, in toto másfél esztendeig. A honnan abai helységbe, melynek sz. Görgy napkor mult esztendeje, prédikátori hivatalnak véghezr vitelére az birák elhoztak. K. Miért fogattattál el? F. Hogy behozattattam A bárói, Tts Vice-Ispán uram előtt statualtattam s attól értettem, hogy én az prédiká­ciómban a Felséges királyné ellen szólottam volna. Máso­dik pedig az, hogy a bold. szűz Mária ellen yalami illet­* Lásd e Lap f. évi 32— 34-ik számaiban »Egy század tör­ténete* stb. című cikket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom