Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-11-08 / 45. szám

kus egyházi intézmények, melyeket szerzett jogaikban háborgatni semmi tekintetben nem tanácsos. Arra pedig teljességgel semmi szín alatt még csak gondolni sem szabad, hogy a lelkészképzés a felekezeti akadémiák megszüntetésével egészen államosíttassék. Csak az legyen a cél, hogy a prot. egyházaknak mód és alkalom nyújtassák arra, hogy lelkészeik egyetemi képzésben részesülhessenek. A mily örömmel veszik hitfeleink ezt, ép annyira perhorreskálná egyházi öntudatuk és autonom érzésök a papnevelés államosítását. Mintául szolgálhat e tekintetben a budapesti egyetem r. k. theol. fakultása, mely maga állami intézet, de mellette minden egyházmegyében fennállanak a teljesen autonom püspöki szemináriumok. 2. Állíttassák egy-egy közös protestáns theologiai fakultás a két állami egyetemen, de a szorosabban vett confessionális tanszékek bifurcatiójával. Indokok: a két evangelikus (ev. ref. és ág. hitv. ev.) egyház közös hitelvi alapja, tudományos homogeneitása, egyező közjogi helyzete, társadalmi és hittestvéri viszonya egyaránt indikálják a közös theologiai fakultást. De viszont a dogmatikai és liturgialis felekezeti sajátságok mulhatlanul megkövetelik, hogy a kálvini és lutheri egyház dogmatikájának és gyakorlati theologiájának külön-külön tanszékeket biztosítson a szervezet. A bibliai, egyháztörténeti, vallásbölcseleti tudományok számára közös tanszékek szervezhetők, de azokra a tárgyakra, melyekben a confessionális különbségek inkább kidomborulnak, mindenesetre külön felekezeti kathedrák állítandók. 3. Az egyetemi fakultás állami; személyi és dologi kiadásait az állam fedezi, de a tanárok kinevezésére kijelölés útján az egyházak is befolynak. Indokok: a theol. fakultást az állam szervezvén és tartván fenn, a fölötte való rendelkezés joga is az államot illeti. De az érdekelt egyházak részére a hitelvi és belső közösség megőrzése és biztosítása végett nagyon kívánatos, sőt szükséges, hogy az illetékes egyházak főhatóságai, a konventek kijelölési jogot nyerjenek, oly módon, hogy minden állásra három-három egyént terjesztvén föl, az állam kormánya köteles legyen a kijelöltek egyikét kineveztetni. 4. Az újonnan szervezett theologiai fakultások a régi (r. k.) fakultással teljesen egyenlő jogot nyernek az egyetemen mind tanáraik mind hallgatóikra nézve. Ez annyira természetes, hogy indokolásra nem is szorul. Az ily módozat szerint szervezendő egyetemi fakultások mellett a protestáns egyházkerületek, illetve ezek konventjei állíthatnának tlieologiai int ernatusokat, mikkel össze kellene kapcsolni a tanári internátusokat is. Budapesten egy kálvinista és egy lutheránus internátus vagy »theologiai és tanári otthon«, jól berendezve, kellőleg ellátva teljesen megtenné a szolgálatot. Kolozsvárt a meglevő theologiai ós tanári internátus egészen megfelelne a kettős célnak, míg maga a fakultás eshetőleg a kolozsvári egyetem hittani karává alakulna át. Ime, rövid vázlatban felmutatva, mi ekként gondoljuk a miniszter tervének megvalósítását. Az állami fakultás nyújtaná leendő lelkészeinknek a tudományos képzést, az egyházi internátusok vagy szemináriumok adnák a papi nevelést és ellátást. A budapesti r. k. hittani kar s a vele kapcsolatos szeminárium például szolgálhatna az új intézmény állami és egyházi megszervezésére. Köszönet ós elismerés a kultuszminiszternek, hogy felújította báró Eötvös nagy horderejű eszméjét a lelkészképzésre vonatkozólag, melyet első felmerülésekor is helyeselt az egyházi közvélemény, s melytől, ha modusát eltalálják, most sem fog idegenkedni prot. egyházunk. Vajha sikerülne Wlassics miniszter nemes tettvágyának, akaraterejének és nagy koncepciókra való hivatottságának meg is valósítani a termékeny eszmét, melynek állami, nemzeti és közművelődési fontossága épen oly nagy, mint a milyen az egyházi hordereje. En hiszem, hogy a kormány prot, tagjai: Bánffy, Darányi, Zsilinszky, valamint a kormányzó párt kulturpolitikusai is, ha tettre kerül a dolog, teljes készséggel fogják támogatni derék kultuszminiszterünk ebbeli törekvéseit. A protestáns közegyház pedig, a mint alkalma nyilik rá s kidolgozott alakban kerül elébe a kérdés, örömmel fogja előmozdítani a nemcsak egyházi, de kulturális ós nemzeti szempontból egyaránt nagyfontosságú terv megvalósítását. Sz. F. A meghívás útján való lelkészválasztás. (A kálmáncsai lelkészválasztás alkalmából.) Jóllehet Kiss József a »Dunántúli Prot. Lap* 42-ik számában eléggé kifejtette a meghívás útján való lelkészválasztási törvény értelmét, de mivel a nevezett lap szerkesztője ép azt nem akarja beismerni, a mi a törvény elvi kijelentése és a törvény végrehajtása között a zsinaton is fölmerült kétely eloszlatása végett megtörtént: engedje meg a szerkesztő úr, hogy mint olyan, ki a kérdésben levő törvény meghozatalában figyelmes részt vettem s így azt minden vonatkozásában ismerem, az indokolatlan kételyek eloszlatása céljából, ab ovo fölmutatva a törvény megalkotása körül előfordult fejleményeket, meggyőzhessem a t. szerkesztő úrral netán még kételyben levőket, hogy a szóban levő törvényt a zsinat kétséget