Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1896-11-08 / 45. szám
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség: IX. kerUlet, Pipa-utca 23. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadó-bivatal : llornyánszkt/ Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöíiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési Ara i Félévre : 4 frt SO kr ; egéss évi* : 9 /V*. Egyes szfinx ára HO kr. t Állami segítség a lelkészek fizetésére és képzésére. II. »Nagy fontosságúnak tartom — mondj a a kultuszminiszter — a papképzés kérdését... úgy hogy ezzel az illetékes tényezőknek most már a legbehatóbban kell foglalkozniok. Én már az országgyűlésen egyik, vagy tán több felszólalásomban is kifejtettem azt az álláspontot, a mi egyébiránt báró Eötvös József törvénytervezetében nyert részben kifejezést, hogy módot kell nyújtani minden bevett vallásnak arra, hogy papjaik a legfelsőbb egyetemi képzésben is részesülhessenek... Nem kétlem, hogy az egyházi főhatóságok első sorban hordozzák szivükön, hogy minél vallásossabb, de egyúttal minél műveltebb lelkészek hirdessék a vallás tanait, mert csak így lehet a pap igazán lelkipásztora, atyja, tanácsadója híveinek; ós csak így veszi is körül nemcsak híveinek, de mindenkinek tisztelete és becsülése. « Elismeréssel és móltánylattal fogadjuk a miniszternek e nagyjelentőségű nyilatkozatát, melylyel nóh. br. Eötvös nagyszabású kultuszpolitikai eszméit felkarolva, ismét napirendre tűzi az egyetemi theologiai karok kérdését. Ezzel annak az egészséges és hazánkban kétszeresen fontos kultuszpolitikai elvnek hódol, mely nem az állam és az egyházak szétválasztásában, hanem abban keresi és találja meg a nemzet boldogulását, hogy állam ós egyházak karöltve működjenek a nemzeti kulturális ós ethikai nagy célok elérésére. A magyar állam előtt nem lehet közönyös, nem szabad, hogy közönyös legyen a keresztyén vallásosság, s mert hazánkban a keresztyénség több nagy hitfelekezetre oszlik, tehát az sem volna helyes, hogy az állam egy egyházat a többiek felett kiváltságokban részesítsen. A magyar nemzet keresztyén egyházai, mint a kultuszminiszter is elismeri, jó ós balsorsban több vagy kevesebb, erősebb vagy gyöngébb szállal mindig össze voltak nőve a magyar állammal, ennek kulturális ós ethikai nagy feladataival. Ezért az a helyes, az az igazságos, az a móltányos magyar kultuszpolitika, mely minden történelmi egyházunknak egyenlő mórtékkel mór ; mely a felekezetközi viszonyok állami mérlegelésénél a jogegyenlőség és viszonosság elvére helyezkedve, az állami támogatásban az eddigi kiáltó aránytalanságok megszüntetésére törekszik ós minden történeti egyházunknak arányos segítségére siet. Ennek az erőarányosításnak, ennek a jogegyenlőségnek ós viszonosságnak a lelkészi fizetések állami kiegészítése mellett egyik legfontosabb tere az, hogy nyújtson módot az állam minden keresztyén vallásfelekezetnek arra, hogy papjaik egyetemi képzésben részesülhessenek. Gondoskodjék az állam arról, hogy mint Berzeviczy A. az idei tanügyi kongresszuson kifejezte, minden történeti »egyházunk lelkésze megtalálja, ha keresi, a hivatásabeli legmagasabb kiképzést az állam egyetemein, vagyis minden egyház számára hittani karokat kellene az állami egyetemeken berendeznie. Mert a nemzet egészséges kulturájára nézve megbecsülhetlen nagy erő rejlik abban, ha a törvényhozás az állam főiskoláiba bebocsátja az egyházak vallás-ethikai termékenyítő erőit s ha az egyházak főiskolái nyitva vannak az állam nagy nemzeti és kulturális céljai előtt. Mi e magas kultuszpolitikai tekintetek mellett elvileg még más szempontokból is helyeseljük nagyratevő kultuszminiszterünknek azt a fontos tervét, hogy a római kath. mellett a többi keresztyén egyházak számára is theologiai fakultások szerveztessenek. Helyeseljük közjogi, nemzeti ós tudományos tekintetekből is. Közjogilag kétségtelen, hogy a magyar keresztyén egyházak között mind a mai napig oly államjogi visszásságok, oly kiáltó anyagi és társadalmi aránytalanságok állanak fenn, melyek előállása csak a történeti viszonyokból érthető