Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1896-11-01 / 44. szám
(1844-ben) az egyetemen végezte. Szigorlatjai letétele után több éven át nevelősködött, 1851-ben Selmecbányán lyceumi tanár, 1855-ben Pozsonyban theologiai tanár lett s ennél az intézetnél teljes 41 évig tanárkodott, mint az egyházjog és az egyháztörténet tanára. Irodalmilag is működött és főmunkája a ^Magyarhoni evang. egyházjogtan*, melyben a hazai ág. h. evang. egyházjognak teljes rendszerét nyújtja. Hosszú és buzgó tanári működésével számos tisztelőt szerzett magának a luth. egyházban s egyházjogtanával maradandó emléket emelt az irodalomban, A mult iskolai év végén vonult nyugalomba, mit azonban nem sokáig élvezett. Béke hamvaira! f Könyves Tóth Antal, a nagyhírű K. Tóth Mihály volt debreceni lelkész fivére, Debrecen közéletének előkelő alakja október hó 22-én, hosszas szenvedés után 79 éves korában elhunyt. Több mint félszázadra terjedt a közélet terén sok sikerrel koronázott, áldásos munkálkodása. Mint ügyvéd fényes tehetségével csakhamar hírnevet szerzett magának. 1842-ben, az akkor 25 éves ifjút a kollégium nyerte meg magának, hol előbb, mint jegyző, azután mint ügyész, páratlan kitartással, szorgalommal működött és kiváló eredményeket ért el. Jó részben neki lehet köszönni, hogy a kollégium ügyei a szabadságharc és absolut korszak után teljesen rendbe jöttek és újra megszilárdultak. A kollégium ősi hagyományait nála hívebben alig apolta valaki. Épen ezen múlthoz való ragaszkodása miatt az utóbbi időben sok korszerű indítványtól, főleg ha az a kollégium pénztárát illette, megvonta támogatását. Gyűjtött fáradhatatlanul, mint szorgalmas méh, magának is, a kollégiumnak is, melyet, gyermekei nem lévén, rokonérzésű nejével, Simonffy Polixéna úrnővel igazán gyermekévé fogadott. Bükezüségét egy körülbelül 70 ezer frtot tevő alapítványa hirdeti. E fejedelmi alapítványnyal a kollégium legnagyobb jólievőinek sorába emelkedett. Még végrendeletileg is hagyományozott a szivéhez forrt főiskolára. Temetése óriási részvét között október 24-én történt. A templomban unokaöcscse, K. Tóth Kálmán mondott felette megható imát, míg a kollégium énekkara gyászdaiokat zengedezett. A sírnál Kola János országgyűlési képviselő búcsúzott el tőle az ügyvédi kar nevében. Emléke örökké áldásban marad. különfélék. * Miért nem lehetnek a papok anyakönyvvezetők? A dunamelléki egyházkerület legutóbbi közgyűlésén Szilágyi Dezső a következőképen nyilatkozott erre a tárgyra vonatkozólag: A törvénynek — úgymond — az a rendelkezése, hogy a lelkész nem lehet anyakönyvvezető, nem a lelkészek ellen szól, sőt a kormánynak nagyon kellemes lett volna épen egy kész anyakönyvvezető gárdát maga előtt találni. De vannak nagy és fontos nehézségek, melyek lehetetlenné tették bármely felekezet papjára rábízni az állami anyakönyvvezetés funkcióját. Hiszen valamennyi felekezet anyakönyvét ugyanaz az ember vezeti és minden vallásfelekezetnek meg kell jelenni az anyakönyvvezetőnél, ha például házasságot akarnak kötni. Már most tessék elképzelni, hogy rossz akaratú emberek milyen felekezeti izgatást vittek volna véghez abból, ha egy, bármily felekezetű paphoz kellett volna menni, mint anyakönyvvezetőhöz. Teszem fél pl. egy zsidó papot neveztek volna ki anyakönyvvezetőnek, milyen zenebonát csináltak volna ebből a hiszékeny falusi nép körében azok, a kik most is fölhasználják a legcsekélyebb alkalmat az izgatásra. Azt mondták volna: íme az állam elrabolja vallástokat s a rabbinushoz küld benneteket. Ugyanaz állt volna, ha katholikus vagy református papot neveztek volna ki anyakönyvvezetőnek. A törvény intenciója az volt, hogy az anyakönyvvezetői teendőket felekezeti szempontból indifferens emberek végezzék. A lelkészek pedig — mindenki belátja — nem ilyenek. * Érdekes külföldi vendégei vannak Budapesten az ev. keresztyén egyesületeknek. Fermaud K., az ifjúsági egyesületek nemzetközi választmányának titkára Genfből, már okt. 29-én megérkezett; gróf Bernsdorf belső titkos tanácsos Berlinből és prof. Barde, az ifjúsági egyesületek nemzetközi választmányának elnöke Genfből október 30-án jöttek székes-fővárosunkba. Céljok az itteni keresztyén egyesületek meglátogatása és további munkásságra buzdítása. Kedves vendégeink Szilassy Aladár és Biberauer Tivadar házában vannak elszállásolva. Okt. 30-án ünnepélyes fogadtatásuk lesz az ág. hitv. evangélikusok Deáktéri dísztermében; okt. 31-ikén d. e. jelen lesznek a ref. főgimnáziumi reformációi ünnepélyén, este pedig a Kálvintéri templomban a reform, theologusok és az ifjúság által rendezendő reformációi ünnepélyen. November 1-én d. e. 11 órakor Barde professor előadást tart a református theologusok önképző körében; este 6 V2 órakor mindhárman részt vesznek a Hold-utcai iskolában tartatni szokott vallásos estén, valamint a német ref. ifjúsági egyesület összejövetelén. November 2-án, d. u. 3 % órakor megjelennek a »Lorántffy Zsuzsánna-egyesület« varró-összejövetelén s ott beszédet tartanak; este 7 l /8 órakor pedig a ref. ifjúsági egyesület estéjét látogatják meg. Kedden, november 3-ikán a skót misszió vallásos összejövetelén tartanak beszédeket Szerdán Bernsdorf gr. haza utazik, Barde és Fermaud pedig Kolozsvárra mennek az ottani ker. egyesületi munkák meglátogatására. * Nagyértékű ajándék. Bakóczy János, hajdúböszörménvi ev. ref. lelkész évek óta bámulatos hangyaszorgalommal gyűjtötte össze a debreceni főiskolai tanárainak életére vonatkozó adatokat, melyeket maga szépen leírt s egy szép gyűjteményben a nevezett kollégium levéltárának adományozott. A nagyértékü ajándék, mely 1549-től az 1880-as évek végéig mindazt magában foglalja, a mit a debreceni tanárokra a levéltárakból s hazai irodalomból meríteni lehet, az újabb tanárok életrajzával kiegészítve valószínűleg nemsokára napvilágot fog látni. Bakócynak ez már második ilynemű ajándéka. Pár évvel ezelőtt ajándékozta meg a debreceni presbyteriumot egy kéziratos nagy könyvvel, mely a debreceni ref. papok életére vonatkozó adatokat tartalmazza. Ugy tudjuk, hogy még egy harmadik könyve is lesz, mely a debreceni kollégium tanulóinak névsorát foglalja magában. Őszintén kívánjuk, hogy a tudós gyűjtő sokáig élhessen még eme nemes szenvedélyének! HORNYÁNBZKY VIKTOR KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.
