Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-10-04 / 40. szám

jártak el a pogányvilággal, hogy általa az evangéliumnak is sok ellenséget szereztek, annyira, hogy még az ősvallásokat is feleleveníteni igyekeztek, hogy harcba vigyék a keresztyénség ellen. A pogányság eme igyekezetével szemben a pogányság önmagával meghasonolva áll, a mihez járul, hogy a keresztyénség képviselői a pogány országokban nyilván fitogtatják közönyösségüket a keresztyénség iránt, sőt igen sokszor erkölcstelenségüket is, a mi különösen azok viseletében mutatkozik, kik e pogány országokkal kereskedelmi összeköttetésben vannak. Itt van az opiumkereskedés, mely sok más mellett borzasztó eszköz arra, hogy az evangéliumot diskreditálja. Azután nem lehet tagadni a fogyatkozó érdeklődést a misszió munkája iránt a keresztyénség nagy tömegében. Az összejövetelt Hall John dr. fejezte be hatalmas beszéddel, melyben különösen azt hangsúlyozta, hogy a világ azon az úton van, hogy teljesen keresztyénné legyen. Igaz keresztyénnek nem szabad, és nem lehet abban kételkedni, hogy a világ utóvégre mégis Jézus Krisztus urunké lesz, a mi nem hiú és ködszerű ábránd, hanem meggyőződés, mely az élő Isten csalatkozhatatlan szaván alapszik. Dr. Br. után.

Fleischer Gyula, joghallgató. belföld. A bányai ágostai hitv, ev. egyházkerület közgyűlése. A bányakerületi lutheránusok szept. 24—26. napjain Budapesten tartották ez évi rendes közgyűlésöket. Isteni tisztelet után Fabiny Teofil kerületi felügyelő tartalmas beszéddel nyitotta meg a gyűlést. Megemlékezve hazánk ezredéves ünnepeiről, különösen azt hangsúlyozta, hogy az utóbbi negyedfél század alatt »hazánk és egyházunk sorsa jó és rossz napokban mindig szorosan össze volt forrva; hogy egyházunk az alkotmányos szabadságnak e hazában mindig hü támasza volt«. Majd rámutatva a mostani szellemi küzdelmekre, lelkesen buzdított a szükséges hithűségre, egyetértésre, áldozatkészségre és hivatali hűségre. »Legyünk — úgymond — mindig hűségesek az apáinktól öröklött hitünkhöz, ápoljuk vallásos érzelmeinket. E mellett az összetartozás érzete hasson minket által, az áldozatkészség és a kötelesség tudása és gyakorlása lakozzék mibennünk. A hívek áldozatai tartják fenn az egyházakat és azok iskoláit, de nem csekélyebb mértékben a kötelesség hű teljesítése azok részéről, kiket a hívek bizalma egyházi hivatallal megtisztel. Mert megtiszteltetésnek tartjuk mindig, ezentúl is annak vegyük, ha egyházi tisztségre választatunk, megtiszteltetésnek, mely kötelességeket, komoly munkát bíz reánk, melyet odaadó buzgalommal teljesíteni kell. A nobile officum kötelmei ezt igénylik teljes mértékben. Végül hitbuzgó lelkészeinkbe vetjük reményünket és bizalmunkba, hogy a krisztusi igaz szeretet által vezéreltetve, egyházainkban és az iskolákban, a vallásos életet ébren tartják és a béke és egyetértés apostolai gyanánt működnek, ezekre talán soha sem volt nagyobb szükség mint most, midőn a felvilágosodás színe és ürügye alatt a vallástalanságot terjeszteni akarják és a vallás és lelkiismeret szabadságának kártékony kinövései mutatkoznak. Ha ilyen törekvések ellen szilárdan megálljuk a helyt, egyházunk jövő sorsát nincs okunk félteni*. Végül a haza iránti hűségre is buzdítva, a gyűlést megnyitja. A tetszéssel fogadott megnyitó után Sárkány Sámuel püspök olvasta fel püspöki évi jelentését. Lendületes szavakban emlékezett meg a millennáris esztendőről, ennek megünnepléséről s azután az »új rend« hatását ecsetelte. Nagyobb rázkódás nem érte vele egyházunkat, csak a városi egyházakban hagyogatják el a házasulok az egyházi esketést s csak a vegyes házasságoknál Ígérgetik el egyes hitfeleink a születendő gyermekeket a nagy lélekhalászatot üző római egyháznak. A lelkészekre nézve azonban az erkölcsi veszteségeken kívül számottevő anyagi kár támadt a stolárék s anyakönyvi kiadványok megcsonkulása miatt, a miért ezeknek méltányos kárpótlásáról gondoskodni kell. Az egyházkerület szervezkedési ügyeiben jelentette a püspök, hogy a volt békési esperesség három esperességre oszlott s az első szervezkedés nehézségein békésen átesett, hogy a kerülethez csatolt turóci esperesség is küldött képviselőket, de megelőzőleg az esperesség renitens felügyelőjét (Mudron Pál) és esperesét (Horváth József) hivatalukból fegyelmi úton el kellett mozdítani. Jelentette továbbá a püspök, hogy a horvát-szlavon egyházak ügyében mult évi december 17-én a miniszterelnök a két protestáns egyház vezérférfiaival, a horvát bán részvételével közös értekezletet tartott, melyen abban történt megállapodás, hogy a horvát-szlavon ev. egyházak a Bányakerület kötelékében külön esperességet képezzenek s a horvát bán Ígéretet tett, hogy ezt az ügyet a horvát-szlavon tartományi gyűlés által hozandó törvénynyel rendeztetni fogja. — Az aszódi leánynevelő intézetről kiemelte a püspök, hogy az úgy adminisztratív, mint paedagogiai tekintetben minden jogosult igénynek teljesen megfelel. — A »pozsonyi theologusok otthona« számára jelentékeny adományok folytak be s a püspök javasolja, hogy a bányai egyházkerület 160 frt évi segélyben részesítse ezt az intézményt, mely a lelkésznevelésre kiható fontosságúnak ígérkezik. — A szarvasi tanítóképezde újjászervezési ügyét melegen ajánlotta a jelentés a közgyűlés tagjainak pártoló figyelmébe stb. A nagy gonddal készült s minden jelentősebb ügyre kiterjeszkedő jelentést a közgyűlés Fabiny indítványára egész terjedelmében jegyzőkönyvre vétette. A második napi ülés a turóezi esperesség ügyével foglalkozott sok ideig. Végre llaviár Dániel békési esperességi felügyelő indítványára Dula Máté turóci esperességi másodfelügyelő és Halassa András turóci egyházmegyei jegyző ellen, kik a kerületi elnökség törvényes rendelkezésének és a törvényszék jogerős ítéletének ellenszegültek, fegyelmi vizsgálatot rendelt el az egyházkerületi közgyűlés. A lelkészválasztási új szabályrendeletet, mely főbb elveiben a Bányakerület eddigi szabályrendeletén nyugszik^ beható targyalás után minden lényegesebb módosítás nél-