Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-08-02 / 31. szám

EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség: IX. leeriilet, Pipa-utca 23. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kfndtf-hivatal : Hornyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára t Félévre: 4 frt 50 kr; egész évre : 9 /W. Ugyes szám ára 20 kr. Jézus egy jövendölésériek (Luk. 20, 17—18.) legújabb beteljesedése. Jézus oly nyomokat hagyott a történelemben, hogy a tudósok, bölcsészek és sociologok sokszor akaratuk ellenére is kénytelenek vele foglalkozni. Szeretnék ignorálni, észre sem venni. De lehetetlen történelmünk e legnagyobb alakját teljesen mellőzni. A ki a való életet komolyan veszi, az a Krisztussal mindig szemben találja magát. S ha akarja, ha nem, kénytelen a Krisztus személyére nézve feltenni e kérdést: »Kicsoda vagy, lJram?« Sajnos, de egyszersmind természetes, hogy nem mindenki találja meg a maga gondolkodásában e kérdésre a helyes feleletet. És igen nevezetes dolog az, hogy a kik, a »józan emberi értelem« szerint akarják a kérdést megoldani, rendszerint a legkalandosabb feltevésekbe bonyolódnak.Egyik példa rá Proudhon hírneves francia író is. Ez írónak »Jesus et les origines clu Christianismecc (Jézus és a keresztyénség eredete) című művét mostanában adta ki Párisban Rochel Kelemen. Proudhon, úgy látszik 1863 óta. Renan Jézus Életének megjelente óta nagy haladást tett e tárgyra vonatkozó tanulmányaiban. Iienan nagy hatással volt rá. De képzelni sem lehet nagyobb ellentétet, mint e két, az egyházi tannal szemben ellenséges állást foglalt francia kartárs szellemi terméke között van. Renannal mintha tündérországban járnánk. A Jézus Élete korántsem kedvez a helyes felfogásnak, de a sok szép képzelődés mulatságos. Proudhon egészen más ég alá vezet, a megoldatlan talányok szirtes partjai felé, a hol könyörtelen logikája és elszánt analysise hajótöréssel fenyegeti a hitei De azért a keresztyén olvasó mégis talál benne vigasztalót. Mert ha a kritikusok keményen ostromolják is az evangéliumot, egymást még keményebben támadják. Senki se várja Proudhontól, hogy az evangelium védelmére keljen. S mégis ezt teszi, midőn Strauss és Renan álláspontját talányosnak mutatja ki. Az előbbi mythikus elméletének gyöngéjét nem is lehet jobban feltárni, mint írónk feltárja eme szavaival: »Valóban, ha Jézus oly óriási személyiség volt, és ha az O műve oly nagy fontosságú vala, hogy a tanítványok csak úgy alkothattak róla kielégítő eszmét, hogy isteni természettel ruházták föl, kérdezzük: »Mondd meg, miből áll tényleg Krisztus műve? Mondd meg milyen volt Jézus valódi jelleme, gondolkodása? mert mi épen ezt szeretnénk tudni; talán így képesek leszünk megérteni [istenítését, azt az egész szupranaturalismust; talán így megtaláljuk a rejtély kulcsát! Strauss pedig épen ezekről nem szól semmit sem.cc Renannal még könyörtelenebbül bánik el. Egész határozottan kimondja, hogy ha mi Krisztus istenségét nem fogadjuk el: úgy Őt a leggáncsolandóbb embernek kell tartanunk. Igényei vagy jogosultak vagy pedig káromlások. Renan szerinte kerüli ezt a dilemmát, és olyan képet fest róla, a mely se nem igaz, se nem tisztességes. »Istent és az embert, Krisztust és az igazságot egyaránt sérti ez a könyv® (Renan könyve), mondja keserűen. De mi hát az ő saját álláspontja? Bizonynyal az sem logikusabb, az sem kielégítőbb, mint a melyeket kárhoztatott. Következtetései a legcsattanósabb példáit nyújtják a modern irodalomban annak az eszmezavarnak, melybe a legtehetségesebb emberek is bele esnek, ha a keresztyénséget az agnostikus álláspontról akarják megítélni. Azzal kezdi, hogy nyíltan ellene mond az ideálnak, a supranaturalismusnak, a vallásnak, a keresztyénségnek. Szerinte az egyháztörténete az emberiségnek a helyes ösvényről való hosszú letévelyedése. Más helyen ugyan elég következetlen igazságot szolgáltatni a keresztyénségnek, s kijelenteni, hogy az emberiséget alacsonyabb állapotból magasabba helyezte át. És ezen történelmi mozzanat középpontjául Krisz-