Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-07-26 / 30. szám

hujusce evangelici Eperjensis ruina, eidem per adversarios, professionis nostrae annis superioribus, intra quos, prae manibus eorum erat, illata; nota Convictus, Classium, Refectoriorum et aliorum aedificioram destructio, illius itaque Synodus haec est spei, neminem, futurum ex Augustano evangelicis, ubi super inde, per inspectores eiusdem. vei alios, quorum intererit. requisitus fuerit, qui eidem opem suain et auxilium, pro ratione status, Conditionis. facultatumque suarum esset denegaturus«. A rózsahegyi zsinat azon kívül, hogy ezen határozatot hozta, kiküldte 1

a dunáninneni superintendens Kermann Dánielt és Pohorszky Sámuelt a svéd és porosz királyhoz és más külföldi protestáns fejedelemhez segélyt kérni az eperjesi ev. kollégium számára. Adott nekik útlevelet, megbízó levelet, utasítást és 200 tallér útravalót. Az útlevél egyúttal megbízó levél aláírása a következő volt: »Actum in nationali Synodo nostra in Oppido Rosenberg ad diem sextum mensis április anni 1707. indicta.« Az utasítás, mely ugyanazon napról volt keltezve öt pontból állott. A megbízottak teljesen felkészülvén, végül 1708. máj. 14-én elindultak és aug. 17-én XII. Károly svéd király Mohilev melletti táborába érkezvén, s az ezen bűnbánó napon tartott isteni tiszteleten részt vévén, a király elé bocsátattak. Sternell Károly svéd tábori főpap kalauzolta őket s vezette XII. Károly elé. XII. Károly, Piper és Hermelin Olaf között állva fogadta a követeket, mire Kermann Dániel hosszabb beszédben fordult hozzá. XII. Károly figyelmesen és jóakarattal hallgatta végig a beszédet s folyton a beszélőre nézvén, midőn az elhallgatott, megbízta Hermelint, hogy feleljen az ő nevében. Hermelin a király nevében biztosította a követeket a király jóakarata felől, és a felől, hogy írásban beadandó folyamodványukra a legkegyelmesebben fog válaszolni. Mire azok átadták neki megbízó levelöket, melyet mosolyogva fogadott el. Harmadnapra készen volt a folyamodvány írásban is. Ezt azután felvilágosító szavak és okmányok kíséretében átadták Hermelinnek. Időközben átmentek Visoki-ba, Fehér-Oroszországba. Itt kapták meg Hermelintől a választ aug. 18-án. Ez egyúttal figyelmeztette őket, hogy azt olvassák meg s ha valahol felvilágosításra lesz szükségök, kérjenek felvilágosítást. Megjegyezte azt is, hogy csak elvileg s általánosan nyilatkozhatott. Midőn a kollégium segélyezéséről szólt, felemlítette azt is, hogy Magyarországnak sok aranybányája van. Mire a követek azt jegyezték meg. »És mégis rézpénzre vagyunk utalva*. Mutassanak egyet, feleié Hermelin. Átadták néki egy Rákóczy-féle pénzt, melynek neve s felirata »Libertás* volt. Hermelin ezt azután megmutatta a királynak. A svéd királyi leiratban XII. Károly biztosítja az evangélikusokat, hogy ámbár most a háború miatt mit sem tehet érdekékben, de mindenkor gondja lesz reájok és szószólójuk lesz a császárnál. Az eperjesi kollégiumról sem fog megfeledkezni, a szepesi helytartót Lubomirszky-t, velők szemben méltányosságra fogja inteni (a 13 szepesi város akkor, három dominiummal együtt lengyel birtok volt. Zálogba adta Zsigmond magyar király) szerencsés hazatérést kíván nekik és üdvözli küldőiket. Erre útlevelet kértek a követek Pipertől figyelmeztetvén azt, hogy hallgassa el az útlevélben Kermannak papi jellegét, nehogy útközben ezért Lengyelországban baj érje. És bár rendszerint az útleveleket csak maga Piper írta alá, a követek mégis királyi pecséttel és XII. Károly sajátkezű aláírásával ellátott útlevelet kaptak. Az útlevél kelt Budisinovában Fehér-Oroszországban 1 Lásd: Mayer-féle jegyzk. 86. 1. 1708. aug. 26-dikán. Útnak indultak. De tévelyegtek. így történt, hogy Benderben újra találkoztak a svéd králylyal. Az őket Mayerfeldt tábornokkal, kit Magyarországon keresztül küldött Svédországba, küldte haza. Útravalóul 100 tallért ajándékozott volt nekik Budisinovában, most megpótolta azt egy erszény pénzzel. így érkeztek hosszú utazgatás után 1709. szept. 1-én Máramaros-Szigetre. s onnan haza. A háborús idők miatt tovább nem folytathatták a gyűjtést, más prot. fejedelmekhez nem mehettek. Az evangelikus urak fáradságukat azzal jutalmazták, hogy Kermann Dánielnek 100 aranyat, Pohorszky Sámuelnek pedig 50 aranyat szavaztak meg s felét rögtön ki is fizették.' Mig a követek oda künn jártak a külföldön segélyt szerezni, azalatt a lelkes Rezik J. vezetése alatt álló kollégiumi tanári kar is mindent elkövetett, hogy az országos támogatásra, elismerésre méltóvá tegye magát és a kollégiumot, és az 1707/8-dik iskolai év csakugyan méltó társa lett az 1706/7-dikének. A körültekintő, bölcs Rezik János nemcsak a rózsahegyi zsinat által kollégiumi főfelügyelővé tett Zabler Jakab superintendenst köszöntötte fel nevenapján ékesen,2

hanem a vidéki urak közül első inspektornak választott br. Höllenbach Gottf'ried Jánost és az Eperjes városi birót, a polgárok közül választott inspectorok elsejét, Klesch Jánost is nyomtatott, meleg hangon tartott üdvözlettel kereste fel 3

ugyancsak nevenapja alkalmával, sőt az 1708-ban júl. végén Lőcsén superintendenssé választott M. Sárossy Jánost is, mivel az ezen megválasztás folytán (a tiszai kerület püspöke lévén) a kollégiumnak szintén egyik főfelügyelőjévé lett, nagyon melegen, nagyon megnyerőleg üdvözölte.4 Hasonlóképen emlékezett meg Bóth Mihályról a sárosmegyei alispánról a kollégiumnak szintén egyik inspectoráról Mihály napkor.5 Ezen közben elérkezett az iskolai évnek vége. Es Rezik J. a fényesnek Ígérkező examenre, melyen ő egy értekezést fog tartani »De Persona Dei Nostri Jesu Christi« ünnepélyesen meghívta az előkelő pártfogóságot. A vizsgálatnak idejeül 1708. október 2-dika lőn kitűzve. Szétrepültek a meghívók.6 Mid^n pedig az előkelő, fényes nagy pártfogóság összejött, tekintettel arra, hogy uroknak, fejedelmüknek II. Rákóczi Ferencnek névnapja ezen napokra esik. elhatározta, hogy nyilvános ünnepélylyel üli ezt meg. LIgy is lőn 1 \ A nagy auditóriumban fényes, nagyszámú közönség jött össze és Rezik János egy kitűnően sikerült diosbeszédben méltatta II. Rákóczi Ferencnek a haza, a szabadság. az ev. egyház, Eperjes és a kollégium körül szerzett nagy érdemeit, illetve tanúsított nagy kegyét! 7 1 Lásd: Kermann D. és társa útleírása, a mely megvan a kollégiumi könyvtárban. Másolatban mind ez megvan a Mayr-féle jvkben 70—80. lap. J Lásd : Rezik J. >Salvianus Massiliensis redivivus* ect. című müvét Szabó Károlynál, i. m. II. k. 2324 sz. 632 lap. 3 Lásd: Szabó K.-nál i. m. II. k. 2331. sz. a. a 637 lapon Rezik János »Musa Frogopolitana Loquens* . . . domino J. G. ab Hellenback S. R. J. . . . Liberó Baroni illustris Collegii Ep. stat. Evang. Inspectori primario< ect. és »Themistocles, Judicum imagot luce nominali. P. N. et. Ampl. Dr. Joh. Klescb; 111. Coll. Ep. stat. Ev. Inspectoris* ect. című művét. Szabó K. i. m. II. k. 2322. sz. I. 632. lap. 4 Lásd : Szabó K. i. m. II. k. 2325. sz. 632. lap 5 Lásd Szabó K.: »Triplex virtutis vultus«. J. Rezik. i. m. II. k. 2327. sz. 633. lapon. 6 Lásd egyik példányát Szabó Károly, i. m. II. k. 2323. sz. a. a 632. lapon. 7 Lásd : Szabó K. i. m. II. k. 2326. sz. a. a 633. lapon : »Quoniam quidem obsequi Glóriám serenissimo atque celsissimo Principi ac domino Duo Francisco II. Rákóczi ect. debitam, Iilustre Collegium Eperiense statuum Evangelicorum Oratione Panegyrica pro palam asserere decrevit, stb.