Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-07-12 / 28. szám

végrendeletet egyáltalán nem hagyott hátra, ezt ugyan sokan hangoztatják, erre azonban ő sehol sem akadt. Nem talált tiltó intézkedést arra nézve sem, hogy a donáció a cél korlátai között miként használtassék föl. A százados intézmény megbontásáról szó sincs. 1848-ig Kolozsvárott és több helyen volt theologia, később Nagy-Envedre központosították a lelkészképzést, mert ott püspöki székhely volt. Senki sem mondta akkor, hogy a központosítás által a többi kollégiumok ellen merényletet követtek volna el. Az ötvenes években, dacára annak, hogy a püspöki székhely Kolozsvárra került, a nyomasztó viszonyok miatt a lelkészképzést Nagy-Enyeden hagyták, de már Bodola püspök alatt kimondta a főkonzisztorium, hogy a lelkészképzés Kolozsvárott történjék és pedig a nagyenvedi Bethlen-alapítvány terhére, kivéve a kollégiumi lakást. Egy pár szavazatöbbséggel döntöttek úgy, hogy a papképzés Enyeden maradt. Azt említették most az ellenpárt tagjai, hogy ha az igazgatótanács javaslata elfogadtatik, ők f'öllebbeznek és fölmennek esetleg a királyhoz is. Jöjjünk tisztába a főfelügyelet jogaival és korlátaival. A főfelügyelet joga felügyelni egyes f'undációkra, azok integritására, a közoktatás színvonalának föntartására, de nem beleszólni az egyházi törvényhozásba, mikor az erdélyrészi fejedelmi anyaszentegyház előnynyel bír a Magyarországiakkal szemben, a melyeknek külön csak szabályrendelet alkotási joguk van. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Enyed mellett szót emelt Bartha Miklós orsz. képviselő, ki főként a püspök beszédével foglalkozik. A püspök panaszkodott — úgymond — az ellene intézett méltatlan vádak miatt; ő méltatlan vádakat a püspök személye ellen nem hallott, nem olvasott. Az enyedi kérdésben álláspontja az, hogy az intézetre, az intézmény vagyonára vonatkozólag az egyházkerület egyetemének nincs intézkedési joga. Kiemeli továbbá, hogy az egyházkerület törvényeiben taxative fölsorolvák az egyházkerület jogai és kötelességei; ezek közt pedig nincs arról szó, hogy intézményeket megsemmisíthessen, ellenben arról igen. hogy a meglevő intézményekről gondoskodjunk. azokra felügyeljünk és azokat fölvirágoztassuk. — Majd fölolvas egy, a püspökkel folytatott beszélgetést, melyben a püspök azt mondja : arról szó sem lehet, hogy a Bethlen-kollégium alapját el akarják venni; az csak akkor történhetik, a mikor az enyedi kollégium megszűnt. Tehát nem előbb akarják elvenni, csak azután akarják. Idézi Dózsa Elek egyházjogtanából, hogy az egyik ekklézsia a másik ekklézsia iskoláinak egyéb egyházi célokra szánt fundációt saját céljaira nem fordíthatja. Végül kijelenti, hogyha oly indítványt terjesztett volna elő az igazgatótanács, a mely biztosítaná a Bethlen-alap teljes érintetlenségéről, nem fogadná el, de mégis megnyugodnék. Most azonban úgy érzi magát, mintha temetésen volna; mintha kétszázötven éves intézményünk koporsójára hullanának göröngyök. Mezei Albert kúriai biró megemlékezik a nagvenyedi párt szónokainak tárgyilagos parlamentáris modoráról és kijelenti, hogy akár történelmi, akár jogi szempontokból nézi az ügyet, az enyedi kollégium iskolájának Kolozsvárra való áthelyezését szükségesnek tartja. Konstatálja, hogy Bethlen Gábor intencióit dicsőségesen uralkodó királyunk valósította meg a nevét viselő tudományos egyetem alapításával. Ennélfogva helyes és nem agresszív, ha a nagvenyedi theologiát az egyetemmel kapcsolatban levő theologiával egyesítik. Kovács Alberttel szemben kimutatja, hogy a fiskusnak semmi háramlási joga, (esedékességi jog) nincsen az enyedi kollégiummal szemben. A legfelsőbb felügyeleti jog csak úgy intézkedik, hogyha nem közoktatásügyi célokra fordítanák ama vagyont, követelné, hogy ily célokra fordíttassék. Kijelenti, hogyha a kolozsvári egyetemet áthelyeznék Nagy-Envedre. akkor ő a kolozsvári theologiai akadémiát, sőt a püspökséget is áthelyezné Nagy-Enyedre. Szükséges, hogy kálvinista papok nagy műveltséggel bírjanak. így tarthatják meg a vallásban a híveket, a műveltséget pedig mely az egyetemmel kapcsolatban van, itt megszerezhetik a lelkészek. Szabó Samu tanár hosszabb beszédben a nagyenyedi kollégium mellett tört lándzsát. Végül Z<yk Dániel és Gyarmathy Zsigmond megtartották zárbeszédüket, mire Szász Domokos reflektált Zeyk Dániel beszédére. Ekkor Bánffy báró elnök többek kívánatára névszerinti szavazást rendelt el. Az igazgatótanács javaslata 127 szavazattal 62 szavazat ellen elfogadtatott, a mi azt jelenti, hogy N.-Enyedre nem választanak theologiai tanárokat, a lelkészképzést kizárólag Kolozsvárra szorítják, sőt azt is mondhatjuk, hogy a nagy-enyedi theologiát áthelyezik Kolozsvárra, mert az eredeti javaslat szerint az igazgatótanács bizatik meg az átmeneti intézkedések megtételével. A gyűlés kisebb folyó ügyek elintézése végett megcsappant érdeklődéssel július 8-án tovább folyt. Erdélyi. EGY HÁZ. Unitárius kongresszus Budapesten. Szeptember 6. és 7. napjain unitárius konferencia lesz Budapesten, a melynek előkészítő munkálatait Ferenc József a magyarországi unitáriusok püspöke és Boros György végzik. A konferencián jelen lesz néhány angol unitárius is. A konferencia napirendje a következő: Istentisztelet délelőtt 10 órakor az unitárius templomban. Imát mond Gál Miklós budapesti lelkész, egyházi beszédet tart: Ferenc József püspök. Szeptember 7-én hétfőn: Konferencia délelőtt az unitárius templomban. Elnökök: W. Dániel Gábor főgondnok és Ferenc József püspök. Elnöki megnyitó, tartja id. Dániel Gábor főgondnok. »A mi a vallásban változó és maradandó®. Felolvasás Péterfi Dénes kolozsvári lelkésztől. »Az unitárius keresztyénség állapota és kilátásai Angliában. Felolvasás Dowson H. Enfield a brit- és külföldi unitárius társaság elnökétől. »A lelkeszi hivatás jelentősége egyházi, társadalmi és nemzeti szempontból«. Felolvasás, tartja Kozma Ferenc kir. tanfelügyelő. Záróbeszéd Ferenc József püspöktől. ISKOLA. Az országos középiskolai tanáregyesület a tanügyi kongresszust megelőző napon, Budapesten Beöthy Zsolt elnöklete alatt tartotta ez évi közgyűlését. Beöthy Zsolt tartalmas megnyitója, s Zsilinszky M. államtitkár szívélyes üdvözlete után, Szigetváry Iván dr. főtitkár olvasta fel az évi jelentést. E szerint az egyesület ügye napról-napra élénkül. Részvéttel emlékezik meg a jelentés az egyesület két érdemekben gazdag elhunyt tagjáról, Papp Gábor ref püspökről és Szarvas Gáborról, a kinek emléket is fognak állítani, melyre már 3000 frt össze is gyűlt.