Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1896-06-21 / 25. szám
tatta. Ehhez járult a gyönyörű kalligratiával írt felirat, melyet egész terjedelmében ide iktatunk: Császári és Apostoli Királyi Felség! Legkegyelmesebb Urunk! A Brit és Külföldi Biblia-Társaság, Császári és Apostoli Királyi Felséged legmagasabb szine előtt megjelent küldöttei által, alázatos és mélyen érzett hódolatát óhajtja kifejezni Felséged dicső trónjánál, Magyarország ez ezredévi magasztos ünnepélyessége alkalmából. Az egész föld kerekségére kiterjedő Biblia-Társaságunk feladata: a tőle kitelhető minden erővel s Isten segedelmével, a Szentírás legsikerültebb fordításait eszközölni minden népek nyelvein, teljes valóságában, minden jegyzet és magyarázat nélkül; és a Kormányzó Választmány azon fáradozik, hogy a Szentírást mindenkinek birtokába juttassa. Eddigelé több mint 300 nyelvre fordíttatta le a Bibliát és sok millió példányban terjesztette szét a világ minden ismeretes részeiben, hogy az emberiség milliói saját anyanyelvükön olvassák Istennek kinyilatkoztatott üdvözítő igéjét. A Társaság mély háláját óhajtja hódolattal kifejezni Császári és Királyi Felséged előtt azon legkegyelmesebb pártfogásért, melyet intézői s elárusítói élveznek Magyarországban; és alázattal esedezik Felséged legmagasb szine előtt, méltóztassék kegyelemmel elfogadni a Társaság saját kiadású Magyar Bibliájának ezen példányát, valamint a Társaság forró imáját az Egek Urához, hogy bőséges áldása kisérje Felségedet, a Felséges Királynét és Császári s Apostoli Királyi Felséged uralkodó házát s hű Magyar nemzetét a következő ezredévben is! Midőn Felségednek, a legmagasb személyét s Felséges uralkodó házát a legutóbb ért gyász alkalmából, a Szent lélek vigasztalását és erejét hőn kívánjuk, kérve az Egek Urát, hogy a nemes szivét sújtott annyi csapás után vajha ez legyen az utolsó ! — a legmélyebb és legalázatosabb hódoló tisztelettel vagyunk és maradunk 1896. évi június hó 11-ikén Császári és Apostoli Királyi Felségednek legalázatosabb szolgái A »British and Foreign Bible Society* Igazgató- Választmánya Caleb H. Kemp, elnök. John Sharp, Major W. Paull, titkárok. A püspökök megszemlélték a bibliát is, a feliratot is s gondolom, feltámadt bennök a vágy: aetiót kezdeni, hogy a magyarok ezentúl többet tegyenek a biblia terjesztésére. A küldöttség, a mikor a sor rákerült, bement s átadta a bibliát és feliratot Ő Felségének, a ki is nagyon szívélyesen fogadta a küldötteket és kegyesen elfogadta a díszbibliát. Ott ragyog tehát az Isten igéje a király asztalán. Mi pedig igyekezzünk, hogy minden magyar ember asztalán ott legyen az írás és minden szívben éljen az a Jézus Krisztus, a kiről az írások örökké érvényes bizonyságot tesznek, hogy Ő bizonyára Isten Fia vala és hogy benne jelent meg a mi Istenünk hozzánk való mélységes szerelme. X. Az ó-beesei templom fölépítése és fölavatása. — Levél a szerkesztőhöz. — Nagytiszteletü Szerkesztő úr! Ezer a dolgom, de hacsak röptiben is, nem tehetem, hogy az ó-becsei egyesült prot. egyház templomszentelésének június 14-én végbe ment gyönyörű tényéről ne értesítsem. A kis templom azonban oly zajtalanul épült, hogy annak a múltjával is kénytelen vagyok röviden foglalkozni. 1889. és 1890-dik évben két ifjú férfi Róth Béla t.-becsei lelkész és Szegő Fülöp postafőnök lelkében született meg az eszme, hogy azon roppant síkra 24—25 • mért föld területen, mely O-Kanizsa, T.-Földvár és Feketehegy közt elterül, egy prot. központot kellene alkotni s mivel magában az ev. ref. és ágostai hívek is kevesen vannak, szervezni kellene egy egyesült fiók egyházat Ó-Becsén. Az eszmét tett követte, kértek, könyörögtek, zörgettek s imádkoztak Schtichert Frigyes buzgó s áldozatkész egyháztag házánál, mind addig, míg circa 1400 forintnyi kis tőkét össze nem gyűjtöttek. Ekkor a vezető férfiak jónak látták szélesebb körű tevékenységet fejteni ki. Hivatalos egyesülésre, országos alamizsna-gyűjtésre s imaház-vételre gondoltak. Ezen igazában első alakuló gyűlésre hívtak meg a hívek engem először, mint legközelebb lakó ref. lelkipásztort, pedig Ó-Becséhez Feketehegy is jól hajtva három óra járás. E gyűlésen, 1891. szept. 8-án. kimondtuk a szövetkezést 15 évre s mivel az evang. testvérek adakozása tetemesen több volt, mint a mienk, kimondtuk, hogy a vagyon V3 -a az ev. ref., 2 /3 -a az ev. egyházé s kimondtuk, hogy a Fő-utcán épen vételre kínált házat 2400 frtért megveszszük. Megtörtént . . . majd átalakítottuk imaházzá. Itt tartottunk isteni tiszteletet a jelen év elejéig, mikor az országos gyűjtés, Ó-Becse község nagylelkű támogatása, egyesek adakozása s az ó-becsei közönség érdeklődése (pl. egy halpaprikás vacsora 412 frt tiszta bevételt hozott) odasegített bennünket, hogy a kicsiny, de szép toronynyal, harangokkal ellátott templom építéséhez hozzáfoghattunk s azt folyó hó 14-én Isten dicsőségére felszentelhettük. Ügy terveztük, hogy a felszentelésben mindkét egyház püspöke részt vegyen, de Sárkány Sámuel püspök úr — fájdalom — a pozsonyi theologiai vizsgák miatt szives óhajunkat nem teljesíthette s így őt nt. Petri Károly újsóvéi ev. lelkész s alesperes úr helyettesítette. Szász Károly úr, a. mi szeretett főpásztorunk azonban részvételét megígérte. Mikor ennek híre ment az ó-becsei róm. katholikus plébános — Fonyó nevű — úgy érezte, hogy neki skandalizálni kötelessége! Pünkösd ünnepén, a templomban nyíltan és egészen a piac nyelvén figyelmeztette híveit, hogy az a bizonyos prot. épület nem templom, az a bizonyos Szász Károly nem püspök stb.; e hó 7-én pedig a templomban nyíltan prédikálta a kathedráról, hogy a ki öO
