Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1896-06-21 / 25. szám
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség': IX. hevület, Pipa-utca 23. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadó-hivatal : Hornyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia borháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt 50 kr; egész évre : 9 frt. Egyes szám ára 20 Tor. Evang. prot. theologiai fakultás. Előre kimondom: cikkem még talán nem egészen elkésett felújítása akar lenni egy már többször felvetett, mindig helyeselt és elfogadott indítványnak, egy megkisérlett, de elbukott törekvésnek. Az olvasók nagy része a cím láttára vissza fog emlékezni az egész — mondhatom — szomorú történetre. Legújabb fázisa is túl élt már egy negyed századot. A nemzeti újjászületés vívmányait az életbe átültető, megvalósító alkotmányos aera legelső éveiben lépett előtérbe. Akkor, a mikor a kultuszminiszteri széken nem kisebb ember ült, mint br. Eötvös József\ a mikor prot. egyházaink vezérlő fórfiai, gr. Lónyai, gr. Mikó, Török Pál, Székács, Győry, Nagy Péter stb. irodalmi munkásai, szellemi előharcosai Ballagi, Révész Imre, Molnár Aladár, Kovács Albert, Filó, Fördős, Dobos, Kovács Ödön, Mitrovics, Nagy Gusztáv s annyi mások voltak. A dolog irodalmi és politikai előkészítésének nagy munkáját nem szükséges e lapban s e lap olvasóinak ismertetni. Elég az, hogy a zsenialis államférfi, kinek az ügy ressortjába tartozott, br. Eötvös messze néző tekintettel, magasnak, rendkívül fontosnak ítélt államérdekek szempontjából a felsőbb oktatás reformja alkalmából a papképzésnek s a vele járó magasabb valláserkölcsi érdekeknek helyet kivánt biztosítani a tudományok egyetemén theologiai fakultás alakjában. A sokszoros indítványnak, a hő óhajtásnak, a vele járó magas állami érdekek megvédésére általa tett komoly lépésnek sorsa bukás lett, vagy inkább még ennél is rosszabb. Mert megtörtént az a hallatlan eset, hogy midőn a »bölcsészeti fakultás® nagy tudománynyal (?) kinyilatkoztatta, hogy a theologia, mint változhatatlanul megállapított dogmák positiv rendszere, nem tudomány, .a parlament minden oly felekezet theologiáját, mely nem ilyen, kizárta; azt pedig, a mely par excellence ilyen, a r. katholikust meghagyta. Azóta a theologiai fakultás, mint a tudományegyetem kiegészítő részének kérdése, országos kérdéssé máig sem emelkedett, hanem a magukra maradt egyházak elkezdték tatarozgatni theol. seminariumaikat, kiki abban az irányban, melyet egyháza érdekének ítélt. A szászok theologusaikat küldték Németországra a Schulvereinosokhoz, az oláhok papok helyett neveltek liturgusok köpenyébe bujtatott dákoromán agitátorokat, a protestánsok — idegenben nem sok keresni valójuk lévén — igyekeztek ugyan a hazai papképzésüket emelni, de kerületi autonómiájukra féltékeny separatismusok közös actióra még az egy felekezetiteket sem engedte országosan egyesülni. Legfennebb a lutheránusok jutottak el egy egyetemes theologia felállításáig, de a reformátusok — s ez is nagyon jellemző! — dacára az egyetemes konventnek, mint közös tanügyi hatóságnak, a mely pedig közös tantervet, vizsgarendet és eljárást állapított meg minden theologiát egyformán kötelezőleg, még most is csak ott állnak, hogy az egyik kerületi theologián nyert diplomával a másik kerület papi állomására való pályázhatásra az illetőnek ez utóbbi kerület püspökétől külön engedélyt kell kérnie! De azért, hogy ne haladtunk volna, arról szó sincs. Ilisz mi csináltuk meg — és ez specialiter az erdélyi egyházkerület dicsősége — azt a theol. »fakultást«, melynek az egyetemmel semmi szerves kapcsolata nincs, ha csak ilyennek nem tekintjük, hogy hallgatóit az egyetemre bebocsátják és ott »bölcsószethallgató«nak — de nem theologusnak! — tekintik. Nos, most úgy látszik, hogy ez erdélyi »specialitást« a testvér lutheránusok is utáncsinálni akarják. Annyiban ugyan jobban, mint az erdélyi, hogy átviszik rá az egyetemesség jellegét, sőt mondhatjuk, az egyetlenség privilégiumát; de annyival rosszabbul, hogy oly városban akarják felállítani a »fakultástcc, a hol egyetem még a