Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-06-14 / 24. szám

BELMISSZIÓ. A brit- és külföldi biblia-terjesztó' társaság. I. »Tudakozzátok az írásokat, mert néktek úgy tetszik, hogy azokban örök éltetek vagyon«, hangzik az Idvezítő intése. S hogy ez intést minél könnyebben követhessük, követhessék még azok is, a kik az Élet-könyvének hírét sem hallották: 1804-ben néhány lelkes és buzgó angol ember a szentírás terjesztésére szövetkezett. Vállalatuk nagy és merész, emberi erőt majdnem felülhaladó vállalat volt. Mely nemcsak hogy haszonnal, nyereséggel nem kecsegtetett, sőt inkább nagy áldozatkészséget s még hozzá kitartó munkát követelt tőlük. Hiszen a cél az vala, hogy a szentírást minden hajlékba bevigyék: tehát lehető olcsón kelle adni. Sokféle nyelven kelle kiadni s ki is adták még olyan nyelveken is. a melyeken a szentírás vala az első irodalmi termék. S ezen felül még eleinte sok méltatlanságot, gúnyt és gyűlölködést kelle szenvedniök. De mindez nem térítette le őket út,jókról. A kis mustármagból immár nagy terebélyes fa lőn, melynek ágai beboríták az egész föld kerekségét. Isten igéjét ma már 330-féle nyelven olvashatják a föld megfáradt vándorai épületükre. A társaság tagjai méltán mondhatják, hogy munkájuk nem hiában való. S Angliának egyik legnagyobb dicsősége ez a társaság, mely Krisztus megváltó szeretetével ismerteti meg a föld népeit és terjeszti láthatatlanul, de mégis feltartóztathatatlanul Istennek országát. A Társaság folyó évi május 6-án tartá évi 91-ik közgyűlését Londonban. A Társaság intézőinek a közgyűlés elé beterjesztett jelentéséből az alábbiakban vázolni óhajtjuk a Társaság áldásos munkáját. A jelentés szerint a megelőző négy évben súlyos deficitekkel kellett a Társaságnak megküzdeni. Azonban a mult évben, a már lefolyt 1895/96-ik munkaévben, ügyes gazdálkodás által a hiányok pótolvák, sőt pénztármaradék is van. Összes jövedelme volt 213.962 font 14 shilling (circa két millió 570 ezer forint), melyből 126.372 font 11 shilling és 11 pence adományokból, kamatokból és hagyományokból folyt be; bibliák eladásából pedig 87.590 font 2 shilling és 1 penny. Mindkét tétel kevesebb az előző évinél. Jóllehet 1895-ben 133,217 példánynyal több biblia adatott el mint 1894-ben, mégis ezek árából 5962 font és 16 shillinggel kevesebb folyt be ez évinél (tehát mintegy 70.000 frttal kevesebb), a mi annak tulajdonítandó, hogy a mult évben az ezüst igen sok országban meglehetősen elértéktelenedett. A bevételhez mérten a kiadás is kevesebb, mint az 1894-ik évben volt. Az összes kiadás 197,756 font és 19 shilling (circa két millió 500 ezer frt), melyből a szentírás fordítási, revíziói nyomatási stb. költségei 90,424 font. 6 shilling és 9 pencet vettek igénybe, adományokul adatott és ügynökségekre, kolportőrökre, raktárakra stb. költetett 107,332 font 12 shilling és 3 pence. Megjegyzendő azonban, hogy már a folyó évben megtétetlek a lépések arra nézve, hogy Indiában, Chinában, a Malay szigeteken és más országokban az eddiginél nagyobb mérvű munkásságot fejtsenek ki. Bár a kiadások ez évben redukáltattak, de azért ez a körülmény a szentírás kiadására nem volt hatással, mivel az előző évinél 133,217 példánynyal több szentírás adatott ki és el. Magában Angolhonban eladatott 1.636,981; külföldön pedig 2.333,458 pld., tehát összesen 3.970,439 teljes biblia, új-testamentom és bibliarészlet 1804-től 91. évi fennállása alatt kiadott a Társaság összesen 147.366,669 példányt. De ezzel a Társaság még nem végezte el munkáját. Á világnak még mindig több. sokkal több szentírásra van szüksége. Hisz csak magának a brit birodalomnak lakosai 277.809.167 lélekre becsültetnek. És e mellett a 91 év alatt bizonyára a kiadványokból több millió példány meg is semmisülhetett. A Társaság különös gondot fordít rá, hogy a szentírás évről-évre újabb és újabb nyelveken adassék ki. A mult évben is hat új nyelvre fordíttatott le, de mégis a legfőbb munka a meglevő s rég használatban levő kiadványok revíziója volt. Revideáltattak a chinai, különböző hindu nyelvű és több afrikai nyelveken közkézen forgó szentírások. Ez általános megjegyzések után vessünk egy pillantást a különböző fajú népek között kifejtett munkásságára. Vegyük legelőször is egy csoportban a latin népeket: a franciákat, az olaszokat, a spanyolokat és portugálokat. E 92 millió lelket, számláló népcsaládokat a vér- és vallásközösség úgyis összecsatolja. Figyelemreméltó e népek között a romanismus újra éledése és folyton növekvő tevékenysége; mely Franciaországban a politikai téren nyilvánul, Spanyol-, még inkább Olaszországban pedig a búcsújárások és processziók felelevenítésében; az elfeledett szentek rehabilitásában és bizonyos egyház-socialismusban, mely a népélet minden jelenségére kiterjeszkedik. És mivel minden klerikális mozgalom ösztönszerűleg biblia-ellenes, ennek tulajdonítható, hogy a latin népek az 1895. évben kevesebb szentírást vettek mint az előző évben. így a francia ügynökség 142,197 példányt árúsított el (míg 1894-ben 167,763-at). Az olasz ügynökség 145.407'et (1894-ben 189,653 at). A portugali agencia 11,294-et (az előző évben ll,664-et). Egyedül a spanyol ügynökség működött sikeresebben. 75,892 példányt árúsított el (míg 1894-ben csak 51,907-et). Míg azonban a klérus nagy zajjal és külső eszközökkel dolgozik, nem marad hatás nélkül ama kegyes és türelmes emberek munkája sem eredmény nélkül, a kik a zajos városokban és csendes falvakban Istennek igéjét embertársaik kezébe adják. A biblia olvasása felvilágosítőlag, meggyőzőleg hat az emberekre, minek egyik példájául egy volt r. katholikus lelkész nyilatkozatát idézzük: »Róma egyházát elhagyom, nem a kételkedés miatt, hanem mivel a Jézus Krisztust, egyedüli Idvezítőmet és közbenjárómat megtaláltam. Meg vagyok róla győződve, hogy egyedül a tiszta evangelium mentheti meg a világot és hogy Róma egyháza öngyilkosság elkövetése nélkül nem adhatja a nép kezébe az evangéliumot*. Bár a r. kath. ellenhatás növekvése és a szentírás példányainak ez évben kevesebb számmal való elárúsítása leverőleg hat: de azért ez még nem ok az elcsüggedésre. Mert a latin népek között, különösen a franciáknál általános ez a szólásmód: »Mi az evangelium vallását akarjuk követni, nem pedig a papokét*. A romanismus által szellemi önállóságuktól megfosztott, elernyedt és megfélemlített népeknek bizonyára igen nehéz dolog a római tévelygések útvesztőjéből kimenekülni : de reméljük, hogy elébb vagy utóbb meg fogják emberelni magukat. A Krisztusnak ismerete szabadokká teszi őket is. A latin fajú népek után forduljunk a germán népekhez. Németországban, a reformáció és az újkori missziók hazájában vannak ugyan bibliaterjesztő társulatok, de azért brit-társaság munkája sem fölösleges. Mert a Németországban forgalomban hozott 692.849 példányból 245.085 példányt az angol bibliaterjesztő társulat ügynöke és kolportőrei árúsítottak el. A svájci és hollandi társulatok is nemesen és híven teljesítik munkájukat. Most újabban Dánia vonta ki magát