Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-06-14 / 24. szám

a brit-társulat munkája alól, mert Dániában is alakult immár bibliaterjesztő társulat. De annál nagyobb munkatere van a londoni társu­latnak az osztrák-magyar monarchiában. Az itteni ügynök­ségéhez tartoznak hazánkon kívül, az osztrák tartományok, továbbá Bosznia, Szerbia, Románia és Orosz-Lengyelország. Vagy húszféle nyelven 158,194 példány szentírást hoztak itt forgalomba (mintegy 2500-zal kevesebbet mint 1894-ben). Agenciában a magyar népen kívül az északi szlávnépek, mint a csehek és morvák bírnak az Isten igéje iránt leg­több fogékonysággal s legkevesebbel a délszlávok, az oláhok és lengyelek. A jelentés igen melegen emlékszik meg Oroszország­ról, melynek népe igen nagy fogékonysággal bír a szellemi igazságok iránt. E roppant birodalom két agenciára van felosztva, az elsőhöz tartoznak: európai Oroszország, Kau­kázus vidéke és Turkestán. itt 503,927 példány jött for­galomba. A második ügynökség Szibériára terjed ki. E két ügynökségben összesen 54-3,109 (1894-ben'527,308) darab ötvennégyféle nyelvű szentírás árusíttatottel. A társulat kiadványainak egy heted részét küldi Oroszországba. Bár itt félannyi olvasni tudó sincs, mint Németországban és bár e roppant birodalomban a közlekedési viszonyok is tökélet­lenek, mégis csaknem akkora a társulat kiadványainak forgalma, mint Németországban. Az ágensek és kolportőrök a papok, püspökök, kormányzók és hivatalnokok részéről nemcsak hogy ellenségeskedéssel nem találkoznak, sőt a legnagyobb előzékenységgel támogattatnak általuk. Nagy reményük lehet, hogy e birodalom jövőjének alakulásában Isten igéjének nagy szerepe leend. —a—s. BELFÖLD. A tiszántúli egyházkerület közgyűlése. A tiszántúli egyházkerület közgyűlése tartott május 28-ától 31-éig, három napon keresztül s ez idő alatt — horribile dictu — 209 pontból álló tárgysorozattal végzett a kerület hivatalos testülete. A gyűlés a hosszú programmal arányos nagyszámú tagokból állott s kezdette meg millennáris lelkesedéssel tanácskozásait. Elnökök voltak: Kiss Aron püspök, kinek fenszárnvaló megnyitó imája az ezredévet ünneplő nem­zet s ebben a ref. egyház emelkedett megnyilatkozása vala. Egész terjedelmében jegyzőkönyvbe vették. A másik elnök volt Vállyi János főgondnok. A püspöki jelentés felolvastatván, abban többek kö­zött egy kegyeletes cyprus-ágat tűzött a kerület egyházi feje az elköltözött hivek és nagyok sírja fölé, így a Pap Gábor, Beöthy Zsigmond, Lukács Ödön, Búzás Pál sír­halmaira. A kerület jegyzőkönyileg örökítette meg emlé­kezetüket. A királynak testvére, Károly Lajos főherceg elhunyta alkalmából a püspök indítványára részvét feliratot intéz a kerület. Most következett a gyűlés tagjainak számbavétele, mely váratlanul heves vitára és izgatott szavazásra adott alkalmat. A szatmári esperes ugyanis beteg s helyette teljes felelősség mellett Biky Károly, györgyteleki lelkész s tanácsbiró viszi az ügyeket. Az egyházmegye őt küldötte ki s a püspök és főgondnok őt hívta meg a gyűlésbe is az esperes helyetteséül. Ezt kifogásolta gr. Dégenfeld József azon okból, mert ilyen helyettesítés csak az espe­resi szék üresedése esetén fordulhat elő. Erre megindult a vita pro (Tisza István, György Endre, Széli Kálmán, Lengyel Imre) és kontra (Kiss Albert, Thaly Kálmán, Balogh Ferenc, Balogh Ambrus, Domby Lajos, Uray Imre, dr. Baczoni Lajos). Szavazásra kerülvén a dolog a köz­gyűlés 37 szóval 29 ellen elfogadta gr. Dégenfeld József azon indítványát, hogy Biky Károlynak szavazat ne adas­sék. A kisebbség azonban nem adta fel a küzdelmet. Isaák Dezső felebbezést jelentett be a határozat ellen a konventhez, de ezt is leszavazták, s a gyűlés a felebbe­zést nem fogadta el. E határozatok azóta is élénk beszéd tárgyát képezik s a jelekből ítélve aligha fel nem fog még ez ügy a kerületen elevenedni. Szeremley József esperes lemondását fájdalmasan vette tudomásul a gvűlés és érdemeit jegyzőkönyvében örökítette meg. Tisza Kálmán konventi világi elnöknek azon in­dítványáért, mely szerint a kormány kerestessék meg, hogy a lelkészi fizetéseket egyelőre legalább 600 forint minimális összegre egészítse ki. a kerület jegyzőkönyvileg hálás elismerését fejezte ki. Ugyanezt tette, teljes bizal­mának kifejezése mellett, a konventtel is. A középiskolai vallástanárokra vonatkozólag a kon­vent azon intézkedését, hogy jövőben közöttük és a többi rendes tanárok között sem fizetésben, sem jogok élveze­tében különbség ne tétessék, a közgyűlés egyhangúlag magáévá tette. Megszűnik valahára az a szégyenletes álla­pot, hogy gimnáziumainkban a vallás zsellérkenyéren ten­gette életét. A három napos s végén gyors tempóban bevégzett gyűlés főbb tárgyai és határozatai közül kiemeljük még a következőket: Joó István ker. gimn. felügyelő nyugdíjügye. Jelen­tettük már, hogy a felügyelőt az orsz. tanári nyugdíjin­tézetbe nem vették fel, minek folytán az ez ügyben kikül­dött bizottság azt javasolta, hogy akad. tanári fizetéssel vétessék föl a debreceni tanári nyugdíjintézetbe. Ez ellen azonban, minthogy a javaslat az alapszabályokkal ellen­kezik, a tanári kar fölterjesztéssel élt. Mindamellett a köz­gyűlés a bizottság javaslatát fogadta el s utasítást adott a tavaly helybenhagyott alapszabályok megváltoztatására. Egyházkerületi tanügyi bizottság megalakítása. Egy­házi tagok: Szabó János, Széli Kálmán, Bencsik István ; világiak: Horthy István, gróf Degenfeld József, Farkas Antal. Tanárválasztások. A debreceni jogakadémiai tanszékre az egyedül pályázó dr. Helle Karoly kecskeméti jogaka­démiai tanár, a főgimn. tanszékre Bodnár Lajossal szem­ben Török Péter h.-böszörményi tanár választattak meg. Egyéb választások. Szeremley József helyére konventi rendes taggá Szeremley Sámuelt, póttaggá Lengyel Imrét és Bávidházy Jánost választották. Az egyházkerületi világi tanácsbirói állást a szavazatok többségével Lengyel Imre nyerte el. míg az egyházi tanácsbirói szék a szavazatok megoszlása miatt ezúttal még üresen maradt. Új szavazást rendeltek el, Soltész László, Madarász Imre és Mitrovics Gyula között. Stóla-váltság. A heves-nagy-kúnsági egyházmegye felterjesztése folytán az egyházkerület kimondotta, hogy az egyházak a lelkészi stoláris jövedelmeket tíz évi átla­gokban megváltani s a díjleveleket ily értelemben átala­kítani kötelesek. Minden tekintetben kívánatos és méltányos határozat. Géresi Kálmán helye. Az űj tankerületi főigazgató, mint tanár az akadémián és a gimnáziumban is tanított. A tanári karok azt kívánták, hogy ezentúl egy külön tanár választassék az akadémiára, ki egyúttal könyvtárnok is

Next

/
Oldalképek
Tartalom