Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-06-14 / 24. szám

EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség:: IX. kerület, Pipa-utca ti3. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadó-hivatal : llornyánszk// Viktor könyvkereskedése (Akadémia Uórháza), hová az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt SO kr; egész évre: 9 frt. Enyes szám, ára, 30 kr. A magyar ev. ref. egyház és az egységes magyar nemzeti állam. Magyar hazánk s magyar nemzetünk európai ezredéves fennállását és államiságát, melyet az örök Isten végetlen kegyelméből megértünk, magyar ev. ref. egyházunk a maga kebelében a legőszintébb örömnyilvánulások közt, minden kivétel nélkül országszerte hálaadólag megünnepelte szerény templomaiban. Más nem is volt várható attól az egyháztól, melynek ősei s nemzeti fejedelmei, a lelki ós testi szabadságért, vagyis vallásukért s Magyarország állami önállásaért, hazájuknak a vegyes monarchia másik részében uralgó fejedelmi absolutismus ellen írott törvényekkel ós királyi diplomákkal biztosított, de tényleg vajmi gyakran megtámadott és megingatott függetlenségeért mindenkor együttesen s egyetemlegesen harcoltak és vérzettek. Fájdalom! hogy ezen nemzeti ünneplések a testvér ágostai hitvallású evangelikus egyház kebelében nem folyhattak le a kívánatos kegyelettel, s hogy nemcsak egyes kivételes gyülekezetek, hanem egész egyházmegyék sem osztoztak az országos örömben, templomaikat konokul elzárván a hazafias hálaadás nyilvánításai előtt, s hogy a görög katholikus ós görög keleti román ós szerb nyelvű egyházak többjeiben az ezredéves állami fennállás megünneplése elébe nemcsak tényleges akadályok gördíttettek, hanem ellene hazafiatlan és aljas merényletek is intéztettek. Nagy feladata s valóban nemzeti hivatása van a magyar református egyháznak, jelesül egyfelől az országunk számos felső megyéiben már felburjánzott, ele sajnos, az Alvidóken is néhány megyében sarjadozó panslavismus, másfelől hazánk délkeleti s főleg erdélyi részeiben roppant kifejlődött s elhatalmasodott dákó-romanismus ellenében támogatni s védeni a magyar nemzeti állam egységét, melynek eddigelé ugyan nyíltan be nem vallott megbontása és hazánk testének nemzetiségek szerinti feldarabolása — mi egyértelmű és egy következésű volna a teljes elidegenítéssel — kitűzött végcélj a a nemzetellenes pánszláv és clákó-román mozgalmaknak, mely az általa félszegen értelmezett népszabadságnak s nópfaji egyenjogosultságnak hangzatos cége s a vallásfelekezet törvényes autonomia tág köpenye alatt titokban űzi ós szövi ármányos művét, de a rokon magyarellenes szomszéd népek, sőt az ítéletükben megtévesztett külföldi művelt nemzetek irodalmi ós anyagi támogatása mellett már követelő vakmerőséggel is kezdi fejét felemelni. A magyar református egyház egyik erős talpköve a magyar nemzeti államnak s ennek politikai egységének, de mint ilyen, ezen egyház egyszersmind védpaizsa is a királyi trónnak, ós ezzel a koronás magyar királynak ós az uralkodó dinasztiának. Nagyon itt van már az ideje, hogy ezt megértse s kellőkép méltányolja a magyar állam és ennek felelős kormánya és alkotmányos fejedelme. Ezen tisztán magyar, tehát nemzeti egyház van hivatva éjszakon a testvér evangelikus egyház erősbítésóre a kebelében megfészkelt s itt féregként rágódó panslavismus ellen, délkeletről az úgynevezett óhitű egyház s ennek programmszerűen terjeszkedő illetőleg cári orthodoxiája megfékezésére, mely már a görög katholicismust is elnyeléssel s a görögkeleti egyházakkal való összeforrasztással fenyegeti, a római pápás egyházat pedig, országunk délkeletén, velünk magyar reformátusokkal együttesen veszélyezteti. Igen helyesen fejtegeti Apponyi Albert legközelebb a magyar tudomány-egyetemi ifjúság zászlószentelósi clíszülósén mondott államférfiúi remek beszédében, hogy szent István első királyunk koronájának jelenlegi földterületén a honfoglaló s államalkotó Magyarországon kívül más valamely népfaj által Közép-Európa állandó bé-