Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1896-04-19 / 16. szám
ANS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség': IX. ker Illet, Pipa-utca 'JS. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kia<l<>-]iivatal : llornyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Meg-jeleuik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 4 frt 50 kr; egész évre : 9 firt. Eyyes szánt ára flO Jer. A »Protestáns Egyházi és Iskolai Lap« története. Lapunk 1858-ban indult meg dr. Ballagi Mór pesti theol. tanár szerkesztésében, Székács József és Török Pál pesti lelkészek mint segédszerkesztők közreműködésével. Harmincegy évig, 1888 végéig maga Ballagi szerkesztette és adta ki időnként változó segédszerkesztők és főmunkatársak támogatásával, kik közül a hatvanas évek végén Kovács Albert, a hetvenes években és a nyolcvanas évek közepéig Farkas József, ettől kezdve Szőts Farkas theologiai tanárok voltak huzamosabb ideig a Lap főmunkatársai. 1889. január 1-je óta Szőts Farkas a Lap felelős szerkesztője és tulajdonosa. A Lap az egyházi közszükségből született s eredetileg csak feltámasztása a Székács-Török által a negyvenes évek közepén alapított, de a szabadságharc gyászos bukása által annyi derék sajtóközeggel együtt eltemetett hasonló nevű Lapnak. Története összeesik a magyar protestantismus utolsó negyven évi történetével, mert mint huzamos ideig egyedüli protestáns Lapba, ide futottak össze az egyházi és iskolai közélet szálai s később mikor laptestvérei megszaporodtak, akkor is mind központi helyzeténél, mind kifejezett céljánál fogva ez maradt az inkább egyházkerületi célokat szolgáló egyházi lapok között a legegyetemesebb jellegű protestáns Lap. Egyetemes jellegét már megindulásakor kifejezte s mai napig megőrizni igyekszik. A két evangelikus egyház orgánumaként azzal az intentióval indult, hogy a nemzeti elnyomatás által még inkább elzsibbadt egyházi életet élesztgesse, a szunnyadozó erőket életre keltse, az evangeliumi protestáns öntudatot eszméltesse ós termékenyítse, a két prot. egyház egyesülését előmozdítsa, az egyház és iskola bajainak felismerését és orvoslását elősegítse, az egymástól elszigetelt egyházkerületek között necsak az összetartozás érzetét növelje, hanem egységes egyháztestté való összeforradásukat is előmozdítsa, s általában a százados üldözések és elnyomás miatt fejlődésében visszamaradt magyar protestantismus belső és külső fejlesztésének irodalmi eszköze legyen. Bajos volna e rövid »vázlat« keretében csak nagyjában is kifejteni mindazokat a nagyszámú és többször nagyszabású eszmemozgalmakat, melyeknek e Lap 39 évi pályafutása alatt tolmácsa ós szintere volt. Csupán csak érintjük a legfőbbeket. Mindjárt indulásakor célul tűzte a két prot. egyháznak államjogi, társadalmi, tudományos és humanitárius unióját, sőt egyszer-másszor a dogmatikai uniót is feszegette. Elért belőle annyit, hogy a magyar kálvinista és lutheránus egyházak legjobbjai ma már nem azokat nézik, melyek egymástól elválasztják, hanem azokat keresik, melyek egymáshoz közelebb hozzák a két testvéregyházat. Egy szív két kamrájának érezzük magunkat. Vannak közös intézményeink is, mint pl. az országos prot. árva-egyesület, a m. protestáns irodalmi társulat stb. Kezdettől fogva sürgette, hogy akár konvent útján, akár zsinati törvényhozás segélyével az egyházkerületek egy egyháztestté tömörüljenek, hogy az egyesülésből befelé nagyobb erőt fejthessen ki, kifelé tekintélyesebb felekezetközi ós államjogi positiót foglalhasson el a közegyház, s ezzel kapcsolatban, hogy Erdély egyházilag is uniáljon az anyaországgal. A tömörülés és egyesülés eszméit annyira sikerült megérlelnie, hogy az l<s81-iki debreceni zsinaton aránylag csekély küzdelemmel testté vált mind az egységes magyar református egyházszervezet, mind az Erclélylyel való egyházi unió. Már 1858-ban pengette s azóta soha napirendről le nem vette az egyetemes egyházi közpénztár (clomestica cassa) eszméjét, melynek mikor önkénytes megajánlás útján való létesítése nem sikerült, azután alkotmányos egyházi úton