Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-04-12 / 15. szám

zedékeknek is tanuk legyenek s azokat Magyarország ez ezredéves ünnepére emlékeztessék! Udv ós békesség mindazoknak, kiknek e körlevél szól! Áldás hazánkra és nemzetünkre, az újabb ezredév küszöbén! Budapest, 1896. április 2-án. Szász Károly. A Károlí-biblia revíziója. »Tíz éve már, hogy a londoni British and Foreigne Bible Society a Károli Gáspár három százados magyar bibliafordításának átnézését (revízióját) s a mai kor nyelvéhez s ízléséhez alkalmazott új kiadását célba vette s ennek kivitelére a mindkét hitfelekezetű magyar protestáns egyház több kiváló bibliatudósa egyesült. A Budapesten 1886-ban tartott alakuló értekezleten, majd 1890-ben a Károli Gáspár szoborünnepélye alkalmával Sárospatakon tartott értekezleten a revízió alapelvei megvitatva, nagyjában megállapíttattak ;a munka közegyezéssel kiosztatott, az egyes könyvek revíziójára s felülvizsgálására, a munkatársak önkéntes vállalkozásával, kijelöltettek s lelkesedéssel kezdtek a munkához. Azonban előre nem láthatott körülmények léptek közbe s el nem háríthatott akadályok tolultak a gyorsan megindult munka elé. A háromtagú vezető bizottság két jelesét, dr. Ballagi Mórt és Hunfalvy Pált, a halál ragadta el s így a vezetés a három közt leggyöngébb kézben maradt; a buzgó munkások közül Keresztes József ós Fröhlich Róbert elhaltak, mielőtt a vállalt munkarészt befejezhették volna; s a legerősebb munkaerőt, Szilády Áront (ki a Mózes öt könyve s a Salamon Példabeszédei ós Prédikátora revízióját vállalta el) részint egészségi, részint más okok akasztották meg a munkában, mielőtt Mózes második könyvét is teljesen befejezhette volna Mindez — és még sok egyéb — hátráltatta s késleltette a munkát. Most a pótolhatatlan veszteségek s az elveszett idő visszaszerezhető nem volt ugyan, de az akadályokat sikerült elhárítani s a munka ismét megindult, azzal a biztos kilátással, hogy többé fennakadni nem fog. Midőn most, az átnézett Iíároli-fordítás első zsengéjét: Mózes öt könyvét s a Józsuó könyvét, az összefüggő s egy egészet tevő Hexateuchot, a Biblia-társaságnak, a munkatársaknak s a mindkét felekezetbeli prot. Egyházi Lapoknak bemutatom, van szerencsém jelenteni egyszersmind, hogy folytatólag a Birák és Ruth könyvei már nyomtatva, Sámuel már szedésben, s a következők részint már fölülvizsgálat alatt, részint még készülőben vannak. Mózes első és második könyvét Szilády Áron, a harmadikat ós negyediket Radácsi György, az ötödiket Limberger István, a Józsuó könyvét Poszvék Sándor dolgozta át, a két utóbbit is Radácsi György vizsgálta fölül s javította. Most ez a hat könyv, mely együtt az ü-testamentom törzsöke s a fordításban — a nyelvezetre, kifejezésekre, nevek írására stb. — irányadóul szolgál: a munkatársaknak a továbbiakra nézve különös figyelmébe ajánltatik, hogy az egész revízió lehetőleg egyöntetű legyen.« E nagyfontosságú jelentés kíséretében folyó hó 7-ikéről keltezve kaptuk Szász Károly püspök úrtól a Károli-biblia revíziójából a lő1

/* nagy nyolcadrótű ívnyi első részt, mely a Mózes öt könyvét és Józsuó könyvét tartalmazza. Nagy a mi örömünk s bizonyára a magyar prot. közönségé is a fölött, hogy végre-valahára, post tot discrimina rerum, szemmel láthatjuk a javított biblia-fordítás első zsengéjét. És nagy a mi óhajtásunk s bizonyára osztozik benne minden protestáns hitfelünk, hogy minél hamarabb láthassuk a teljes revideált bibliát. Soha jobbkor nem jött s nem jövend a revideált biblia, mint épen napjainkban. Hitfeleink körében — főként a belmissziói mozgalmak hatása alatt — vallásos ébredés jelei kezdenek mutatkozni. Soha annyi vallásos könyv és biblia példány ebben az országban el nem kelt, mint a két-három utolsó esztendőben. Ezt a vallásos lendületet csak szélesíteni és erősíteni fogja a Iiároli-fordításnak célba vett javítása és a mai kor nyelvéhez és ízléséhez alkalmazott új kiadása. A most megjelent revizió-rószlet értéke felől a szakértők bírálata van hivatva véleményt mondani. Lapunk is gondoskodik róla, hogy illetékes tollból kritikát hozzon a munkáról. De elismerésünket és hálánkat már most előlegezhetjük mind a brit és külföldi biblia-társulatnak, mely példás áldozatkészségével a nagy munkát lehetővé teszi, mind a revíziót végző szellemi munkásoknak, s köztük különösen Szász Károly püspöknek, ki a munka utolsó revízióját és központi intézését végzi. A megjelent biblia-részlet teljességgel nem új fordítás akar lenni, hanem a Károli Gáspár fordításának gondos átnézése, nyelvének a mai kor kívánalmaihoz alkalmazásával, de ódonszerűségének s a biblia zamatának megóvásával, hogy bibliaszerető népünk s bibliás műveltjeink és lelkészeink annál könnyebben megkedveljék és befogadják. Adja a kegyelem Istene, hogy ama XVI. századbeli »istenes vén ember«-nek magyar bibliája a XIX. század istenes embereinek zengzetes nyelvén megifjodva, megerősödve folytassa a